A Besúgó

8.

Bakugou sz.sz.

Amint kikerültem abból a bárból ahol megtudtam, hogy az akit életem szerelmének mondhatok egy gonosz lett. Vagy csak sokat tud a gonosz Dekuról és csak elmond dolgokat amiknek a fele nem is igaz. Egy jó pár órával később a koliban feküdtem a kanapén és néztem a tv-t amikor ugyanis valaki kiabálni kezd.
-ÉLJEN SOKÁ DEKU MESTER!-hallatszik a hang majd mindenki egyből kapcsolva fut ki ugyanis Deku a híres másik számú gonosz, és elnyerte a háború szimbóluma címet. Kifutottunk és megláttam egy bazi nagy sárkány feleséget ami kurva csúnya, ám nem hittem volna, hogy annak a gecinek ez a valódi alakja. Egy bazi nagy sárkány, ami lehetne valami mesébe illő várat örző fenevad. Meghallottam egy kislányt aki felmászik a hátára es belé kapaszkodik. Én felrobbantottam magam elkaptam a egyik lábát majd egy nagyon nagyot bele robbantottam, amire Aizawa sensei aktiválta a képességét és a sárkány hirtelen eltünt, helyébe egy zöld hajú 166 centi magas szeplős fiú lépett. Én elkaptam őt is és a lányt is, majd egyből a senseinek vittem a két személyt aki elvette a sáljával a kettőt és engem maga után húzva, vitte be őket a kihallgató terembe. Ott a fiú ki lett kötözve majd egy képesség elvevő bilincsel lett lebilincselve.
-Bakugou, te vagy a megbízottam, vigyázz rá, míg mi a kislánnyal foglalkozunk. Kitudja mit tett vele vagy ép mit nem.-mondja a sensei és kimegy a teremből, amire All Might lép be és ül mellém.
-Tehát nem csak hasonlít, hanem pont ő az... Istenem hogy lehettem ekkora egy gyökér...-kezd el maga elé pofázni amire lassan kerdő fejjel fordulok felé.
-Tudod Bakugou fiam... Jó pár évvel ezelőtt meg mentettem egy kisfiút a mocsári szörnyeteg karmai közül. Utána alá irtam a füzetét, és tova álltam, de ő rám kapaszkodott és velem jött egy tetőre, amikor is lelepleződtem előtte. Ő megkérdezte, hogy képesség nélkül is lehet e hős... Én pedig aki az első számú hős, elmondtam neki, hogy nem lehet az. Megöltem az álmát...-mondja amire bennem felment a pumpa, felálltam és elé álltam felvéve a leggonoszabb kinézetem.
-MI A FASZOM VAN MAGÁVAL! A FASZT NEM TUDTA VOLNA AZT MONDANI, HOGY SOK MUNKÁVAL ÉS AKARAT ERŐVEL LEHET!? EGYSZERŰBB VOLT NEKI MEGMONDANI AZT AMIT TUDOTT JÓL, DE MAGA A KIS REMÉNY SUGARÁT ELOLTOTTA! MINDENKI CSAK BASZOGATJA A KÉPESSÉG NÉLKÜLIEKET KÖZTÜK VOLTAM ÉN IS! ÉS BEVALLOM, HOGY BÁNTOTTAM AZT AKIT MAGA LENÉZETT, DE NEM ÖN AKARATBÓL! Azt... Azt mondtam neki, hogy ha az első számú hős akar lenni akkor reménykedjen, hogy a következő életében hős lesz és ugrojon fejest egy tetőröl...-mondom a végét már könnyezve amire a férfi is könnyezni kezd.
-Maga is egy közülünk... Maga is hibás Deku haláláért.-szorítom össze a fogaim amire mozgolódást hallok a hátam mögül, amire oda nézek és ugyan az a fiú néz rám aki három évvel ezelőtt még rajongva követett mindenhová.
-S...segíts...-hallatszik suttogása könnyezve egy pár pillanatra, amire szeme ismét vörös lesz és haja kezd ki fehéredni s arca is hófehér lesz.
-Ne... De... Izuku! Ne! Küzdj ellene!-megyek elé és tedelek le majd fogom meg a ket combját és nézek fel rá bíztatón.
-Ez All for one! Van... Van egy ötletem...-mondja mellém sietve át alakul a nagy alakjába és kitépi az egyik hajszálát. A fiú szája elé tartja a szálat, majd rám néz.
-Feszítsd szét a száját!-parancsol rám, amire én cselekszek, és szét feszítem, ő pedig lenyomja a szálat a torkán. Én elengedem a zöldet és ugyanúgy vissza terdelek és fogom a lábát. Egy bő óra múlva Aizawa sensei tért be a kislánnyal aki egyből mellém futott és elkedte ölelni Izuku egyik karját.
-Mit... Mit csináltatok vele?-kezd el sírni keservesen, amire a szarvacskája sárgán kezd el világítani.
-Nem csináltunk semmit sem vele!-mondom neki amire csak tovább sír, és ontja magából a könnyeket és a sárga varázs dolgot.
-SEGÍTEK DEKU!-azzal elszabadul a képessége és Deku egyből hátra csapja a fejét, kinyítja a szemét és a szeme világos zöld fényt kezd el kiszórni magából amire Aizawa sensei engem és a lányt is hátrább húz.
-Se...HAGYJÁTOK...gí...BÉKÉN A...ts...BÁBOM...ég!-hallatszik egyszerre két hang. Egy mély férfi hang és Izuku hangja. Én felálltam és mellé futottam és megfogtam a kezét és rászorítottam, felnéztem rá erős elszánt tekintettel.
-De..Izuku ha hallasz, küzdj ellene! Ne hagyd hogy uralkodjon rajtad! Nem ilyen vagy!-mondom neki amire a szeméből áradó zöld fény erősödni kezd és sötétülni. Már jobban szorítottam a kezét és már a szivemhez emeltem.
-Izuku, ha hallasz akkor itt az ideje, hogy bevalljam oda vissza vagyok érted! Imádlak, szeretlek! Gyere vissza hozzám! Légy tovább az idegesítő stréberem aki sosem kopik le rólam! Légy velem!-szoritom a szivemhez a kezét és állok fel, hogy rá tudjak nézni.
-HIÁBA! A TE MOCSKOS SZAVAD NEM FOGJA MEGHATNI!-jön megint egy mélyebb hang, amire még idegesebb leszek.
-HAGYD A FASZBA MÁR TE AGYHALOTT GECI! SZÁLLJ MÁR KI DEKUBÓL!-ordítom amire a fény halványulni kezd és Izuku szeme lassan láthatóvá válik.
-AHHH! BEMOCSKOLT! Az övé vagyok... Nem lehet...-tűnik el a mély hang és a zöld hajú szeme is ismét zöld lesz, közben becsukodik és lehajtódik.
-Nem, hiszem el... Megsemmisítette All for one-t és most övé a képessége... De már a One for all is...-mondja All Might sokkoltan.
-Tessék?-nézek rá idegesen.
-Legyőzte a legnagyobb gonoszt ezen a bolygón és magáévá tette a képességét... Így már az ő képessége a One for all, All for one. Ami azt jelenti hogy könnyedén vesz el és ad másnak képességet.-mondja amire a zöldre nézek és megjelenik a lelki szemeim előtt egy kép ahogyan a drága szerelmem egy fehér lenge palástban két fehér angyal szárnnyal és glóriával a feje fölött néz rám a gyönyörű szemeivel. Éreztem ahogyan az arcomra felfut egy halvány pir és ajkaim elvállnak egymástól és nyálam is kifolyik.
-Bakugou... Éhes vagy?-kérdezi a fekete hajú férfi aire megrázom a fejem.
-Semmi közé hozzá.-nézek rá ellenszenvesen, amire csak vállat von, a kislány megközeliti a zöldet és az ölébe mászik.
-Mr.Deku kérlek ne hagyj itt... Ha Overhaul megtalál végem... Csak te menthetsz meg tőle... Ne hagyj itt... Légyszives... Szükségem van rád.-sirja Izuku mellkasába, amire én letérdelek és magamhoz veszem a gyereket.
-Nem szeretem a gyerekeket, de viszont mivel te ennyire szereted Izukut ezért kivételt tehetek.-modnom és megölelem.
-Aizawa sensei és All Might... Menjenek ki... Én figyelek rá.-mondom és a kicsivel együtt ülök a fal mellé és teszem az ölembe a kislányt.
-Rendben... Akkor mára az oráid alól mentesülve vagy. Ő vele meg, hogy mi lesz... Eldöntjük... Bár valószínűleg megy a legjobban örzött börtöni létesítménybe. A sok cselekedet amit eddig tett nem fog megjavulni varázs ütésre.-mondja amire bennem megállt az ütő.
-De sensei... Izukunak eredetileg az volt az álma hogy olyan legyen mint All Might... Manipulálva volt. Ez nem ő volt. Ez csak az a barom volt akit sikeresen legyőzött! Az első számú gonoszt győzte le. Nem lehetnek ilyen barmok hogy ezt teszik vele!-mondom amire az igazgató is betér.
-Igaza van Bakugou fiúnak. Mától a UA diákja lesz úgy mint Izuku Midoriya, és ő lesz a személyes besúgónk. El lesz küldve a gonoszokhoz és információt fog át adni.-mondja amire csak még mérgesebb lettem.
-Nyugodj meg Bakugou, te is vele mész!-mondja amire egy fokkal nyugodtabb lettem, de még mindig idegesít a tudat, hogy ki akarják használni Dekut. A három felnőtt kimegy majd én a lányra nézek és neki állok bizgerálni a haját.
-És te... Honnan ismerheted Dekut?-kérdezem amire fel néz rám és elmosolyodik.
-Ő a gonoszok királya. Mindenki csak mesterezi. És tegnap amikor haza jött az a férfi akinek a foglya voltam kisérte be a főterembe ahol egy trónra ültette és királynak koronázta.-mondja amire a szerelemre nézek és elmosolyodok, ám mégis fáj a tudat, hogy az a személy akinek az álma a hőssé válás volt, most a gonoszok fővezére.
-És te? Te honnan ismerheted Deku mestert?-zökkent ki a lány amire rámosolyodom és felsóhajtok.
-Tudod... Ha erről az énemről bárkinek is mersz szólni akkor a holdig robbantalak! Világos?-kérdezem a fejére barackot nyomva amire csak bolint.
-De... Izukut már egészen azóta ismerem mióta eszem tudom. Mindíg is az az életvidám fiúcska volt. Amikor négy évesen előjöttek a képességeink neki nem jött elő és így képesség nélküli lett, de ez nem riasztotta sosem vissza az álmátol. Elhatározta, hogy ő lesz az első képesség nélküli hős. Olyan akart lenni mint All Might... De viszont elbasztam én is és mindnenki más az életét. Engem elkapott a féltékenység, hogy az erő hiány miatt is ilyen boldog tud lenni. Sokáig nem hagyott nyugodni, de volt még valami ami sosem hagyott... Ami pedig az, hogy úgy oda vagyok érte, mint kutya a csontért. Ez pedig azt szülte, hogy azért bántottam és zaklattam éveken keresztül, hogy el nyomjam az érzéseim és távol tarsam magamtól Izukut... De egy nap besokalltam... Elmondtam neki, hogy ha annyira képességet akar akkor reménykedjen, hogy a következő életében lesz és hős lehet de ezért mindért ugorjon fejest egy tetőröl... És aznap nem tudom... Láttam a szemében a fájdalmat és a megszakadt szív fényét, de mellette úgy elkezdett mosolyogni mint a vadalma... Ezek után teltek a napok és még egyszer megismételtem és aznap lett mindennek vége... Ő... Vagyis.... Nem tudom... Leesett vagy leugrott egy tetőröl pont mögém...-fejezem be a mesémet amire a lányon meglátom, hogy próbálja felfogni a helyzetet, de nem sikerül neki.
-Hmm... Pedig én ahogyan emlegetik úgy tudom, hogy az nap csak egy bábut készített egy videó alapján, amit ledobott majd elment valahová de előtte lefényképezte a bábut és felrakta a rendőrség oldalára, majd a bábut felgyujtotta egy közeli holokauszt gázkamrájában lévő gázkazánjában. De... Az utána történtekről már senki sem tud.-mondja a lány amire sokkot kapok.
-Hogyan... Meg tudod mondani melyikben?-kérdezem amire megrázza a fejét. Én csak bólintottam majd a zöldikém kezdtem nézni, ekkor nyílt az ajtó és a négy barom a csapatomból betér.
-Szia Bakugou.-köszönnek egyszerre, amire intek nekik amire leülnek, a kislány pedig Izuku ölébe mászik majd ott alszik el.
-Szóval... Mit keresel itt?-kérdezi a rózsaszín savas csaj.
-Gigyáznom kell a rabunkra.-mondtam ki hazudva ugyanis nem tudhatják meg, hogy valójában azért vagyok itt mert szeretem Dekut.
-Aha értem, de miért nem Midnight tanárnő van itt?-kérdezi Sero amire vállat vontam.
-Héy srácok... Kimennétek egy kicsit... Beszélni szeretnék négy szem közt Bakugouval.-mondja a vörös hajú barom amire a rózsaszín lány elmosolyodik perverzül majd kirángatja a kettőt ám a sárga hajú arcán láttam az a bizonyos szív fájdalommal járó kesernyés szomort. Én csak arra tudtam gondolni hirtelen, hogy Kirisima tetszik Denkinek de viszont Mina arckifejezése elárulta, hogy Kirisimanak bejönnék...
-Mit akarsz?-kérdezem felhúzott orral flegma arccal, közben észre vettem, hogy a lány egyik szeme nyitva, tehát ébren van. Kirisima csak elém mászott és leült a térdére.
-Figyelj... Tudom, hogy mikor hazudsz és mikor mondtasz igazat... És az, hogy megkértek, hogy maradj és figyelj erre a nyomorult kis rohadékra nem igaz.-mondja amire a lány felfigyel és egyből rám kapja a tekintetét, én meg elővettem a legmérgesebb tenkitetem amivel a legbátrabb faszfejet az egész suliban is képes vagyok megilyeszteni, úgy néztem Kirisimara akinek kikerekedett a szeme.
-Hogyan... Hogyan merted őt lenyomorékozni? Hah?-állok fel és nézek rá elnéző ilyesztő arckifejezéssel, amire ő feligrik és hatrállni kezd.
-Most... Most miért véded ezt a gonoszt? Csak egy nyomoronc akinek alapból a halál lenne a legjobb büntetés.-mondja amire kezdtem egyre inkább ideges lenni és kezdtem elveszteni az önkontrollt. Neki indultam a vörösnek amire az hátrálni kezdett majd amikor a falnak csapódott nézett félve rám, ekkor a kis csapat tért vissza és képedtek el amint meglatták a helyzetet.
-BAKUGOU HAGYD BÉKÉN KIRIT!-ordítja el magát a sárga kis nyomorult és ide jön elém majd dühösen néz rám.
-Na mi van Bakugou... Megint mi nem tetszik?-kérdezi Sero amire Kirisima mellé slisszan és belesúg a fülébe.
-HAHAHAHA! Bakugou egy gonoszt véd? Ez baromi nagy. Mi a fasz?-kezd el könnyezve röhögni amire Mina a zöldre néz majd rám, én pedig vérszemet kaptam érzem.
-Takarodjatok amíg még nem vagyok halálos!-morgom amire mozgolódást hallunk a szék felől ahol Deku ébrezni kezdett...