A Besúgó

7

Amint oda néztem láttam a rózsaszín hajú vörös szemű degenerált agy zsibbasztó faszfejet.
-Uram teremtőm Midoriya! A kedvencem sok millió ember közül. Hát hogy hogy ide tévedtél?-jön ide és ránt az ölébe és állít meg maga elött.
-Hagyj békén... Magán személyként vagyok itt nem pedig a kis játékszeredként. Fogtad?-forgatok szemet amire a hátam mögül ismét morgás hallatszik apróbb robbantásokkal.
-KI A FASZOM RAKTA A FASZÁT DEKUBA?-ordít fel Kacchan gyilkos szemekkel. Ekkor mindenki elhallgat és felém néznek majd egyszerre kezdenek nevetni.
-Ki a faszom az a Deku? He? Ez valami rosz vicc vagy mi?-kérdezi az egyik a dj pultnál.
-Ő DEKU TE REGENERÁLT!-mutat rám amire mindenkin látható lesz a hatalmas mosoly.
-Hát fiam, nem tudom kije vagy vagy mit szeretnél tőle, de itt mindenki kapott már tőle legalább egy éjszakát. Elég régóta jön ide hogy szórakozzon. Mi meg rá basszuk el a pénzünk, úgy sincs semmi ami jobb lenne. Ez az angyal minden pénznél többet ér. A hangja pedig egyenesen csodálatos, már a gondolattól hogy milyen lenne vele még egy éjszaka, a faszom áll fel miatta.-mondja egy a tánc parkettről.
-HOGY A FASZOMBA LEGETTEK ILYENEK, HOGY EGY GYEREKET BASZTOK? MEGDÖGLÖTÖK!-ordítja el magát majd menne az egyik férfi lerobbantására ám én megállítom és egyenesen magammal húzom a bár egy csendes zúgába ahol csendbe vittem a megfelelő szobába.
-Deku... Mi a faszom akar ez lenni?-kérdezi, miközben bezárom a szoba ajtaját és leülök a kanapéra, Kacchan pedig elém ül a szemközti fotelbe.
-Na szóval, tudod jól hogy miért vagy itt ugye?-kérdezem amire hatradől és karba fonja karjait.
-Csak mond már, hogy mi a fasz történt veled két évig. Elegem van, miattad kezdtem el szedni antidepresszánst, miattad kezdtem otthon vedelni, és miattad vagyok más az emberekkel!-mondja amire kissé elmosolyodom, ugyanis nem hittem volna hogy ez a paraszt aki régen a legjobb barátom volt de aztán zaklatóm, ilyeneket monjon.
-Jól van, na... Először is két évvel ezelőtt egy bábut dobtam le arról a tetőről, és utána küldtem be a bábut a rendőrségre, hogy történt egy halál eset, utána azt felgyujtottam és elmentem egy parkba ahol a híres Bex énekes befogadott és nevelty, nem tudom már hány hónapig amikor ugyanis a gonoszok ligája ahogyan te ismered őket, betörtek és senkit sem hagytak életbe, kivéve engem és ugye az aznap nem dolgozókat. Utána Shigaraki felajánlotta a csatlakozási lehetőséget amit el is fogadtam. Így kerültem a gonoszok ligájába. Időközben pedig sok szórakozásra tettem fel. Kurogiri állandó bár pultos felszolgállása mellett a világ legjobb italait ihatom.-mondom amire a szőke elképedve bámul engem és mint ha valami megtört volna nála.
-MI A FASZ DEKU!-Kiállt rám egy kis idő múlva a kezeivel robbantgatva.
-Hogy mert gonosszá válni? Az álmod mindig is a hösködés volt! Miért?-kérdezi elém jőve a háttámlára rakva kezeit tőlem tornyosulva.
-Hát... Megválltoztam, de ezt te is látod.-veszek elő egy tükröt nézek bele majd le veszem magamról az állcám, a hajam hosszabb lesz, a szemem pedig vörösen csillogi vagyis csillogna ha nem csak q gonoszság vezérelne.
-De...Izuku! Mi a fasz van veled?-riad hatra egy kicsit.
-Hát, hogy is mondjam? Tudod hogy mindíg is tetszettek a hősök, főleg azok amelyek kitűnnek a tömegből. Hát rajöttem, hogy az árnyékban megbújva sokkal szórakoztatóbb. Shigaraki megmondta, itt boldogabb lehetek bárkinél. Ez mind szép és jó volt csak valami hiányzott... Vagyis valaki...-mondom miközben felállok és a szobában található szekrényhez megyek, kinyitom és át veszem a ruhám. Fehér ing, fekete ujjatlan pingvin és a sima fekete nadrágom. Nem mondom, hogy már nem idegen akárki előtt öltözködni. Magam javára pénzt csinálok férfiak és nők szükségleteiből. Közben pedig a képességüket szerzem meg. Igazság szerint a nevem vagy is a Deku közismert gonosz címet kapott. Tavaly hiába voltam az ötvenedik gonosz, amikor a kilétem titkos és nem publikus. Fel kötöttem a hajam, majd Kacchanra nézek.
-Kacchan kérlek ne haragudj... De ezt muszály leszek megtenni...-mondom elé sétálva majd a fejét a kezeim közé fogom és a homlokára nyomok egy csókot amire ő elvarázsolodik.
-Deku... Szeretlek... Őszintén...-mondja majd lehajol és ajkaimra tapad. Én csak megfogom és a kanapéra fektetem.
-Remélem sikerül...-azzal ráteszem Kacchan fejére a kezem és aktiválom az emlék módosító képességem amire Kacchan összes emléke a szemem elé került. Végig futott az eddigi összes emléke. Megnéztem a velem kapcsolatos emlékeit. Az egyik nagyon megfogott.
Kacchan a szobájában áll a tükör előtt és bámulja a rá ragasztott rólam készült kép.
-Miért voltam veled ilyen?-kérdezi miközben könnyei elerednek.
-Miért kell szenvedjek miattad? Miért hagytál itt?-kérdezi miközben egy pengéért nyúl. Felhúzza az ingje ujját majd a pengét a bőrébe nyomja majd maga felé kezdi húzni. Ezt megismétli jó párszor amikor belép az ajtaján a fekete hajú gyökér, akit sikeresen tavaly levadásztam, és kínok közt kivégeztem.
-Bakugou?-néz végig a gyökér Kacchanon majd egyből oda megy és gyorsan berángatja a fürdőbe és elkezdi leápolni.
-Hülye vagy? Így kinyirod magad... Amúgy is a fasz bajod van? -Kérdezi flegmán amire Kacchan lefejeli és neki áll folytogatni.
-AZ, HOGY ÉLETEM EGYETLEN KIBASZOTT SZERELME MIATTAM HALT MEG TE AGYALÁGYULT FASZOM GECI!-ordítja el magát Kacchan, amire bennem megáll az ütő. Kacchan tényleg ennyire szeretne? Vagy csak szimplán csak nekem akart jót?
-Ba... Bakugou... Te... Te buzi vagy? Vagy csak az a faszkalap bedrogozott mielőtt megdöglött volna?-kérdezi a fekete amire Kacchan kidobja az ablakon és utána ugrik, majd neki áll verni.
-VALAKI SEGÍTSEN!-ordít fel a fekete amire megjelenik egy csuklyás alak.
-Haha... Szerencse nap... Két legyet egy csapásra... Bár a nagymester csak a feketét ohalytja...-kezd el mottyogni a személy amire leesik az állam, ugyanis ez Shigaraki. Nagy mesternek hivhatott, vagy csak a mester kérte meg az után, hogy végig nézte az emlékeim...? Kitudja.
-Mi faszt pofazol?-kérdezi Kacchan vérben forgó szemekkel.
-Ohh... Téged is akar a nagy mester, csak téged inkább iranyítani akar, nem megölni...-mondja amire megjelenik egy másik csuklyás alak aki kissebb.
-Shiggy... Ez a nem tudom hányadik eset, hogy ott hagysz! Ne hagyj ott bátyuskám.-öleli meg amire rajtam végig futnak az aznapi emlékek. Egy ideig sokkot kaptam.
-Jól van, amúgy is gyakorolnod kell a zsarolást és a hatásos gyilkolási módszereket.-nyul be a csukja alá és borzolja össze a fiú haját.
-Naaa de Shiggy...-kuncogja amire Kacchan és az az idiota csak néznek mint borjú az új kapura.
-Na de akkor tiéd a fekete, enyém a szőke... Van egy kis elintézni valóm vele.-azzal én eltűnök a feketével a kezemben, Shigaraki pedig Kacchannal marad.
-Na szóval akkor... Szeretnék beszélgetni egy ember gyilkosával... Gondolom tudsz Izuku Midoriya haláláról... Tudod ő egy nagyon értékes ember volt a társadalomban, de ő ezt szegény soha nem tudja már meg. Értékes ugyanis az egyik leg normálisabb ember ezen a szájba tekert világon.-mondja neki amire Kacchan a ház falához megy és neki támaszkodik.
-Igem tudok róla... És nem akartam a halálát!-mondja amire a kék közelebb megy hozzá.
-De most hogy csak dicsekedni tudjak... Ugyanis tudtommal szereted... Na de mi van ha azt mondom, hogy már nem ártatlan a kis brokkoli? Mi van ha azt mondom halála előtt lefeküdtem vele?-kérdezi amire Kacchan felhuzza az egyik szemöldökét.
-Ha megtetted akkor halott vagy. Enyém a szüzessége! És enyém Deku is! Teljesen!-mondja már ideges hangon amire ismét nagyot ugrott a szívem. Nem hiszem el, hogy az a fiú akibe két évvel ezelőttig szerelmes voltam, ugyan úgy viszonozza az érzéseim... És talán most is még szeret, csak jobban? Nem nem nem... Megint józan vagyok... Túl sok a felesleges érzés.
-A szüzessége már rég nem az övé... Haha! Hiszen amíg te ott basztattad addíg őt megerőszakolták... Na erre mit lépsz? Nem voltál ott, hogy megvédd mert neked a büszkeséged fontosabb mindennél.-mondja már teljesen elé érve.
-TE csak ne mondjál hazugságokat.-akad ki és robbant bele a kék hajú fejébe.
-Héy ez fáj... Amúgy meg én csak az igazat mondom...-azzal valamit bead Kacchannak és ő össze esik. Shigaraki elhagyja a terepet és Kacchan pedig ott marad órákig. Én inkább csak elengedtem Kacchan emlékvonalát.
-Sajnálom...
Azzal ott hagytam a szobát és lementem a bárba, majd felültem a púltra és kikértem magamnak egy üveg bort.
-Naaa... Csak nem?-kérdezi egy ismerős alak.
-De igen. Végre felvállalom magam. Elegem lett abból, hogy mindenki csak a nevem ismeri. Ha már egyszer az első számú hős és béke szimbóluma nem lehetek, akkor leszek a az első számú gonosz és a háború szimbóluma leszek. Gonosz vagyok velejéig.-mondom amire az ismert személy elő lép és gonoszul rám vigyorog.
-Drága Deku... Csatlakozz hozzám...-nyujt egy maszkot felém Overhaul. Én elfogadom a maszkot és fel is veszem, majd vele megyek.
-Megadhatok neked bármit... Légy a vezérem, hisz úgy is okosabb vagy itt bárkinél.-nyit ajtót egy trón terem előtt.
-Tiéd a hatalom, és a dicsőség. Deku mester foglald el dicső helyed ott fenn a trónon!-hajol meg és mutat az említett tárgyra amire elmosolyodom és felülök rá. Ekkor a fiú kiszalad majd egy lánnyal tér vissza.
-Had mutassam be Erit... Ő a mi képesség növelőnk.-mondja maga elé allítva a lányt.
-Mhmm... Eri... Gyere közelebb... -intek a lánynak amire az nagyon lassan idejön. Én megfogom és az ölembe ültetem.
-Bán... bántani fogsz, úgy mint ők?-kérdezi félve a férfira mutatva, amire észre veszem a kezeit és lábait, amire elpattan bennem valami.
-Nem foglak... Inkább őket fogom bántani ha még egyszer megvágnak vagy valami olyasmit tesznek veled.-mosolyodom el majd csikizem meg hasát amire felkuncog.
-Azta, Deku mester szereti a gyerekeket?-kérdezi Overhaul, kissé félve a válaszomtól.
-Igen. Szeretem őket, és mindent meg teszek, hogy ne egy hazugságban kelljen élniük. Fele várost már megszabadítottam a képességeiktől, és boldogan élhetnek normálisan...-nézek rá amire bólint majd kimegy.
-Hogy hívnak... Mester?-kérdezi felve a kislány amire leveszem a maszkot és rámosolygok lágyan.
-Deku vagyok... Van kedved egy kicsit velem szórakozni?-kérdezem amire csak bólint, nekem meg lett hirtelen egy tervem, hogyan menthetem meg őt a sok sebtől.
-Rendben akkor menjünk, de előtte...-veszem le a felsőm majd azt összébb zsugorítva rá adom a lányra és kézen fogva indulunk ki a az épületből. Mikor az ajtóhoz értünk, Overhaul egyik gyökere fogott le.
-Hová?-kérdezi amire ránézek, ő pedig egyből hátra hököl.
-Na ugye... Én is így gondoltam.-nézek rá amire a kislány csillogó szemekkel néz rám. Én felveszem az ölembe és kimegyek a nagyvilágba, ahol bele ütközök All Mightba.
-Ohh... Sajnálom, fiam.-néz rám a csábos nagy vigyorával.
-Semmi baj, inkább ön ne haragudjon, sajnos a figyelmem elterelte a gyermekem akit most látok először, ugyanis a némber anyja nem mondta el,  hogy van egy lányom.-találok ki valamit amire csak elmosolyodik, majd mikor észre vettem, hogy észre vette a lányon a fáslikat.
-Ne aggódjon, az anyja már börtönben van. Intézkedtem róla... De most a UA-be szeretnék menni... Tudna segíteni oda találni?-kérdezem illedelmes hangnemben amire bólint majd egymás mellett elindulunk.
-Tudod... Hasonlítasz egy kicsit az egyik számomra rég látott személyre...-mondja amire megáll bennem az ütő, s felnézek rá.
-Tényleg?-kérdem amire bólint szomorkásan.
-Mi történt, hogy rég nem láttad?-kérdezi amire ő fal fehér lesz majd rám néz kissé frusztrált állapotban.
-A ha...halálba küldtem...-néz maga elé bambán.
-Hogyan? Ha meg halt akkor honnan tudja, hogy a maga hibája?-kérdezem amire az épület elé érünk.
-Onnan, hogy képesség nélküli volt és izzott bene a hőssé válás lángja, de én mint első számú hős, letaszítottam az álmárol.-mondja amire kezdtem rosszul lenni és kezdett előjöni a sok lopott képesség álltal kapott alakom, amire egy nagy gonosz sárkány szerűség lettem.
-ÉLJEN SOKÁ DEKU MESTER!-hallatszik az egyik sikátorból egy hang amire midnen járó kelő és iskolás diák kirohan a tanárjaikkal együtt.
-MR. DEKU! UGYE NEM AKARSZ SENKIT SEM BÁNTANI?-kérdezi Eri ordítva könnyezve miközben kezd felmászni az egyik lábamon, majd mikor fel ér a hátamra ül és belém kapaszkodik.
-BAKUGOU GYERE MÁR!-kiállt valaki amire megjelenik Kacchan is és nekem kezd egyből futni.
-DÖGÖLJ MEG TE KURVA CSÚNYA BASZOTT DÖG!-ordítja és ugrik nekem robbantva amire szárnyaim használva szállok fel a magasba majd érezem vagy öten kapaszkodnak belém, majd egyszer csak minden elsötétül, és vissza kapom eredeti alakom, és többé nem látom a fényt csak a vak sötétet.