Reggel 6:00-kor csörgött az ébresztőm. Nagy nehezen felkeltem, felöltöztem, (egyszerű csőfarmer, zöld tornacipő, fekete garbó, és egy adidas cipzáros pulcsi), kicsit rendbe hoztam magam a fürdőbe (felkontyoltam a hajam mert már kezd zsírosodni) és lementem reggelizni. Reggeli után beraktam az uzsonnám a táskámba és elindultam suliba. 7:30-ra értem oda. Pár osztálytársam ott ácsorgott így odaköszöntem nekik egy ,,sziasztok''-ot és bementem a suliba. Az aulába Kalocsay igazgatóhelyettes megállított, végig mérte az öltözékem és továbbküldött. Ahogy felértem a másodikra, odamentem a szekrényemhez és beraktam a tesicuccom meg a farmerkabátom. Már indultam volna be a terembe, amikor megláttam, hogy a mellettem lévő szekrényből két láb lóg ki. Odanéztem és megláttam, hogy Luca kutyorog bent a szekrényében.
-Szia. Hát te mit csinálsz?-hajoltam le Lucához.
-Plakátokat ragasztottam a szekrényembe, de beszorultam-mondta Luca majd kinyújtotta a kezét-kérlek húzz ki innen!
Két kézzel megragadtam Luca kinyújtott kezét és kirántottam a szekrényből.
-Kösz!-söpörte ki a szeméből a haját Luca, majd feltett egy kérdést.-Szerinted melyik a jobb: a FOB vagy a TH?
-Nem tudom, ezeket nem hallgatom.-mondtam elvörösödve.
-Tudod melyik minek a rövidítése?-kérdezte Luca.
-Igen tudom, de a zenéiket nem hallgatom.
-Hú, akkor nem kell újból elmondanom. Ma már kétszer elmondtam ugyan azt.-mondta Luca miközben bementünk a terembe.
Leültem a helyemre és elővettem a könyvem (épp a ,,Ketten Párizs ellen''-t olvasom) és fellapoztam. Egyszer csak valaki felült a padomra és kivette a kezemből a könyvet. Felnéztem és láttam, hogy Roland a könyv tartalmát olvassa.
-Kérem vissza.-szóltam oda Rolandnak, aki csak a szeme sarkából nézett rám, majd visszaadta a könyvet.
-Lányos könyv?-kérdezte gúnyos vigyorral.
-Most olvastad el a tartalmát. Nem tudod megállapítani?-kérdeztem vissza.
-Szabó, hagyd már Emmát. Had illeszkedjen be.-jött oda hozzánk Ricsi.
Roland leszállt a padomról és visszament a helyére. Ricsi azonnal átvette a helyét és felült a padomra.
-Ne törődj vele. Azt hiszi övé a világ, csak mert általánosban iskolaelső volt.-mondta Ricsi kedvesen.
-Ezt honnan tudod?-csuktam össze a könyvem.
-Általánosba osztálytársak voltunk.-mondta Ricsi és visszament a helyére, mert becsengettek.
Első óra matek volt, a tanár jól megkínzott minket, pedig még csak ma kezdődött a tanítás. Ferenczy tanárnő egyenletek sorozatát zúdította ránk. Azt mondta ez csak ismétlés.
*
Utolsó óra után (történelem, bah) kimentem a suli elé, hogy megvárjam anyát (vásárolni mentünk). Megálltam a lépcsőn, amikor Luca odaállt mellém.
-Szia. Kire vársz?-kérdezte Luca.
-Anyára. Vásárolni megyünk.-mosolyogtam rá Lucára.
Ez után több dolog is történt egyszerre. Kicsapódott a suli ajtaja és Eszter rohant ki rajta, de olyan gyorsasággal, hogy egyenesen belém rohant, majd kikerült és rohant tovább. Azzal hogy nekem jött elvesztettem az egyensúlyom és leestem a lépcsőn, de mielőtt földet értem volna valaki elkapott és felállított.
-Köszi.-néztem rá Ricsire, aki mosolyogva engedte el a kezem.
-Ugyan semmiség. Ne kerülj kórházba már a legelső nap.-mosolygott Ricsi.
Első tanítási nap: 5/3-van egy két szemét tanár.
Ricsi: 5/5-kedves volt tőle hogy elkapott.
Eszter: 5/1-annyit se mondott, hogy bocsi ☹️
Ha tetszett amit olvastál, kérlek jelezd csillaggal.
