A Besúgó

18

A tetőn ülök és iratom az egereket csak mert nincs jobb dolgom, épp azon agyalok hogy ugorjak és feladjak mindent amikor kettő énnek kinéző fiú ül mellém.
-MI A?-ilyedek meg annyira hogy majdnem leesek de a sebhelyes megfog és visszaültet a helyemre.
-Én Midoriya Izuku vagyok, egy másik univerzumból... És ő is.-mutat először magára a jobb oldali, majd a másik oldamra ahol a sebhelyes van.
-Igazából csak ő van másik univerzumból... Én csak a jövőböl jöttem, hogy elmondjam milyen rossz lesz ha feladod az álmodat.-néz rám amire nem tudtam hirtelen mit felelni, csak néztem magam elé.
-Tudom, hogy nehéz és inkább feladnál mindent amiért eddig küzdöttel... De figyelj... Pár napon belül lesz egy esélyed oké? Kapni fogsz egy fájdalmas szöveget.-mondja nagyot nyelve és a fejem felett a masikra néz, aki bólint.
-Amint megkapod utána haza felé bele ütközöl egy szörnybe és utána All Might megment. Nyomulni kell rá, megkérdezni ugyan azt amit eddig kérdeztél tőle, utána pedig el fogja kapni a szörny Kacchant is és neked be kell futnod megmutatni, hogy igen is fasza gyerek vagy... Nr bazd el úgy ahogyan én tettem... A jövőd érdekében teszem...-mondja amire hirtelen minden olyan sima és egyenes lesz és boldoggá válok. Ránézek és elmosolyodva megolelem.
-Köszönöm... Nem tudom, hogy hogyan de meg hálálom.-nézek a sebhelyes énemre amire az elkuncogja magát.
-Azzal tudod meghálálni, ha küzdesz azért hogy hős legyél.-mondja és felállva ránéz a maszkos énemre, aki szintén feláll és ketten hátra mennek és egymásra nézve bólintanak.
-M...Most mire készültök?-kérdezem amire a kettő fiú ketté válik és a pulcsis fiú valamit felvett a földről s mikrofonként maga elé tette.
- Yo, listen up here's a story
About a little guy-kezd el énekelni és a földön ülő sebhelyesre mutat aki szép lassan feláll a földről majd egyet megpördülve néz rám.
-That lives in a blue world
And all day and all night
And everything he sees is just blue-énekel továbbra is a pulcsis a gyönyörű hangján és megy oda a másikhoz és hajol meg előtte játékosan.
-Like him inside and outside-a sebhelyes itt szomorúvá válik majd mutatja hogy a szíve sajog ahogyan egy könnycsepp gördül le a szeméből.
-Blue his house
With a blue little window
And a blue corvette- énekli a pulcsit viselő fiú amire kezdem megérteni, hogy ha élvesztem az egyetlen olyan eszközöm ami éltet akkor egy borzasztóan szomorú sorsom lesz.
-And everything is blue for him
And himself and everybody around
Cause he ain't got nobody to listen to...-hagyja abba az éneklést amire észre veszem hogy a sebhelyes énem a tető szélére áll és felém nézve elmosolyodva a hasára téve a kezét háttal áll a peremnek és dúdolni kezd.
-I'm good, yeah, I'm feelin' alright-kezd bele az énekbe majd hátra veti magát és zuhanni kezd én egyből felállok és utána nézek.
-Baby, I'ma have the best fuckin' night of my life-fonja kereszbe a lábait és zuhan felfelé nézve a feje alá rakva a karjait fujja tovább a kötelezőt amire a másik nekifutásból leveti magát és ugyan abban a pózban néz fel rám és integet.
-And wherever it takes me, I'm down for the ride
Baby, don't you know I'm good? Yeah, I'm feelin' alright...-nyilik alattuk egy portál és eltűnnek így a dal is befejeződik. Én csak hátrább megyek a széléről amire bele ütközök valamibe és hátra esek.
-Ehh?-nyikkanok meg és nézek fel amire két ideges mérges zöld szempárral találkozok.
-Szia anya...-nézek fel rá amire a nő leguggolva megölel.

...............

Vissza zuhantam a jelenbe, ugyan úgy a fürdőbe ahol addig is voltunk.
-Na milyenek az emlékeid?-kérdezi felvéve a maszkját. Én a tükör elé álltam és néztem ahogyan a testem minden romlott porcikája minden egyes sebe és baja egyszer csak oda vész.
-Te... Hogyan háláljam meg?-kérdezem a semmitől ugyanis a fiú addigra már eltünt. Én csak vissza állok a zuhany alá majd becsukom a szemem.
-Hello Izuku!-hallom meg és látom a lelki szemeim előtt a fehér hajú férfi énem aki a szőke kisfiúval lépked hozzám.
-Szia... Tehát ő nem változott... És tényleg terhes vagyok tőle ugye?-kérdezem amire bolint én pedig elsírva magam csúszok végig a csempén és hagyom hogy a víz áztassa a testem. Csak hagytam hogy a víz follyon a testemen. Vágytam a tisztaságra és most ha minden cseppje a víznek aranyat ér. Vágyok arra hogy amit át éltem csak valami rém álomként jelenjen meg emlékeimben. Felhúzom a lábaimat majd át ölelve azt a terdembe kezdem kiadni minden bánatom, amire valaki bejön és elém guggolva a fejemre teszi a kezét és simogatni kezd.
-Shh Midoriya... Shhh...-hallom meg a tollas hangját amire felhajtom a fejem és meglátom a fekete démonos madarat.
-Te?-kérdezem remegve amire ő elzárja a vizet és egy nagyobb puha törölközőt terít rám és mellém ülve át ölel.
-Shh... Minden rendben van.-kezd el nyugtatni amire nem értettem semmit.
-De...-kezdenék bele amire a fejem simogatja továbbra is.
-Tudod Midoriya... Követtelek a portálokon át... És sok mindent megtudtam... És mivel abban az idősikban elmondtál mindent így tudom hogy nehéz, de viszont én titokban tartom és segítek titokban tartani a dolgot. És ismerek egy embert aki bármit meg tud oldani csak kérni kell rá.-mondja amire felcsillan a szemem és rá nézek majd szorosan át ölelem.
-Köszönöm hogy vagy... És segítesz. Te vagy az egyetlen aki segít nem pedig tipos.-mondom amire érzem elmosolyodik. Ekkor nyitodik az ajtó és be lép rajta az osztályfőnök.
-Midoriya... Mit keresel itt ilyen későn? Aludni kéne.-mondja a fekete hajú tanár amire elmosolyodva megtörlöm könnyeimet és a madár segítségével felállok a törölközőt pedig magamra csavarva állok .
-Ohm... Midoriya ha kettesben vagyunk tudnánk beszélni egy fontos ügyről?-kérdezi a fekete hajú amire a holló rám néz biztató mosolyt küld majd elhagyja a szobát. Én pedig amig a tanár nem figyel felvettem az alsóm és egy felsőt.
-Oké most hogy ki me...-akad meg a szava amint visszafordult- Az előbb még...-kérdezné amire csak elmosolyodva kacsintok és a szám elé rakom az ujjam. Ő megrázza a fejét majd leül az egyik kis székre és int hogy üljek elé.
-Igen?-ülök elé, majd felnézve rá várom hogy mit mond.
-Tudod... Egy ideje már megfigyeljük a gonoszokat... De viszont kéne egy belső ember. Szeretné a UA tanári kara, hogy te legyél a besúgónk. Elválalod?-kérdezi amire teljesen lesokkolok és magam elé kezdek nézni.
-M... miért pont én?-kérdezem amire elém térdel és magához ölel.
-Mert te vagy a tökéletes személy rá.-mondja és nyugtatni kezd. Én elkezdtem agyalni amire egy bő negyed óra múlva meg is született a válasz.
-Legyen. Elválalom.-mondom amire elhúzódik és boldogan mosolyogva puszil homlokon. Én nem tudtam mihez kezdjek vagy mihez ne. Csak azt tudtam, hogy elbasztam megint. Ismét vissza fogok esni ugyan oda ahová akkor. Tudtam hogy kísérteni fog, de hogy ennyire? Valaki mentsen meg vagy csak emésszen fel.
-Sajnálom de ezt csak mi tanárok tudhatjuk és te. Senki más.-mondja amire csak bolintok.
-Jah és a gonosz neved te választod, a ruhádat úgy szintén. És akármit is csinálsz a gonosz énedben semmi nem lesz feltüntetve a médiában és sehol. Tehát ha megölsz valakit akkor nem te leszel mondva hanem a neved amit választottál és amint pontot tettünk az ügy végére, minden adat és információ törlődik. Tehát az a személy nem is létezett.-mondja amire felállunk és kifelé kezdünk haladni. Amint a szobám elé értünk a tanárom egy gyors homlok puszi után elhagyja az aurámat amire bemegyek a szobába és az ágyba feküdve fekszek be az alvó Kacchan mellé, megszokásból már.
-Mhm... Rohadj meg te nyomorult Deku...-hallom a mottyogását amire kissé megdermedek de előfordulva tőle kezdek el aludni. Ami sikerült is.
-Szia apu!-szalad felém a kisfiú aki már olyan hét éves lehetett. Én felkapom és magamhoz ölelve kezdem szorítani és puszilgatni.
-Apu... Hagyjál már. Ne puszilgass már. Nem vagyok gyerek!-kezd el nyavalyogni amire csak kuncogok és lerakom amire megjelenik a lány énem is aki fájlaló szemekkel néz rám.
-Csalodtam benned... Azt hittem több gonoszság van benned. Megérdemled a gonosz létet. Miért nem hiszed el, hogy én csak jót akartam?-kérdezi amire felállok és gyilkos szemekkel nézek rá és a semmiből a kezembe varázsolok egy kést.
-Na mi lenne ha végre elfogadnád, hogy hős akarok lenni és mindenkinek fényt hozni az életébe. Nem pedig egy mocskos kurva aki több patkánnyal van egy csatornában! És mikor hiszed el végre hogy nem csak a gonoszoknak szar a múltjuk?-kérdezem elé állva a kést a nyakához szegezve, amire megilyedve nyel egyet és egy kígyóvá vállva csavarodik a nyakam köré sálat csinálvaagából.
-Sajnálom...-sziszegi amire én elteszem a kést és a fiamra nézek aki ragyogó szemekkel tátott szájjal bámul rám.
-TE KIBASZOTTUL MENŐ VAGY!-ordítja Kacchan stílusában amire elkuncogom magam és leguggolok míg ő oda rohan és megölel.
-Szeretlek prücsök.-suttogom amire valami kintről elkezdene hívni. Ekkor eszébe kapva kelek fel és kerülök vissza a valóságba. A szőkére nézek és elmosolyodom, amire az szépen lassan megfordul és kinyitja a szemeit.
-Bazd meg magad Deku hogy te mindenhol ott vagy.-mottyogja reggeli hangján amire elkuncogom magam ő pedig egyből felülve rám néz kitágult szemekkel és sokkoltan néz rám.
-DEKU? HOGY A FASZOMBA KERÜLSZ TE IDE?-Kérdezi üvöltve amire nem értve a helyzetet kezdek pislogni. Ekkor beront Mina a szobába és elsíkitja magát.
-GYEREKEK! MIDORIYA, BAKUGOU SZOBÁLYÁBAN HÁLLT MA ÉJJEL! VALAKI TUDJA AZ OKÁT?-ordítja amire én legszívesebben eltüntem volna a föld felszínéről ismét.
-NE ÜVÖLTS MÁR TE NYAMVADT KURVA!-orditja Kacchan amire kissé elvörösödve kuncogni kezdek.
-MI OLYAN VICCES DEKU?-kérdezi vérszemet kapva rám nézve kozelítve felém amire én hátrállni kezdek és leesek az ágyról majd a falhoz csúszva a sarokba szorítva nézem ahogyan közelít.
-Csa...csak az hogy...-kezdek dadogni amire a kezeit a fejem mellett a falra teszi és a fejét szorosan nagyon közel teszi a fejemhez.
-Na mi olyan vicces?-kérdezi gyilkos tekintettel és vigyorral amire kissé elpirulok és leblokkolva nézem a számomra tökéletes embert.
-Csak az, ahogyan viselkedsz... Ez a nyers energia... Az ahogyan megnevezel embereket... Olyan gyönyörű összképet alkot hogy nem tudom... Ha megkérdezik ki a számomra legtökéletesebb ember... Téged mondanálak...-suttogom teljesen transzba esve. Kacchan tekintete egy kissé meglepetté válik majd kaján vigyorral perverz fejjel néz rám és az ajkai egyre közelebb kerülnek az enyémhez.
-Szoval azt mondod, hogy helyes jóképű férfi vagyok?-kérdezi amire kissé ledermedek.
-I...igen.-nyögöm ki a vékony kis hangomon amire ő egyből az ajkaimra tapadva mint aki már évek óta vágyik erre kezdi el ostromolni az ajkaimat a csókjaival, szép lassan bele hatol a nyelvével a számba amire nyelveink vad csatába kezdenek. Ahogyan mélyebbre vittük a csókot, csak ketten voltunk, semmi vagy senki más. Kacchan szép lassan a földre csúsztatta egyik karját míg a másikkal az mellkasom felétől felfelé kezdte húzni az ujjait és végig húzva a nyakamon kezdett feltüzelni, majd amikor az ujja a fel ért a fülemig a kezét az arcomra rakva éreztette velem a dominanciáját. Ereztem ahogyan a falnak nyom teljes testével, de csókját nem szakítja meg. Nem tudtam mit kéne reagáljak. Olyan mintha most lenne az első csókom vagy nem is tudom. Hülye ez az egész de nem tehetek róla.
-Ahh...-nyögök a csókba amint a combomra rakja a kezét s elkezd beljebb haladni, amire mellőlünk valaki felsikít.
-DEKU-KUN?-Ordit fel a barna hajú lány amire Kacchan elválik tőlem pár centire , a lányra néz győztes tekintettel miközben lenyalja a közöttünk húzódó nyálcsíkot, majd az én szám szélétől is lenyalja. Én full vörösen ott ültem az ágyékom lüktetett, a szívverésem gyorsult majd amint éreztem hogy valami nem jó, egyből felálltam és a wc-re futottam ahová Kacchan és Uraraka egyből követtek, én pedig a csésze fölé emelkedve adtam ki minden reggeli rosszullétem adagját.
-Mi a fasz Deku? Mi a fasz van veled?-kérdezi a szőke amire hirtelen nem tudtam mit mondani, ekkor viszont bejött a hollo.
-Midoriya állapotos.... Bakugou gratulálok apuka leszel.-mondja amire Kacchan arcára egyszerre ül ki az öröm és a zavarodottság.
-De hogyan, ha egyszer sem voltam vele egy ágyban?-kérdezi amire holló barátom rám nézett én pedig bolintottam. A barna lány pedig sírva elszaladt mi pedig ott maradtunk, várva Tokoyami válaszát.