5. rész

179 4 0
                                    

El is indultunk Olaszországba Ryan magán repülőjével azt kell, hogy mondjam nagyon szép volt belülről de kívülről is tetszet. Amíg nem figyelt Ryan addig gyorsan még be kentem a számát szájfényel.

- Na tetszik?

- Aha egész jó - ezzel a mondatal hazudtam mert nagyon győnyőrű volt a repűlője és ezt ő is észre vette.

- Ne hazudj nekem többet kicsi lány - mondta és közelebb hajolt hozzám.

- Mit csinálsz? Kérdeztem.

- Semmit...csak kihasználom az alkalmat amíg velem vagy!

- De nem csókolgathatod a nyakam mindenki előtt! Úgyhogy ezt hagyd abba - mondtam kicsit erőteljeseb hangon.

- Te rám ne emeld fel a hangod Vivien mert különben...

- Mert különben mi lesz - Kérdeztem?

- Ne csináld ezt mert egyre jobban felizgulok rád.

- Erre köpni nyelni nem tudtam de nem is kellet, hogy beszéljek mert folytata tovább.

- Az lesz ha te fel emeled rám a hangod akkor elfenekellek!

- Igen tényleg...csak akkor nem tudsz elfenekelni ha én előtte le baszok egy pofont! - És ez kellet nekem gyorsan lendítetem a kezem és már a tenyerem az arcán csattant szerintem még az a csattanás visszhangot is.

- Te most komolyan lepofosztál?

- Miért minek néz ki?

- Ide figyelj szerintem nem egészen fogtad fel, hogy én ki vagyok!

- De pontosan tudom, hogy ki vagy!

- Na kicsoda?

- Az alelnök és egyben a munkatársam de csak, hogy tényleg elhíd nekem, hogy ismerlek be bizonyítom.

- Na akkor hajrá!

- Szóval akkor a teljes neved Ryan Greson és gyerekkorodban Londonban majd Madridban és végül Rómában éltél. Van 3 luxus villád Rómában és Madridban. Van egy húgod akit úgy hívnak, hogy Lexi, apukádat pedig Fredericonak hívják.

- Húha Te aztán elég sok mindent tudsz rólam.

- Hát ha azt hitted, hogy hülye leszek úgy szerződést kötni mással, hogy nem tudok róla semmit akkor tényleg egy barom vagy!

- Hát tegnap mégis jó volt össze bújni ezzel a barommal!

- ÖÖÖ te nem vagy normális először is én már rég megkértelek már az első alkalommal, hogy ne érj hozzám de te nem figyeltél rám.

- Aha én ilyenre nem emlékszem!

- Pedig mondtam.

- Figyelj ha továbbra sem hagyod abba ezt a vissza beszélest akkor ebből tényleg elfenekelés lesz! - jelenti ki majd megjelenik az az önelégült vigyor az arcán.

- Rohadjon meg te segfej - ezt nem hangosan terveztem kimondani de sikerül és mire észhez tértem addigra már az ölében vitt a hálóba.

- Ide figyelj mit mondtam neked?

- Hát nem tudom nem nagyon emlékszem mert nem figyeltem eltudnád mondani nekem mégegyszer? - mosolyogtam rá.

- Ne csináld ezt!

- Mit?

- Ne vigyorogj rám így mert nem bírom magam türtöztetni attól, hogy hozzád érjek!

- Nem is kell türtöztetned magad! -  nem tudom, hogy mi ütött belém, hogy ezt ki mondtam. - és csak ennyi kellet neki és már az ágyon feküdtem alatta.

Rózsa a markombanWhere stories live. Discover now