Hangolódás a versenyre

160 15 2
                                    


-Ideje eldönteni mely dalokkal készüljünk a versenyre-dőlt bele Márk a babzsák fotelbe.

-Ja, nyakunkon a verseny-dobolt az asztalon Olivér.

-Nézzük csak. Mit szóltok a Light Switch-hez? Az már jól megy.-javasoltam.

-Nekem sima, de kellene még-hagyta abba előbbi tevékenységét Oli, majd kényelembe helyezte magát, miközben szájába vett egy fogpiszkálót.

-Bye bye bye? Montero?-javasolta Márk.

-Nekem tetszik-helyeseltem.

-Nekem is jó-egyezett bele Olivér.-Akkor álljunk neki a gyakorlásnak!-csapta össze két kezét majd a dobfelszerélése felé vette az irányt. Meglepő volt mert közülünk Ő a leglustább.

Márkkal csak egymásra mosolyogtunk majd követtük haverunkat és neki láttunk próbálni. Mind a három dalt eljátszottuk, majd leültünk egy kicsit pihenni.

-Teljesen kiszáradt a torkom-húztam le egyből fél liter vizet.

-Nyugi, hagy nekünk is-vette ki a kezemből Oli a flakont.

-Van egy csomó a hűtőbe-nézett értetlenül Márk.

-A tubicámé finomabb-kacsintott.

-Seggfej!-vágtam hozzá a flakon csavarját.

-Kösz-nevetett.

-Hé, Kristóf!-szaladt le Lara a lépcsőn.

-Igen hugi?-fordultam felé.

-Tudnátok segíteni?-nézett ránk felváltva.

-Miről van szó kislány?-érdeklődött Olivér.

-Ha nem kerítek valakit a holnapi sulis rendezvényre ki raknak a szervezői csoportból-temette kis tenyereibe fejét. Rápillantottam a fiúkra, akik bólintottak.

-Mi lenne, ha te iszonyatosan kedves, odaadó és helyes bátyuskád és a haverjai elvállalnák?

-Tényleg? Megtennétek? Tudom, hogy sok a dolgotok a verseny miatt-nézett rám csillogó szemekkel.

-Persze!-öleltem meg.

-Ez amúgy is jó alkalom a gyakorlásra-vonta meg vállát Olivér.

-Tudod, hogy szívesen segítek-mosolygott Márk.

-Mindent a legjobb hugiért-borzoltam össze a haját.-De most nyomás, gyakorolnunk kell-nevettem.

-Oké, köszönöm-mondta miközben mindannyiunkat megölelt, majd elviharzott.

-Folytassuk!-forgatta meg dobverőit a mi kis túróspiténk, majd folytattuk a próbát.

Másnap el is érkezett a fellépés. Nem vittük túlzásba. Márk egy egyszerű fehér pulóvert viselt és egy fekete farmert, amíg Oli szintén fekete farmert és egy fekete vékonyabb hosszú ujjút, én pedig egy sötétkék farmert és egy szürke kapucnis pulcsit.

-Mehetünk?-jött le Lara a lépcsőn.-Komolyan? Megerőltethettétek volna magatokat-csóválta fejét.

-Le is mondhatjuk-tárta szét karjait Olivér.

-Ne légy pöcs!-ütöttem vállba.-Nyugi Lara, jók leszünk. Plusz így is vadítóak vagyunk-nevettem.

-Jó, csak gyertek-indult meg felfelé a lépcsőn. Intettem a srácoknak és követtük a kis kapitányunkat. A hangszereket már indulás előtt elpakoltuk, tehát indulásra készek voltunk.

-Mehetünk?-néztem rájuk.

-Menjetek csak, én a szépségemmel megyek-vette fel sisakját fürtöske, majd felült a színtiszta fekete motorra.-Ott találkozunk!-mondta majd útnak eredt. A többiekkel beültünk az autóba, majd követtük Olivért egészen Lara iskolájáig. Lara előre ment mondván, hogy elhúzza a függönyöket, mert meglepetést szeretne okozni mindenkinek. Mi a srácokkal kipakoltuk a cuccainkat majd nagy nehezen behurcolkodtunk az épületbe és egy rövid idő után, amig előkészültünk jeleztem Larának, hogy készen állunk. Az én kis húgom vett egy nagy levegőt, majd kilépett a függöny mögül.

-Köszöntök mindenkit! Hadd mutassam be nektek a fellépőinket. Túróczy Olivér, Aranyosi Márk Máté és a bátyám Galambos Kristóf, vagy más néven a Shameless!-konferált fel minket, majd széthúzódtak a függönyök.

-Sziasztok! Mi lennénk a Shameless és nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Srácok, egy-két, egy-két-há-négy!-majd elkezdtük játszani a Bad romance című dalt. Gondolom sokan ismeritek. Ezt követte a tegnap elpróbált három dal, persze a mi kis rock feldolgozásunkba.

-Köszönjük, hogy itt lehettünk-köszöntem el, de a tömeg csak hajtotta, hogy „vissza, vissza!"

-Szeretnétek még egy dalt?-ment a színpad széléhez Olivér. „Igen!" Jött a válasz.-Megkapjátok! Fiúk?-nézett ránk.

-Miért is ne?-mondta Márk.

-Hát legyen-vettem vissza gitáromat a kezembe, majd a nyakamba akasztottam.-Akkor szóljon a Do i wanna know!-majd elkezdtük játszani az előbb említett dalt. Amikor a színpadon lehetek a barátaimmal az egy felülmúlhatatlan érzés. Annak hódolunk, amit igazán szeretünk és az már csak egy bónusz, hogy általában kedvelik az előadásainkat.

-Köszönjük!-mondta Márk, majd meghajoltunk a függönyök összezáródtak, miközben a közönség tapsolt és éljenzett. Összepakoltunk, majd ki vittünk mindent az autóba.

-Maradjatok még, légyszi-jött oda Lara.

-Fiúk?-fordultam drága barátaim felé.

-Nem is tudom-simogatta állát Oli.

-Ne izélj már!-verte vállba Lara.

-Esküszöm nagyobbat üt, mint te-nevetett.

-Hahaha. Maradunk?-kérdeztem.

-Maradjunk-egyezett bele Olivér.

-Maradjunk-mondta Márk.

-Akkor maradunk-mondtam majd lezártam az autót és visszamentünk az épületbe. Nyilván egyből körülvettek minket a tizenhat-tizennyolc év körüli lányok. Nekem viszont semmi kedvem nem volt ehhez. Történtek olyan dolgok, amik miatt az egyetlen szerelmem a gitárom lett. Márknak van barátnője, Olivérnél pedig jobb, ha be sem próbálkoznak. Bár úgy láttam eléggé elfoglalt.

-Kivel beszélsz? Verseny ügy?-érdeklődtem.

-Floval, de nem verseny ügy-mosolygott.

-Flo?-húzta fel a szemöldökét Márk, de az őszintét megvallva hirtelen én sem tudtam miről van szó.

-Florina-válaszolt Oli.

-Oh, így már értem-lökdöstem meg.

-Neked tetszik!-jelentette ki Márk.

-Talán-húzta meg vállait.

-Úristen Olivér!-ment oda hozzá az egyik lány.

-Bocsi, ismerkedem-mondta majd arrébb állt.

-Szia Kristóf!-talált be engem a másik.

-Szia! Ne is próbálkozz, boldog párkapcsolatban élek a gitárommal és a csoki tortával-válaszoltam miközben magamhoz vettem egy szeletet az előbb említett finomságból, ami mellesleg a kedvencem, majd oda mentem a húgomhoz és a barátnőihez, mert tudom, hogy ők nem fognak rám nyomulni.

-Ne, ne is próbálkozz! Van barátnőm-hallottam meg Márk hangját a tömegből és rá pár másodpercre Őt is kiszúrtam. Sebes léptekkel tartott felénk.

-Elmenekültél?-néztem rá miközben egy újabb villányi tortát emeltem a számhoz. Egyszerűen imádom.

-El én!-fújta ki magát miközben megtörölte homlokát.

-Jól tetted!-termett mellettünk Oli egy pohárral a kezében. Persze Márkkal kérdőn néztünk rá, mivel motorral jött.

-Csak üdítő-nevetett.

Mindenesetre jó volt ez a mai fellépés és jó kis gyakorlás volt. Alig várom mi lesz élesben a versenyen.

Itt is van a Shameless folytatása, ha tetszik dobj egy vote-ot és várom a kommentedet.

Egy fontos kérdés: Nektek melyik srác a kedvencetek? Olivér, Kristóf vagy Márk?

Puszi

ShamelessWhere stories live. Discover now