Megbújva a sötétben

Csak egy pillanat

- Jól vagy?- kérdezte - Ha igen bólints. 
Lassan bólintottam. Az illat, ami megcsapta az orrom nagyon ismerős. A mögöttem álló férfi ruhája átázott és a hátamhoz tapadt, ahogy szorosan mögöttem áll.
- Ügyes voltál, de máskor ne húzd ilyen sokáig, már kezdtem aggódni és én nem szeretek aggódni.- dörmögte.
Nagyot nyeltem, mert ahogy a fülemhez hajol, a hangja megborzongatja a testem. A bőröm libabőrössé vált, pedig már nem fáztam. A lehelete, ami a fülemhez és az arcom egy részéhez ért bizsergést indított el a testemben. Először csak a légzésem lett szaporább, a mellkasom és vele a melleim fel le emelkedtek szinte, mint aki kapkodja a levegőt. A lábaim megremegtek, s egész testemben remegett.
- Én is érzem kiscsillag.- szólalt meg ismét. 
Mélyen a hasamba temette az arcát és éreztem, ahogy a nyakamhoz hajolt. Végig szimatolta a nyakam és egy apró puszit lehelt rá.
Nagyot nyeltem, éreztem, hogy a vágy a lábam között felébredt. Teljesen benedvesedtem, égett a testem a vágytól, hogy többet kapjak tőle.
- Ha most csak még egyszer hozzád érek, nem tudok megállni, de még nem lehet, még nem, de hamarosan igen. - nyalta végig a nyakam. 
Ahogy még a mámor hullámain voltam, már hiányolta a testem őt. Mire magamhoz tértem, már csak újra egyedül voltam a tus alatt.
Elzártam a vizet és kiléptem a tusolóból. Az összehajtogatott törölközők közül elvettem egy fehér nagy fürdőlepedőt, ami nagyon puha volt. De még ez is sértette a bőröm a férfi érintése után. Ahogy a nyakamhoz ért most biztos nem volt rajta maszk. Az biztos, hogy borostás volt az arca, de csak épp hogy egy kicsit. A tükörbe megnéztem a nyakam, ahol hozzám ért. Kicsit piros volt a bőröm azokon a pontokon. 
Felvette a zuhanyköntöst, hogy kimenjek a ruhákért. S ahogy az ajtóhoz mentem, ki akartam nyitni, de zárva volt. 
Körbenéztem, hogy vajon akkor tényleg valóság volt e a férfi vagy csak álom. 
Az ajtó előtt volt egy kupacba a tiszta ruha, bevittem magammal, vissza csuktam az ajtót, de már nem zártam be.
Gyorsan felöltöztem, s elindultam vissza a folyóson. 
Visszaérve, még mindig tartott a szertartása a kiválasztásnak. Leültem egy üres székre és végig néztem a többieket, hogy ők hogyan szerepelnek.