*Bálint szemszöge*
Az étterem ahova Giorgio fogom vinni, egy nyugisabb hely lesz. Beszáltunk a kocsimba, majd elindultunk. Egy 15-20 perc autózás után meg is érkeztünk. Egy olasz étterem, ahol (elméletileg) tök jók az olasz kaják. Beültünk, majd beszélgetni kezdtünk, igazából mindenről. Giorgio intett, hogy kimegy a mosdóba, és hogy ém is menjek vele.(Perverzek! Semmi olyan nem fog történni -egyenlőre-.) Én mentem utána, majd mikor beléptünk, nagy meglepetésünkre nem volt ott senki.
-Mit szeretnél Gio? -Kérdeztem tőle, miközben a derekánál fogva magamhoz húztam.
-Hát... Akkor mi most együtt vagyunk? -Kérdezte, majd belefurta magát a mellkasomba.
-Te, hogy szeretnéd? Már most együtt vagyunk, vagy meg kell, hogy szerezzelek randevúkkal? -Kérdeztem tőle, majd éreztem, hogy mosolyra húzódik a szája.
-Szerezz meg, de ne valami fényűző randikkal. Elég az is haelviszel egy szeretett helyedre. -Mondta majd lágy csókra húztam magamhoz, amit az ajtó nyitodása zavart meg. "-Csak ne ő legyen most!" Gondoltuk magunkban, de nyilván ő volt. Mégis ki? Barnabás, az a jól ismert Héra Barnabás. "-Szerintem Petivel jött!" -Gondoltam magamban, majd megfordultam és mintha mi sem történt volna húztam ki kezénél fogva Giorgio. Barninak csak egy "-Szia majd találkozunk!"- Jutott, de szerintem így volt ez tökéletes.
Mit sem törődve a pincérekkel hagytuk el az eléggé csendes éttermet. Kintről egy ponton még beláttunk, és "nagy meglepetésünkre" Peti éppen Barnival beszélgetett, majd egy lágy csókot ejtettek el.
-Gondoltam, hogy Barni Petivel van. Nincs olyan, hogy valamit nem együtt csinálnak. -Mondtam, majd összeérintettem a kezeinket. Hirtelen felbátorodásból egy csókra húztam. Mit sem törődve azzal a sok emberrel, akik körülöttünk vannak.
-Bálint, menjünk haza. Majd ott folytatjuk. -Mondta Giorgio majd megindultunk az autóm felé. Az utunk nyugisan kezdődött, míg nem Giorgio meg nem látott egy boltot.
-Bemegyünk, kellene vennem pár cuccot? -Válaszul tőlem egy "Miért is ne"-t kapott, majd pár perc múlva már kosárral a kezemben (mert, hogy azt mondtam, hogy én viszem a kosarat! Én vagyok a nagyobb.) álldogáltam valahol a sorok között, miközben Gio a higéniai cuccoknál nézelődött. Én végül megpillantottam a játékos polcokat. Egyből az jutott eszembe, hogy keresek valami társast. Nézelődtem először a plüssőknél, majd a megszámlálhatatlan mennyiségű "ki nevet a végén?" került sorra. Semmi érdekesebbet nem találtam, amíg el nem sétáltam a felnőtteknek szánt játékok mellett. Egy felnőtteknek kitalált Twisterre esett a választásom. Miközben mentem volna vissza a "helyemre" (ahová Gyuri állított, hogy ott várjam meg), de utam során rábukkantam egy tipikus sz$xy szoba takarító lány jelmezre. Elgondolkodtam azon, hogy megvegyem -e, de végül engedtem a csábításnak, ezért elhoztam egyet. Végül időre visszaértem, de Giorgio által talált tárgyak fele szükségével egyett értettem, a másik felén meg gondolkodtam. Gondolkodtam, hogy is akar csinálni velük.
-Bálint, ugye azt a jelmezt nem nekem vetted? -Kérdezte.
-Jaj Gyuri, ezt úgy kérdezed, mintha nem láttam volna hogy mit raktál be a kosárba. -Szóval a kosarunk tartalma elég érdekesen alakult, ahhoz képest, hogy kettő fiatalabb felnőtt férfi kézen fogva sétálgat. Na a lényeg, hogy a kosarunkba, az én általam szerzett jelmez és társas már kibontásra várt, ahogy gondolom a Giorgio által beszerzett dolgok egy része is. Azok a bizonyos "Giorgio által beszerzett tárgyak" egy része hétköznapi volt, mint például fogkrém és sampon, de a másik eléggé megkérdőjelezhető volt. Az óvszerból és tubusból ítélve nem lesznek valami átlagosak a napjaink.
------------
Ez a rész úgy ahogy van, tele van perverzióval. Nem hittem, hogy a végén ez lesz, de hát ez is olyan amilyen. Bármilyen tanácsot elfogadok, szóval nyugodtan írjatok kommenteket.
Puszi<3
VOCÊ ESTÁ LENDO
Pedig én tényleg, tényleg, tényleg szeretlek... [Befejezett]
FanficGiorgio x Bálint fanfiction! 16+/18+- os dolgok is észre vehetőek lesznek a történetben. Jó olvasást!