Megbújva a sötétben

Megfigyelés

Amanda után elindultam az egyik helyi étterembe, ahol több féle ételt is készítenek, hogy a lányoknak vacsorát vigyek. 
Miután majd mindent megvettem az étlapról haza hajtottam.
Próbáltam nem törődni az engem követkő autóval, de az ösztöneim ordítottak, hogy oda figyeljek rá. Nagyon is tisztába vagyok vele, hogy ki küldte rám a megfigyelő autót.
A lányszövetségbe vissza érve, mindenkit az étkezőbe hívtam és megvacsoráztunk. 
Mindenki elmesélte, hogy mi van vele. Mi minden történt velük mióta nem voltam itt. Jó volt hallani a történeteiket, de sajnos én nem mesélhettem nekik túl sok igazságot. Így az előre kitalált történetet meséltem, el nekik. 
Viszonylag korán ágyba kerültem, de álom nem jött a szememre. Felültem és a kezembe vettem a gépemet. Bekapcsoltam a laptopomat és a kamerákat átpörgettem, hogy mit látnak az irodába. de ott semmi érdekes nem történt. Így átkapcsoltam Gregory autójába rejtett kamerára. 
A férfi épp az autójába ül és vezet. Komoly arcot vág, figyeli az utat és nagyon morcos.
Bekapcsoltam a hangot is miután betettem a fülesemet. Tomboló zene szólt, ami elnyomott mindent. Először nem ismertem fel a zenét, így a Spotyt bekapcsoltam, hogy felismerje mit is hallgat egy ilyen mogorva férfi.  Igen csak meglepődtem, amikor a Rammstein nevét írta ki és a Du Hast című számukat. A hangszóróból üvöltött a zene és egyre csak libabőrös lettem. Én is nagyon szeretem rock zenét, de nem gondoltam volna, hogy ő is. 
Alaposan szemügyre vettem a férfi vonásait. Az arca mintha márványból faragták volna. Fekete haja rövidre nyírt, az inge felső gombját már kigombolta, nem volt rajta nyakkendő, se zakó csak az ing és a mellény. Izmos felső testére mintha ráöntötték volna a ruhát. Az ing ujját feltűrte így láthatóvá vált az alkarja belső felén lévő tetoválása. Sajnos túl sötét volt, hogy a tetoválást alaposan megtudjam nézni. A csuklóján karórát viselt, mely ránézésre sem egy hétköznapi darab. Napközben nem ezt viselte.
Átkapcsoltam egy másik kamerára, ami az autó hátsó részébe tettem, hogy láthassam merre jár, ebben már GPS nyomkövető is volt, így rögtön kiírta a pontos koordinátákat. Rákerestem és még a levegő is belém szorult.
 A mi utcánkat adta ki, a képen látszott, hogy lassan gurul és a zenén is halkított, az Ich will szám csendült fel. 
Egyre lassabban gurult és megállt a szövetséggel szemben. 
A kamera felé fordult, egyenesen bele nézett.
- Fel is hívhatsz, ha érdekel merre járok. - mondta nyersen.
Mivel már sötét volt a szobámba így csak lehajtottam a laptop tetejét és az ablakhoz léptem, s kilestem rajta. 
- Tudom, hogy az ablakban állsz és engem figyelsz. - morogta.- Nem illik másokat meglesni.
- Még, hogy nem illik- mondtam ki hangosan és kacagtam fel.
- Nehogy azt hidd, hogy én nem figyellek. Szemmel tartalak.- suttogta.
Újra kinéztem az ablakomon és az autó még mindig ott állt, de a zene elhallgatott. 
Visszamentem a laptopomhoz és újra ránéztem a videóra, sötét volt az autóba és nem láttam benne a férfit. Mintha kiszállt volna. De az előbb nem láttam az utcán sem. 
A párnám alatti fegyvert ellenőriztem, majd a szobám ajtajához osontam, azt is ellenőriztem, hogy be van e zárva. Ez az ajtó nem állítaná meg, ha be akarna hozzám jönni.
A fürdőbe mentem, mert ott jobbak az esélyeim. Legalábbis azt hittem. De csak hittem...