Circus || Taekook

08

- Megöletted?- kerekedtek ki a szemeim.

- Nem, te buta.- kuncogott, legyintve a kezével.- Repülőn van valószínűleg. Valamerre a bermuda háromszögnél.

- De hisz... ott emberek tűntek el.

- Az emberek hülyék, nem tudják mi micsoda, de az oka amiért eltűnt ott egy csomó az azért van, mert ott élnek a szirének. A hajósok jobban megszívják, mint a repülők, de az is egyszerű. Tudod a szirének nagyon, de nagyon okos és erős lények. Gyönyörűek, de halálosak. Ha mégis az egyiknek annyira megtetszel, mint te nekem akkor életben hagynak... Átváltoztatnak.

- Szóval szerencsekerékre raktad a legjobb barátomat?!- ment fel bennem a pumpa.

- Mond csak nyuszi. A barátod szokott mást inni vízen kívül? Esetleg enni más halon kívül? Vagy láttad már medencébe ugrani?

- Nem. De mit számít ez, ha te oda dobod olyan lényeknek akik meg fogják őt ölni?!

- Hát... Nem hinném, hogy megölik.- nevetett.

- Mégis miért ne tennék?

- Amint megláttam, úgy gondoltam jót tenne ennek a helynek egy szirén. Angyali hangja lehet. Vonzaná az embereket és fel se fognák az áldozatok sem, hogy mi történik.

- Te azt állítod, hogy Jimin egy szirén?- vesztem el a sorok között.

- Azt! Okos kis nyuszi!- simított hajamra, megpaskolva.- Haza engedtem. Nem tudom hogyan keveredett ide egy ilyen szerzet, de most haza fog menni.

- Értem...- suttogtam.

- Látod? Nem vagyok én szörnyeteg.

De te azzá tettél.

- Éhes vagyok...- nyeltem egyet, miközben a nyakát vizslattam, s hallottam ahogy lüktet ereiben a vér.

- Na gyere.- fogta meg a kezemet, s elkezdett húzni.

A sátor tele volt érdekes alakokkal. Valaki a hullahopp karaikát pörgette, valaki kártyatrükköke6lt csinált, de volt aki levágta ujjait, mik szinte azonnal visszanőttek. Volt aki lenyelt egy egész kardot, majd kihúzta, de mind közül talán egy sötétbarna hajú, arcán heges férfi volt aki csak ült. Némán. Nem hallatott hangot.

- Mit nézel ennyire?- hajolt közelebb hozzám, szemét ugyan arra a személyre szegezve.- Ő Yoongi. Tudni akarod, hogy ő micsoda?

- Ő miért nem csinál semmit?

- Mert néma.- forgatta a szemeit.- Van nyelve, de... szegényemnek érdekes gyerek kora volt. Önként ajánlkozott fel nekem. Jó hasznát veszem. Tudod miért?- kérdezett, de meg sem várva engem, folytatta.- Mert annak ellenére, hogy néma... Alakot tud váltani.

- Alakot?

- Egy hatalmas fekete párduccá tud változni.

- Hogy...?- hültem el.

- Drágám, minden amit a rém történetekben hallottál a tábortűz mellett... Igazak. Nézz rám. Nálam nincs erősebb démon ezen a földön. Yoongi párduccá tud alakulni, Jimin barátod pedig szirén.

- Akkor léteznek vérfarkasok is? Meg boszorkányok?

- Boszorkányok igen, vérfarkasok... hm... nem. Csak alakváltók.- húzott tovább.

- És akkor én most már... démon vagyok?- néztem végig magamon.

- Az emberek vámpírnak hívnak minket. Mi vagyunk az éjszaka démonjai és csak azok tudnak nappal kimozdulni akik megöltek már egy több, mint ötszáz évest. Ezért se nagyon vadásszus a sajátjainkat. Ritka, mint a holló. Rajtam kívül még egy személy van aki megölt már egy korosabbat. De ő valahol messze jár.

- Honnan tudsz ennyi mindent?- ámultam.

- Mikor megölünk valakit a saját fajtánkból, megkapjuk az emlékeit. Ennyire egyszerű.

- És te hányat öltél meg?

- Úgy négyet. De ne aggódj, már nem fogok. Nem szeretném ha rám szállna a mamika.

- Mamika?

- Én csak maminak hívom. De igazából, egy nagyon szép és fiatalnak kinéző nő. Ő a királynőnk.

Akkor még nem tudtam, hogy tudom is ki ő.