Megbújva a sötétben

Tea a hölgyekkel

Azt hittem, hogy legalább hetven év lesz az átlag életkor, s kalapos hölgyekkel találom magam szemben, akik teát iszogatnak, ha már teázásról volt szó.
E helyett maximum negyven az átlag életkor és bizony itt tömény alkohol van a poharakba. 
Szabad szájú gazdag nők egymást túlkiabálva sztorizgatnak. A lábam gyökeret vetett a padlóba a bejárat mellett.
- Hölgyek, bemutatom Eleanor Lily-t, ő az én jelöltem számotokra. Hívjátok csak Lilynek. - csapja össze a tenyerét.
- Csak, hogy itt vagy Amanda, már azt hittük, hogy megfutamodtál. - kiáltott oda neki az egyik hölgy, akinek valami sötét barna folyadék volt a poharába.
- Sisi, én sosem futamodok meg, csak elegánsan kések, hogy hatásosabb legyen a belépőm. - kacsint rá.
- Ennyire biztos vagy benne, hogy közénk fog tartozni, hogy ide hoztad? 
- Leszármazott, tudod jól, hogy a vérében van, ne kísértsd a sorsot, mert meglásd megint pórul jársz. -int be neki Amanda.
Ezek a nők mocskosabb szájúak mint a New York-i árusok, amikor kihozod őket a sodrukból.  -Különben is, hol van a te jelölted? Szívesen összeengedném őket, hogy lássuk ki is a rátermettebb. - kacag fel Amanda.

Mi a fenéről beszélnek. Nem is értem. Miért is akarna bárki velem bárkit összeengedni és miért?!
Ez nem egy pankráció, hanem egy spicces tea délután.

-Amanda kedvesen, had mutassam be neked Barbarát az unokahúgomat, aki szintén leszármazott és, ahogy mondtad te is a vérében van neki is.- nevet fel a Sisi nevű nő.
-Akkor összeengeditek a lányaitokat vagy meddig várjunk, mert egy óra múlva a Spa-ba van időpontom és nem szeretem húzni az időt.- morran fel a fekete hosszú hajú nő a sarokból. Nem látom jól, hogy ki lehet az, de biztos nagy a befolyása, mert a másik lányhoz oda lép Sisi, hozzám pedig Amanda.
-Tudom, hogy nagyon jó harcos vagy, vidd le a kis lotyót a földre és nagyon büszkévé fogsz tenni, hidd el nem bánod meg. -veregeti meg a hátam.
Hirtelen mindenki egy körbe áll körülöttünk, s már csak mi ketten vagyunk a körön belül. A lány nagyon mérgesen méreget, mintha bele rúgtam volna a kutyájába.
Pedig egy ártatlan állatot sosem bántanék.
A mögöttem álló nő meglökött, s beljebb léptem a körbe. A lány megindult felém, s megpróbált behúzni nekem.
Rögtön kapcsoltam és már ki is védtem az ütést, gyors mozdulattal lerúgtam a cipőt a lábamról és már vissza is támadtam. Az első ütésemtől megtántorodott majd gyorsan kigáncsoltam és a hátára esett. Visszakoztam, nem akartam benne igazából kárt tenni, hiszen nem ez a cél. Nem azért harcolok, hogy másba szándékosan kárt tegyek, hanem hogy megtudjam magam védeni. A lány lassan felül majd óvatosan feltápászkodik. A tömeg körülöttünk egyre hangosabb és már fogadásokat kötnek ránk. Sosem hittem volna, hogy a gazdag nők ilyenre képesek. 
Még, hogy ezek a nők az elit... Csóváltam meg a fejem, de mire újra az ellenfelemre koncentráltam volna már be is kaptam tőle egy ütést. Szerencsére nem ütött erőset így nem veszítettem el az egyensúlyomat és rögtön mielőtt újra megtudott volna ütni már védekeztem is. 
- Ez nem egy baráti party lányok, itt vagy megmutatjátok, hogy mit tudtok vagy mind a ketten bűntetést kaptok. Itt csak egy győztes lehet. Szóval mindent bele. - kiáltott ránk Sisi. 
A lány rögtön ismét támadott, de már egyáltalán nem volt gyengéd, sőt. Olyan erővel támadt rám mintha nem is egy kinézetre gyenge nővel küzdenék.
Elkapta a hajam és maga felé rántott, az arcomba hajolt.
-Te szutyok, nem veszed el tőlem ezt a helyet, ez nekem jár, te csak betolakodó vagy.- morgott rám.
Sokszor megkaptam már ezt az elitbe született hercegnőktől. Ezzel nem tud feldühíteni, ezen már régen túl tudtam magam tenni.
-Azt hiszed legyőzhetsz? - vicsorgott.- Ugyan olyan pénzéhes kurva vagy mint az anyád. - sziszegte.
Azt hiszem megtalálta a gyenge pontomat. Kicsavartam magam a karjai közül és teljes erőből a tenyerem tövével orrba vágtam. Rögtön eleredt az orra vére és könnybe lábadt a szeme. Kinézett oldalra Sisire, aki teljes torkából üvöltötte, hogy fel ne merje adni.
Nem kell nemi feladnia, mert ez már becsületbeli ügy és nem hagyom, hogy megússza nyom nélkül. A következő pillanatban már a földön feküdt alattam, és teljes erőből püföltem. 
Valaki átölelte a derekamat és leemelt a csupa véres arcú lányról. 
Még mindig dolgozott bennem a düh és még mindig ütni akartam, de már nem volt kit. Egyre frusztráltabb lettem és próbáltam az erős karokból kiszabadulni. Egyre szorosabban tartott és nem eresztett. Magasabb a fogvatartóm, nem ér le a lábam. Átkulcsoltam a lábammal a vádliját, s mivel nem volt rajtam cipő így bele tudtam csípni a lábujjammal. Enyhült a szorítása.