Short stories, azaz novellák a nagyvilágból és a fejemből, mindenféle shipek a teljesség igénye nélkül. (nagy eséllyel tartalmaz majd TaeKookot nagyobb koncentrációban)
A "sorozat" létrehívója @Jessintheboxx a TaeJin ötletével. Plusz belepakolom a...
***Mivel a dalos kihívásra készült "vájemsziéj" novella folytatása, ehhez is jár videó :D***
- Dojoon hyung! Nem szóltál neki, ugye? - teszem fel századszorra is a kérdést. Annyira izgatott vagyok, egyszerűen nem férek a bőrömbe. - Dehogy. Ha nem hiszed, lefotózom neked a bánatos fejét, amivel ül a sminktükör előtt. - Tényleg bánatos? - rebegem a kérdést. - Mint mindig, mikor sokáig van távol. Az egész turnét végignyavalyogta. Majdnem ráolvadok a telefonra, annyira meghat, hogy hiányzom neki. - Jungkookah, itt vagy? - kérdezi Tae menedzsere. - Igen, bocsánat, csak elkalandoztam... - Na hát ti ketten tényleg megérdemlitek egymást - kuncog. - Melyik géppel jössz? Kiküldöm eléd a kocsit. - Ne... Nem kell! Rá fog jönni, megyek inkább taxival! - Jól van, ahogy akarod. Szólok a recepción, hogy átveheted a mágneskártyámat. - Köszönöm, hyung! - búcsúzom el Dojoontól.
Rápillantok az órámra, lassan dél. Indulnom kell. Gyorsan ellenőrzöm az utazótáskám. Minden megvan, ami kell a húsvéti meglepetéshez. A taxiból még írok Tae-nek. Minden fellépése előtt kap tőlem egy bátorító üzenetet, most sem maradhat el. „Sok szerencsét a színpadon ❤️" „Köszönöm, bébi.💕 Kiábrándító, hogy alig egy fél napnyira vagyok tőled, mégsem tudlak meglátogatni. 😭Túl szoros a program, fotózás, interjú... 🙄 Pedig szívesen beállnék veled a zuhany alá 😏😘" Annyira furcsa, egyszerűen nem merem viszont bébinek hívni. Úgy érzem, hogy tönkretenném vele a csodát. Ha lebébizném, olyan lenne, mintha egy angyalt megfosztanék a szárnyától. „Nekem is hiányzol 🥰" „Írtam én ilyet? 🤓" Elnevetem magam. Ez annyira ő. Amint észreveszi magát, hogy túlságosan érzelmessé válik, mindig tesz visszafelé egy lépést. A taxis kidob a terminálnál, én meg becsekkolok a chicagói géphez.
Öt óra elteltével Dojoon szobája előtt csippantom a mágneskártyát. Itt fogok átöltözni, hogy igazi húsvéti meglepetésben részesíthessem az én pop csillagomat. Örömmel állok a zuhany alá, és alaposan megtisztálkodom. Tae-t ismerve, jól fog jönni egy tisztességes mosdás. Közben figyelem a telefonomon az időt, és várom Dojoon üzenetét, hogy mikor indulnak el a chicagói kulturális központból. Összepakolok magam után, így is nagyon gáláns tett a hyungtól, hogy átengedte a territóriumát nekem. Alsóban és atlétában várakozom, sokkal több gönc nem kell a plüssjelmez alá. Közben a minibárból meglovasítok egy apró viszkisüveget, jót fog tenni az idegességem ellen.
Meglepetésként beszambázni egy popsztárhoz, nem teljesen kockázatmentes. Egy pillanatra meg is áll az üvegcse a kezemben, ahogy annak az eshetősége végigfut az agyamon, esetleg közben felszedett mást. Biztos szívesen állnának sorban egy jópáran a kegyeiért... ahogy tavaly én is tettem. Aggódásomat a Dojoon üzenete szakítja meg. Ideje belebújnom a kölcsönruhába. Még egy pillantást vetek a tükörbe, a rózsaszín nyuszibunda remekül áll a mosolyomhoz, főleg amikor picit kivillannak a fogaim. Tae szereti a mosolyomat...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
