A titkos vendég | Jude Bellingham ff. |

7.

Amilyen fáradt voltam, pont olyan nehéz elaludni is. 1 órán át csak forgolódtam szerintem. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy JUDE BELLINGHAM MEGCSÓKOLT. Nem tudtam magamban tartani az infót, muszáj a legjobb barátnőmmel megbeszélnem. Sokkal több tapasztalata van, mint nekem, és talán meg tudja fejteni, hogy mi is ez az egész.

miabrown: AMY WILLIAMS, SEGÍTS!!
amyws: Jézusom Mia, mi történt??
miabrown: Jelenleg Judenál vagyok, megint. Nemrég köszöntem el tőle, filmet néztünk, csak elaludtunk, ÖSSZEBÚJVA. Aztán amikor elköszöntem, akkor meg MEGCSÓKOLT!!! 
amyws: Kinek lett megint igaza? Hát nekem :D
miabrown: Ja, és a mai vacsin mellettem ült, és megfogta a combomat is.
amyws: Én mondtam neked, hogy bejössz neki, de nem hittél nekem!
miabrown: De Amy, miért pont én kellenék neki? Rengeteg modell lány van még, tudod a tipikus szőke hajú, vékony és dúsgazdag modellek. És hát én nem közéjük tartozok.
amyws: Ha őket akarná, akkor most egy hozzájuk hasonló lánnyal lenne, és nem veled! ;)
És azt ne felejtsd el, hogy nem véletlenül emlékszik rád általánosból. Mi sem emlékszünk azokra, akik nem a mi osztályunkban voltak. És hozzánk képest Jude sokkal több emberre találkozik, szóval bőven lett volna ideje elfelejtenie a létezésedet, de nem tette, sőt még meg is említette, hogy ismerős vagy neki. ;)

Nem válaszoltam egyből, csak hátra dőltem az ágyon, és nagyot sóhajtottam. Időm sem volt válaszolni, mert Jude kopogott az ajtón.

-Gyere! - reagáltam
-Ennyire rossz társaság vagyok, hogy lelépsz telozni, de mondván csak mert fáradt vagy? - lépett be az ajtón és a falnak dőlt egyből. Csak egy rövidnadrág volt rajta, így kénytelen voltam kontrolálni magam, hogy ne csak szó nélkül bámuljam az izmos felsőtestét.
-Mi? - nyögtem ki nagy nehezen
-Láttam, hogy elérhető vagy. - utalt arra, hogy beléptem az instagrammomba, míg a barátnőmmel beszélgettem.
-Tényleg fáradt vagyok, csak nem tudtam még elaludni, és írtam Amynek, a legjobb barátnőmnek. - magyarázkodtam
-Miért? - nézett rám érdeklődve. Nem akartam bevallani neki, hogy a csók miatt írtam, de nagyon mást nem tudnék mondani. Mi történhetett, amit muszáj megírnom a legjobb barátnőmnek negyed 1-kor, és nem várhat reggelig? Nem válaszoltam neki, csak lesütöttem a szemem. - A csók, igaz? - sóhajtott. Ránéztem, és egy aprót bólintottam. - Ne haragudj! Nem tudtam türtőztetni magam. - nézett rám bocsánatot kérő tekintettel
-Semmi baj! - mosolyogtam - Csak megleptél. - vontam vállat
Mielőtt Jude bármit is válaszolhatott, mindegyikünk a telefonom irányába kapta a fejét. Heves rezgésbe kezdett, valaki nagyon irogatott, és valószínűleg nem Amy. Alighogy ránéztem a telefonomra, egyből feloldott a Face ID, így mindkettőnk számára tökéletesen látható volt, hogy ki és mit írt.

-Ki az a Jack Wilson? - kérdezte Jude, amint meglátta, hogy egy hímnemű tagtól kaptam üzenetet
-Az exem - mondtam halkan

jackwilson: Hallod te nő! Te és Jude Bellingham? Légyszi ne nevetess, még viccnek is rossz. Mennyire fizetted le? XD Eladtad neki a vesédet, vagy mi van? De amúgy nem vagy semmi, elmész Madridra, kapsz egy faszom állást, de attól még csak a pénzt látod magad előtt, és az első veled szembejövő gazdag focistára rámész! Gondolkodj már el egy kicsit! Egy kibaszott kurva vagy!

-2,5 évig voltunk együtt, majd megcsalt 1 éve, aztán szakítottam vele. Minden héten más csajjal van szinte, de még mindig azzal van elfoglalva, hogy mi van az én életemmel. De fogalmam sincs arról, hogy honnan tud arról, hogy te meg én... - avattam be a múltam kis részébe.
-Ne foglalkozz ezzel a barommal, csak irigykedik!- próbált nyugtatni, de a hangján érezhető volt, hogy ideges.
Amint kimondta, megcsörrent a telefonom, Amy az.

-Mia, nagy baj van! Láttad a cikket? - szólt bele köszönés nélkül
-Milyen cikket? - nézett rám a focista
-Oh, szia Jude! - köszönt meglepetten Amy - Rólatok cikkeznek, hogy már sokadjára látnak titeket kettesben. Múltkor a parkban, és ma is együtt mentetek fel Jude lakásába. - hadarta el gyorsan.
-Ennyit arról, hogy szépen csendben meghúzom magam Madridban mindenféle feltűnés nélkül.- sóhajtottam
-Akkor az a Jack gyerek is onnan tudhat rólunk. - gondolkodott Jude hangosan
-Mi van Jackkel? - döbbent le a barátnőm
-Rámírt, hogy számon kérjen, hogy mi az hogy én és Jude, utána meg elhordott mindennek. - meséltem
-Két lehetőségetek van, vagy magyarázkodtok, ami miatt még nagyobb "botrány" lehet. Vagy felvállaljátok. - sorolta fel Amy
-Felvállaljuk! - vágta rá az angol - Ha te is benne vagy... - nézett rám, de látszott, hogy most ő jött zavarba
-Na ez a beszéd! - kuncogott a barátnőm - Na ezt beszéljétek meg, én hagylak titeket! Csók mindenkinek! - majd lerakta a telefont

-Amíg nem lesz nagyobb hír, addig nem csinálunk semmit, ha letámadnak, akkor egyetlen egyszer megemlítjük, hogy találkozgatunk, és ennyi, semmi több! Egy idő után úgyis megunják, ha nem reagálunk rájuk. - nyugtatott - De már tényleg aludni kéne, késő van! - állt fel az ágyból
-Nem maradsz itt? - szóltam utána
-Szeretnéd? - kérdezte meglepődve, mire én csak bólintottam, majd befeküdt mellém.
-Jó éjt! - mosolyogtam
-Jó éjt kislány! - adott egy puszit a homlokomra

Ez a nap a legváratlanabb fordulatokat hozta. Madridba érkezve csak a munkámra tudtam összpontosítani, és egy percig sem jutott eszembe, hogy én és bármelyik focista. Most pedig éppen Jude Bellinghammel fekszek összebújva, akiért a lányok meg vannak halva, köztük a húgom is.
Reggel, amikor felkeltem Jude már nem volt mellettem. Kómásan kisétáltam a konyhába, a focista ott ült, és telefonozott.

-Jó reggelt! - mosolygott, mikor észrevett
-Jó reggelt! - ültem le mellé
-Csak úgy halkan megjegyzem, hogy ma kénytelen leszel az én ruhámban dolgozni menni, mert már nem lesz időd haza menni munka előtt.- világosított fel
-Háromszor akkorák a ruháid, mint én vagyok! - mutattam a rajtam lévő pólójára
-Várj egy kicsit! - sietett be a szobába
-Letettem az ágyra, amit fel tudsz venni. - jött vissza körülbelül 10 perc múlva
-Akkor fel is öltözök! - indultam el

Egy kicsit hűvösebb van ma, szóval Jude elővette azt a pulcsit, amit legutóbb is nekem adott. Valószínűleg nem talált volna olyan hosszúnadrágot, ami jó rám, így egy viszonylag kisebb méretű adidas rövidnadrág, amit nem is értek hogy jó neki, ha szinte nekem pont jó.
Szerintem egyértelmű az, hogy nem ugyanakkor a lábunk, szóval esélytelen, hogy nekem való zoknit vagy cipőt tudjon adni, de a zokni még csak-csak megoldható.

-Na milyen? - mentem ki hozzá, miután felvettem a fehér, adidas zoknit is.
-Nagyon bomba! - mosolygott
-Na de az egyetlen probléma az az, hogy csak egy magassarkúm van, és kétlem, hogy a te cipőd jó lenne. - utaltam a méretbeli különbségekre
-Hányas lábad van? - lépett a cipős szekrény elé
-38 - válaszoltam
-Tessék, ezt fel tudod venni! - vett elő egy fekete Campust
-Akarom tudni, hogy miért van egy 38-as cipőd?- nevettem
-Nyugi, csak anyáé. - nevetett - Már nem kell neki, szóval ha gondolod meg is tarthatod, én úgysem tudok vele mit kezdeni. - mosolygott

Az edzőközpont felé haladva, akik mellett elmentünk összesúgtak, vagy éppen utánunk ordítottak. Pénzéhes, kurva, ribanc és társai megnevezések hangzottak el.

-Ne foglalkozz velük, kislány! - fordított magával szembe és mélyen a szemembe nézett.
-Könnyű azt mondani! - akadtam ki.
-Ahj, te lány! - ölelt át szorosan.
Igyekeztem összeszedni magam, mire odaértünk a központba.

-Na a gerle pár is megérkezett! - üdvözölt minket José
Az aulában Vini is várt minket.
-Te most szépen velem jössz! - ragadta meg Vinícius az angol csuklóját, és berángatta az öltözőbe.