A démoni vér hegei

🍀10.fejezet🍀

                                                                                                              Angel

Szép lassan nyitom ki a szememet.Sok érzés kering bennem most ,de a legerősebb az a hidegrázás ,és a félelem.Mindenem libabőrös ,ezért azonnal kinyitom fullra a szemhélyaimat.
Különösebben nem látok tisztán semmit ,csak pár gyertya segít nekem a tájékozódásban.

-Felébredtél ,Drágám?-hallok meg egy teljesen idegen hangot.Összerezzenek ,mikor érzékelem ,hogy ki vagyok kötözve.A két lábam ,és kezem is az ágy támláihoz vannak rögzítve.Lejjebb vezetem a tekintetemet ,és realizálom ,hogy egy bugyi ,és egy melltartó van rajtam.
Teljesen ki vagyok szolgáltatva ennek a fiúnak.Eszeveszettül védtelen vagyok az ő szemszögéből nézve ,és ezt ellenem fordíthatja.

-Engedj el!-emelem fel vékony hangomat.
Csak egy félelmetes mosolyt kapok válaszul ,és a hátamon való érintését.A melltartóm aljától egészen a bugyim tetejéig húzta ujját.Megrezegtem ,mire azt hitte ,hogy élvezetből ,ezért felhorkant.

-Soha ,ilyen testtel.-néz elmebetegen szemeimbe.

Egy remény szikra eltűnt belőlem a kiút iránt.Magamnak még tán sosem ismertem be volna ,de icipicit megkedveltem Kait.Az egyik napi tette amiben a nyakamba szúrta az állát megindított,de ...ennyi.Amúgy sem érezhetek iránta semmit.

Az állam alá nyúl ,kényszerítve ,hogy nézzek rá.Egy árván búsuló könnycsepp kúszik le az arcomon keresve a kiutat.A másik kezét a nyakam köré kanyarítja .Mikor próbálok megszólalni erősen megszorítja azt ,én meg nem kapok levegőt.

Épp nyúlna a bugyim után mikor egy hangos ajtócsapódásra kapjuk fel a fejünket.
Kai gyilkosának dühös tekintetével rám sem néz ,csak a fiút bámulja .

Ütemesen sétál oda hozzá Kai ,és egy tűt szúr a mellkasába.Pár másodperc múlva a fiú úgy repül a földre ,mintha nem is állt volna,de őt nem kapja el Kai.
Valahogy Kai közelségétől nyugodtság fogja el a testemet ,még úgy is ,hogy félmeztelenül fekszem előtte.
Az egész sötét szobát az én zihálásom tölti be.Egy két másodperc múlva Kai kimérten rám emeli a tekintetét.
Hihetetlen mennyi érzés kering a mogyoróiban.A bűntudat ,és méreg szűrhető tisztán belőlük ki.
Még mindig nem fogtam fel ,hogy igazából mi történt.Az előbb majdnem megerőszakoltak,és teljesen védtelen voltam.Már sokszor figyelmeztettek ,hogy nagyon is vigyázzák mindenkivel ,de...sosem gondoltam ,hogy egy nap velem lesz ilyen.És csak most tudatosul bennem ,hogy az kábított el aki most megmentett .Akkor most ez egy fifti-fifti játék lenne?

A félelemtől ,és kábultságtól még mindig zúg a fejem ,és a könnyeim is folynak mint a megárasztott patak.Mikor hátrahanyatlik a fejem akkor Kai végre megmozdul.
Odasiet ,és a tenyerét a homlokomra teszi.

-Baszki,oké.Gyere.-azzal rám sem terít semmit úgy vesz a kezébe.

-Mindenki megláthat így.-nyöszörgöm.
Azért nem a legszerencsésebb félmeztelenül átcaplatni az egész házon ,miközben mindenki megbámul ,ahogy az ellenségem karjaiban fekszem.

Nem annyira kívánom a közelségét ,de a fejemet a mellkasára hajtom így beszívva az illatát .

-Leszarom.Akár az Oscar-on is barangolhatnánk ,akkor is kurvára letojnám. -válaszolja eltökélt hangon.
Nem nagyon nézek fel ,de így is érzem ,és hallom ,hogy sokan bámulnak.

-Az ott Angel Kivor?-hallom meg .
-Mit keres az a ribanc Kai karjaiban?-szólal meg más.

A hűvös levegő kellemetlenül szánt végig az ezidáig is csupa libabőrös testemen.Egydül Kai kezei adnak melegséget .
Már kicsit elmúlt a rosszullét ,és a fej zúgás ,de nem mondanám hogy a toppon vagyok.

Mikor odaérünk Kai óvatosan beültet az anyósülésre .Konkrétan még egy kibaszott zokni sincs rajtam!
Az a nagy bajom ,hogy világ életemben olyan fázós voltam mint a fene.Olyan voltam mint egy jégcsap ,ha nem volt fűtés valahol.

Csak nézem a sötét utat ,néha lecsukódott szemmel.Anya milyen mérges lenne...Tényleg!Anya!
Eszeveszett gyorsasággal nyitódnak ki a szemeim ,és elkezdem keresni a telefonom.
Kai rám sem néz úgy mutatja fel a készülékemet.

-Már írtam.-közli.
Gyorsan ki kapom a kezéből ,és ellenőrzöm az üzenetet.

ANGEL:Szia ,Anya!Nagyon sok új arcot ismertem meg.Képzeld van egy lány ,Kira ,akivel felettébb jól szórakozunk.Ha nem baj ott alszom náluk.

ANYA:Hát...muszáj ott aludnod?

ANGEL:Igen ,Anya.Nem hagy békén ,nagyon meg akarja mutatni az új távcsövét!Kérlek !Holnap megyek!

ANYA:Rendben ,Szívem .Frank már kezdett intézkedni annak a tekergő kis Solybern ügyében.

Elykor felnézek , és mosolyogva tudatom vele ,hogy olvastam amit anya írt.

ANGEL:Oké.Köszi.Jó éjszakát!

ANYA:Szeretünk ,Kincsem!

-Khm.-köszörülöm meg a félelemtől csont száraz torkomat.-Köszönöm.

-Ez a munkám .-jelenti ki.

-Az a munkád ,hogy akinek nem kéne annak írsz ,így valakit megmentve ,akit éppenséggel utálsz?-kérdezem szarkasztikusan.

-Pontosan.-bólogat.

Kinézek ,és realizálom ,hogy egyébként nincs is hova mennem.Haza nem mehetek.A nem létező Kirahoz nem mehetek.

-Hova megyünk?-töröm meg a csöndet.Nem gondoltam volna ,hogy egy hét alatt ennyi minden történni fog.

-Titkos.-mondja.Remélem nem egy sorozatgyilkos kezébe akar elcsalni.

-Miért?

-Mert.

Valahova be kanyarodik ,és megáll.Körülnézek ,hogy tán tudom ,hogy hol vagyunk de fogalmam sincs.Még sosem jártam ezen a környéken.

-Gyere!-nyitja ki nekem az ajtót.Felsikoltok ,mert megfogja a két lábamat ,maga felé fordít és úgy emel fel.Elkezd menni velem egy garázs felé ,amit nem is nagyon értek.

-Hova megyünk?-ismétlem meg magam.Még csak rám sem néz úgy megy tovább.
Megnyom egy gombot ,mire felnyílik a garázs ajtó és besétál.
Bent egy egészen pofás lakás van ,fotellal ,ággyal ,konyhával.Ha nem tudtam volna ,hogy egy garázsban vagyunk akkor tippeltem volna egy sima kis lakásra .

Letesz óvatosan az ágyra ,és ...

Sziasztok!
Bocsánat ,hogy csak most hozom ,de teljesen elfelejtettem.

XO❤️❤️‍🔥😘