A Besúgó

3

Izuku sz.sz.

Kacchan rájött volna? Kérdezi a fejemben egy hang aminek hála el tudom fedni a félelmem. A szőke hajú fiú csak felém kezdett közeledni amire én hátlárni kezdtem majd a fehér tűz varázslóm mellkasába ütköztem háttal, aki egyből a derekam köré fonja karjait.
-Héy, mit képzelsz?-kérdezi amire Katsuki csak ledermed és látom könnyezni kezd.
-FASZOMBA MÁR! MIATTAM VAN EZ MIND! MIATTAM SZENVEDNEK KIK SZERETTÉK! FASZOM HAD NYÍRJAM MÁR KI MAGAM! A PICSÁBA IS MÁR!-kezd kiakadni amire a kezével robbantani kezd majd a saját arcába robbant. Én és a hercegem csak bambán néztük a fiút míg a többiek úgy néztek rá mint ha ez már megszokott lenne. A szőke hajú letérdel elém majd úgy néz fel rám amire a szívemben egy kis darabka el kezdte őt sajnálni.
-A múltban, ha elvétettem egy hibát...-kezd bele a mondanivalójába, miközben és felállítom és leültetetem a színpadra rakott magasított álványra és mellé ültem, míg párom a másik oldalamon állva szánalmas tekintettel bámulta a szőkeséget.
-Ha elvétek egy hibát... Egy nagyon nagy hibát. Akkor minden egyes kibaszott nap meg kell bűnhődjak miatta. Csak a kibaszott jelre várok, hogy jóvá tehessem!-kezd el sírni amire nem is számítottam. Ő csak a tenyerébe temette arcát majd úgy sírt tovább.
-Hát figyelj haver, nem tudom mit követtél el, de ha szükséged van egy ölelésre akkor itt most megteheted Zuzu-val. Neked megengedem, A TÖBBI KANOS FASZ MEG TŰNJÖN A KÖZELÉBŐL VAGY AGYON ÉGETEM ŐKET!-ordítja a közönség felé amire csak egy halvány pir és mosoly hagyja el a számat. A szőkének nem kellett kétszer mondani egyből a karjaimba borult és tovább kezdett sírni amire egy fekete hajú férfi látszólag egy tanár feljött a színpadra.
-Sajnálom, hogy ez mind megtörtént, nem hittem volna hogy ez lesz.-hajol meg felém amire én csak intek hogy egyenesedjen ki.
-Mindjárt elaltatom és elviheti.-mondom majd egy altató dallammot kezdek dúdolni a szőke fülébe amire a kapott képességem aktiválódik, Kacchan pedig el alszik. A tanár elvette őt a karjaimból majd egy helyre vitte.
-Na Dabi? Megyünk pihenni? Tudtommal éjszakára az a kezes kurva adott valami fasz feladatot... Aludni akarok fáradt vagyok, hónapok óta aludni sem alszok mindíg a saját képességemmel tartom fenn magam. Nyűgös vagyok...-kezdek panaszkodni a színpadról lefelé menet ahol Toga már várt minket.
-Hietetlenül kurva jó vagy ugye tudod?-jön ide és ölel meg a lány amire csak szemet forgatva vissza ölelem.
-Nem. Ha nem mondod sosem tudom meg. Amúgy meg örülök hogy csatlakoztam hozzátok. Hála annak a fasznak aki az apámnak akarta mondani magát, kidobott mert nem tetszett neki az ellentétesem. Hát ha már hős nem lehetek akkor leszek én az első számú gonosz!-mondom a kapott öltözőm felé sétálva kézen fogva a varázslómmal.
-Amúgy hogy hogy meg engedted egy fiúnak, hogy hozzám érjen?-kérdezem a fehér hajútól amire az csak szemet forgatva vállat ránt.
-Hietetlenül szánalmas amit csinál, most mit csináljak vele? Ő az a tajparaszt aki miatt az életed totálisan pokol volt. Ő most bűnhődik majd mikor én jónak látom akkor megmondom neki az igazat és kinyírom a gecibe. De mindenek előtt az apám lesz az első akivel végzek. Szóval jah. Igazság osztás Todoroki módra. Apám is ezt csinálja csak ő inkább a verekedős típus.-mondja amire elkuncogom magam.
-Szerintetek a nagy mester adna még képességet ha megkérem?-kérdezem amire megnyílik egy portál és előjön belőle Shigaraki aki egy totál barom gyerek formában.
-Minek neked plusz képesség? A tiéddel ölni is lehet te gyökér?-jön elém és próbálna elporlasztani ám én egy dallamot dúdolok miközben azt a szöveget éneklem hogy tűnjön el a képessége. Ekkor ő kezét felém nyújtva bukik orra amire Dabi és Toga kuncogni kezdenek.
-El estél kisbabám?-kezdek gúnyolódni rajta kezet nyújtva felé. Ő elfogadja majd felhúzom a földről.
-El szórakoztok rajtam ugye?-kérdezi amire mind a hárman nevetni kezdünk, ő pedig csatlakozik.
-Na de csak azért jöttem, hogy megkérdezzem meddig lesztek...-kérdezné amire valaki közeledni hallik én pedig belöktem mind a hármat a legelső terembe és bezártam az ajtót.
-Ejha ez aztán a gyors reflex. Szép munka újonc.-mosolyodik el a kék hajú amire Kurogiri is megérkezik, majd leül az asztalra, mellé pedig a nagy mester fogadott fia.
-Na tehát akkor, hányra kell titeket a megadott pozícióba küldenem?-kérdezi a füstös faszikám amire csak a góré fiára nézek.
-Este hatra a pozícióba küldöd őket majd engem és az agyfejeket pedig jóval kesőbb mikor majd Izuku jelez akkor küldjük. De amúgy tökéletesen jól jön számunkra, hogy velünk vagy Deku.-kacsint a főni amire csak mosolyogni tudtam. Tudtam hisz nekem köszönhetően benn vannak a UA-ben. Mivel két éve enyém a Kanin cég így baromi hires lettem és azóta járkálok turnékra meg minden egyebekre. Igaz eleinte bénáztam sokat de mivel hülye sosem voltam és retardált sem, így könnyen bele rázodtam. A gonosszá válásom egy nagyon jó nap volt. Igazából annyi volt, hogy Shigaraki betört a céghez kinyírt a Kanin-t, majd mikor megtalált akkor azt mondta enyém a cég és megkérdezte mi az én történetem. Elmondtam mindent szinte emlékek kép pontosan, megmutattam neki a sok füzetem amibe leírtam mindent ami történt velem. Ő pedig felajánlotta a tagságot. Én eleinte nem akartam benne lenni, ám Toga és Dabi rábeszéltek. Dabival azóta összejöttünk, Toga azóta is a házassággal cukkol minket, de mi csak röhögni tudunk rajta.
-Izuku, figyelsz egyáltalán?-kérdezi a főni fia, amire megrázom a fejem és értetlenül nézek rá.
-Szóval megint elkalandoztál... Mindegy a tervet már tudod hisz te tervelted ki. Mindennek pontosan úgy kell zajlania ahogyan te tervezted. Úgy lesz tökéletes az akció.-mondja amire nyílik a portál és Toga, Shigaraki és Dabi Kurogirivel együtt át sétálnak rajta, majd eltűnnek. Én szép lassan kiindultam a teremből, majd a mosdóba vezető úton kezdtem el menni.
-Héy, Zuku, vagy Zuzu?-jön utánam egy lány amire megfordulok és meglátom a rózsaszín csajt.
-Igen?-kérdezem mikor elém ér. Ő csak kifújja magát majd rám néz csillogó szemekkel.
-Az a fiú a színpadon veled... Ő a pasid, vagy csak vele mutatod ki, hogy foglalt vagy és a rajongók csak a rajongói szintet érik meg?-kérdezi amire kicsit lesokkolok ugyanis ezt a kérdést még életemben a pályafutásomon senki sem kérdezte.
-Őhm... Hát hogy is kéne válaszoljak? Ugyanis én vele együtt vagyok, és az csak természetes, hogy a rajongók csak a rajongói szinten vannak. Bár vannak a szerencsések akiknek megengedek egy egy éjszakás kalandot a saját cégem vendég szobájában.-mondom amire a csaj csak elővesz egy jegyzet füzetet és elkezdi írni amiket mondok.
-És ebben a szobában az egy éjszakás dolog nem függő vagy nem független?-kérdezi amire csak intek neki, hogy inkább üljünk be egy terembe és ott beszéljük ezt meg. Ő és én bementünk az egyik terembe és leültünk ugy, hogy ő a tanári asztalhoz én pedig azzal szembeni asztalhoz ültem.
-Na szóval akkor mi rá a válasz?-kérdezi búzgóan amire csak kuncogni tudok.
-Nem érdekel milyen nemű az illető, ha fiú jön velem akkor kérheti a szerepeket, tehát hogy én vagy ő a domináns fél az alkalomkor. A lányoknál meg egyértelműen én vagyok a domináns.-mondom amire a lány ismét körmölni kezd. Én csak hátra dőlök a széken majd úgy nézem a lányt.
-És ezt a párod hogyan fogadja? Kéred az engedélyét, vagy csak a háta mögött csinálod?-kérdezi amire eszembe jutott az első, hogy említeni mertem ezt Dabinak. A gondolattól kuncogni kezdtem, amire a lány furcsán kezd nézni rám.
-Bocsánat, csak eszembe jutott az az nap mikor közöltem vele az életem... Igazság szerint erőszak áldozata voltam még két és fél évvel ezelőtt. De ezt légyszi ne írjad fel.-mondom amire a tollat is lerakja és komolyan kezd rám nézni.-Utána fél évre rá lett annyi bátorságom, hogy megismeteljem azt az alkalmat, de az már ugye nem durva volt hanem jó, szóval igen. Megtetszett a dolog de mivel akkor még nem volt párom és egyben szerelmem sem így csak egy éjszakás kalandokat szerettem volna, így lett kihirdetve a sötétebb oldalakon az én velen való együttlét sorsolása is.-mondom amire a lány csak elgondolkodik.
-Figyelj, köszönöm az őszinteséget. Meg tudhatnám az igazi neved?-kérdezi amire bólintok.
-Nem szeretem használni a nevem ugyanis rokon nevem van egy bizonyos Midoriya Izukuval. Tehát igen.-mondom amire a lány leblokkol.
-Bakugou említett egy bizonyos Izuku Midoriya-t de hogy valakinek ugyan olyan neve van. Mhm...-von vállat.-Biztos csak távolról rokonok vagytok.-von vállatt.
-Igen, biztos csak mert sokan mondjak nekem hogy hasonlítok rá.-mosolygok. Végre egy olyan személy akit érzem megértene. Ám ekkor megszólalt a telóm.
-Na haragudj de ezt fel kell vegyem...-nézek rá amire  ő csak bólint én pedig felveszem a készüléket, és a fülem mellé helyezem.
-Drága egyetlen angyalkám, hol a picsában vagy? Ugye nem megint valami csajt vagy srácot kúrogatsz? El kaptuk anyád, most kitálalhatsz neki és megnyugtathatod.-szól bele az én kék szemű tűz varázslóm.
-Mi a picsa?-akadok ki amire látszólag a lány kicsit megilyedt.
-Bocsánat de nekem mennem kell... Egy két fő gyökérzet úgy gondolja, hogy jó móka idősebb asszonyokat elrabolni...-forgatok szemet, majd intek és elindulok már tényleg a mosdóba.
-Jó, egyedül vagyok! Kurogirit kérlek küld értem.-mondom a telóba amire egy egy portál megjelenik én pedig át ugrok rajta amire a bázison levő saját szobámba a szekrényem tetején kötök ki.
-KUROGIRI TE NYOMORÉK!-kiálltok ki amire Toga, és Kurogiri is berontanak.
-Mi... Midoriya úrfi... Sajnálom... Nem volt szándékomban oda fel küldenem magát.-nyit egy portált alattam amire én az ágyon kötök ki.
-Most meg az ágy... Mindegy legalább ez puha. Nem úgy mint a szekrény teteje.-nézek rá amire a szőke lány elkezd nevetni, majd kiszalad és onnantól nem látom a szobában.
-Az édes anyja biztonságban van... És sajnálom hogy elraboltuk... A nagy mesternek van egy terve...-hallgat el és megy ki. Én felkeltem az ágyról majd a szekrényből elővettem egy fehér inget, egy fekete farmert, mellé egy fekete mellény, piros nyakkendőt és a piros cipőm. Utána elmentem lezuhanyozni és kimosni a hajamból a fekete hajfestéket. Amint ezzel megvoltam fel vettem ruháim és kivettem a szememből a zöld kontaktlencsét. Bele néztem a tükörbe, és egy darabig azt néztem, hogy a sok heget magamon el takarjam e vagy sem.
-DEKU! GYERE MÁR!-kiállt be Shigaraki akinek a hangja most olyan mint egy gyerek aki fél az anyjától mert rosz jegyet vitt haza. Én kimentem közbe magamra vettem a kés tartó mellényem is és a lábamra és derekamra is felraktam a többi késem.
-Itt is volnék.-lépek be drámaian. Ekkor minden szem rám vetül ami tetszik ugyanis itt ember számba vagyok véve.
-Te... Te meg ki...vagy?-kérdezi anyám kissé megrémült állapotban amire én lassan elé megyek és oda húzok egy széket elé és leülök.
-A fiad vagyok...-mondom lehajtott fejjel, amire anyám szipogni kezdett.
-Sajnálom kicsim, hogy nem vettem észre...-szipogja amire felkapom a fejem.
-Mit?-kérdezem amire a könnyei záporként kezd hullani.
-Hogy nem jó neked ott abban az iskolában, hogy neked nincs jó lelki állapotod... Megtaláltam a sárga bogyóid, elolvastam az összes füzeted amit tudom nem kellett volna... És a legfájóbb ebben az egészben, hogy nem tudtam a dolgokról... Iszonyatosan rossz anya vagyok... Ha odafigyeltem volna a zaklatások jelére akkor nem történt volna ez... Magammal vihettelek volna külföldre és élhettél volna jobb életet. Sajnálom.-sírja anyum én pedig oda hajolok mellé könnyezve, átölelem és miközben ölelem eloldozom a kezét amire ő egyből át ölel és szorít szeretetteljesen magához mint aki yoha többé nem akarja el vesztetni a kedves tárgyát.
-Nem a te hibád... Egyedül az én hibám. Nem szóltan mert nem akartam neked fájdalmat okozni, hogy ne kelljen aggódnod értem és ne kelljen a suliba az igazgatót is szekálni az üggyel.-súgom neki már én is sírva. Ő csak szorosabbra vette az ölelést és szótlanul sirva szorított magához. Én ugyan ezt tettem. Jó pár óra múlva abba hagytuk a sírást majd segítettem neki fel kelni és a kanapéra ültettem. Kurogiri hozott neki vizet és valami ételt is.
-De... Hol voltál két éven keresztül?-kérdezi anyám amire kicsit lesokkoltam, a szívem kihagyott egy ütemet majd kissé sápadtan nézek a nőre aki életet adott nekem. Nem akarom megbántani sem és nem akarom, hogy féljen tőlem, de muszály leszek el mondjam neki.