Pedig én tényleg, tényleg, tényleg szeretlek... [Befejezett]

Ajtóban bekövetkezett csók

El sem hiszem, a bandával megyünk Balatonra. (Mint a legtöbb CC ff.-ben) Már nagyon vártam, mert eléggé megviselt az a sok veszekedés Gioval. Na meg magyarként szeretek a Balatonra járni, ezért szinte nem is volt olyan nehéz eldönteni, hogy hova is menjünk. A választásunk Balaton-Lelle lett, de nem is egy akármilyen nyaralóba. Külön partszakasszal, 3 háló szobával és egy nagy kertel. Na meg persze egy nappali, egy konyha és egy fürdőszoba + egy külön kis vécé.
Várom, mert már jó pár éve nem voltam Balatonon, de remélem, hogy Giorgioval azért átéltünk 1-2 érdekes pillanatot.
Ha már Giorgiot említem, nem túl fényes a kapcsolatunk. Miért? Azért, mert egyre jobban kell koncentrálnunk az egyetemre, ezért szinte minden időnk elmegy és nem marad olyan sok időnk egymásra. Ha tudunk egy kicsit együtt lenni, akkor meg Gyuri kiborul, hogy mennyi mindent kell még csinálnia vagy rosszabb esetben velem veszekszik...

Na lényeg a lényeg, Balatonra kettő nap múlva megyünk, és kettő hetet ott leszünk lent.

_______ Indulás előtt egy nappal_______

Már nagyrészt bepakoltunk, de még sok minden hiányzik. Ezért azt gondoltam ki, hogy elmegyünk vásárolni és veszünk még pár ruhát, és nasit az útra. Persze gondolva a fiúkra is.
Gondoltam ezzel meglepem Giorgiot, és sikerült is. Szóval itt vagyunk most, szinte indulásra készen vár rám az ajtóban. Pár perc alatt végzek, és még mielőtt kilépek az ajtón, egy hosszú csókot kapok ajándéknak. Lassan belemosolygok a csókba, majd elválunk egymástól. Végre jó felé halad a kapcsolatunk.

Csak sétálunk az utcán, mire valamilyen fellángolásból összekulcsoltam ujjainkat. Gyuri erre láthatóan boldog lett. Ő boldog, szóval mostmár én is boldog vagyok.

*Giorgio szemszöge*

Bálinttal kézenfogva sétaltunk, mint egy pár, veszekedés nélkül. Ha vele vagyok, nem érdekelnek a gyúnynevek, amit a magyar "férfiak" mondanak.  Mint például a  „Kis B*zi” vagy a többször előforduló „Anya/ apa-szomorító”, de ezek közül nem maradhat ki az ikonikus „F@$zsz0p0” sem. Mindezek ellenére most kikapcsolodás vár ránk, heteken keresztül.
Pont ezért megyünk a drágámmal vásárolni. Attila szerintem fogja mondani, hogy neki igaza volt, ugyanis ez egyik próbán azt mondta, úgy viselkedünk mint egy öreg házaspár. Jó lehet igaza van...

__1-2  órával később, a vásárlás közben__

-Bálint! Nézd! Szerintem ez az ing tök jól állna neked! -Mondta Giorgio, és egyből oda is mentem hozzá.

-Igen, ez szerintem is jó, fel próbálom! -És el is indultam a kiválasztott darabbal a próba fülkék felé. Úgy voltam vele, hogy majd megmutatom Gionak, elvégre ő találta az inget. A próba fülkék fele vettük az irányt, sok-sok ruhával kezünkben. Elkezdtem fel próbálni a ruhákat, de nem tetszettek annyira. Utoljára hagytam azt a bizonyos inget.
Felvettem, és szóltam Giorgionak, hogy jöhet. Bejött majd mintha otthon lennénk, nekiesett az ajkaimnak. Amióta „kibékültünk”, azóta olyan furán viselkedik. Bárhova megyünk fogja a kezem, csókolgat, amivel nincsen semmi baj, de mindezt csak azért csinálja, hogy minnél előbb megkaphasson. -Giorgio, ezt ne itt! Max. otthon! -Választottam el magamtól, amire láthatóan bedurcázott. Nem hittem, hogy ez lesz a reakciója. Lehajtotta a fejét, motyogot egy "Jó az ing" félét, majd kirohant a próba fülkéből, majd utána az üzletből is.

*Giorgio szemszöge*

Mindig csinálok valami hülyeséget. Tudtam, hogy nem kéne ott az öltözőben ezt csinálnom, de nem tudom valamikor visszafogni magam. Nehéz, főleg Bálint közelében.
Miután megint alkottam egy csodálatosat, kirohantam a boltból, és egyből elindultam az egyik boltba. Nagyon szeretem, jó cuccokat árulnak. Ez nem volt más, mint a Flying Tiger ahol éppen a PRIDE kollekció van kirakva. Megfogtam egy szivárványos zászlót, fizettem, majd felkaptam vállamra a zászlót, s visszaindultam volna a bolt felé. Sokszor én sem értem magamat, de úgy gondolom ideje lesz végre elmondani a családomnak, hogy meleg vagyok. Ismerik Bálintot, de szerintem nem gondolták azt, hogy egy pár vagyunk.
Miközben igyekeztem vissza a boltba, meg láttam a Spar-t, ahova gyorsan bementem. Vettem egy palack vizet, és természetesen Bálint kedvenc csokijából.
Visszaértem a bolthoz, és Bálint már kint várt. Múltkor Bálint csókolt meg az utcán, most én jövök.
Gondolataimnak véget vetve kaptam le Bálintot a pláza közepén, miközben vászontáskámból lóg ki egy zászló. Kezei körbefonodtak derekamat körül, az én kezeim pedig a nyaka köré csavarodtak. Gyors történések, de attól még meseszép ezt átélni.

__________*Másnap reggel*_________

-Giorgio, siess! Indulni kellene, el fogunk késni! - Kiabált ki Bálint a fürdőből, miközben a haját állította be.

-Sietek szívem, csak sokmindent kell még elrakni. -Ordította vissza Gio, majd bement Bálinthoz a fürdőbe. -Barni hív, itt vannak. -Mondja Giorgio, ezért kirohantak a fürdőszobából, elrakták a maradék cuccukat, és az ajtóban még egy gyors csókot megengedve maguknak indultak el gyors léptekkel lefelé a panelházban.
Pár perc múlva, már a kocsiban találták magukat. Giorgio félig aludt, Bálint meg filmet nézett. A többiek hosszasan figyelték (, kivéve Barni, mert ő vagy vezetett, vagy Petivel foglalkozott.
Így indultak el Balatonra a faszikáink.

-------------

Késtem, sokat, és tudom. Remélem ez a rész kielégítő lesz.

Pusziii❤️💛