A titkos vendég | Jude Bellingham ff. |

11.

-Ügyes leszel most is, mint mindig! - ölelt át nyugtatásként, amikor észrevette, hogy az ujjaimat ropogtatom.
-Sokat jelent nekem ez a munka, és szeretném, hogy minden tökéletesen menjen, hogy bizonyíthassam, hogy jó vagyok az állásra. - bújtam hozzá.
-Üdvözlet a gerlepárnak! - lépett be az ajtón señor Pérez.

Az elején iszonyatosan izgultam, de Jude végig tartotta bennem a lelket. Sikerült teljesen összeszednem magam és tényleg a maximumot hoznom. Minden tökéletes volt, tényleg.

-Mia, azt kell hogy mondjam, tényleg profi vagy! - bólogatott elismerően az elnök - Látszik rajtad, hogy magabiztos vagy, és tudod mikor mit kell tenned. Én biztosan támogatni foglak a bizottságban. - mosolygott
Gyors elköszönés után a férfi visszasietett a munkába és mi is haza mentünk, vagyis Judehoz.

-Büszke vagyok rád! - lehelt egy csókot az ajkamra.
-Én is magamra! - nevettem - Nélküled nem sikerült volna. - vettem komolyabbra a szót.
-Szeretlek, Mia! - bújt oda hozzám a kanapén. - Meccs után össze szoktunk ülni a srácokkal és mindenki hozza magával a barátnőjét vagy a feleségét, aztán együtt ünneplünk, ha nyerünk. És gondoltam, hogy szerdán eljöhetnél velem. - nézett rám olyan szemekkel, amire amikor ránéztem, ha akartam volna sem tudtam volna nemet mondani.
-Remekül hangzik! - mosolyogtam
-Lesz majd egy meglepetésem számodra. - kacsintott
A szívem ismét hevesen kezdett verni, amit a rajtam fekvő focista is észrevett.
-Úgy dobog a szíved, mintha most futottál volna kilométereket. - gúnyolódott
-Te csak maradj csendben, a végén nem megyek el veled sehova se! - sértődtem be
-Te azt csak hiszed! Nem tudsz ellenállni nekem.- hajolt fölém. Sajnos vagy nem sajnos, de igaza van.
-Ahogy te sem nekem. - hajoltam hozzá olyan közel, hogy pont nem ért össze a szánk. A focista válaszként csak letámadta a számat és percekig tartó csókcsatába kezdtünk, amiben a csengő zavart meg minket.
-Bassza meg! - káromkodott Jude, majd elment ajtót nyitni.
-Bejöhetek? - hallottam meg egy ismeretlen női hangot
-Mit akarsz? - válaszolta idegesen a lánynak
-Beszélni. - majd kérdés nélkül beviharzott hozzám a nappaliba, majd Jude követte - Szia! Laura Celia vagyok. - mutatkozott be, mikor végre engem is észrevett. - Kihez van szerencsém? - villantott egy álszent mosolyt
-Mia Brown, a barátnőm. - lépett mellém a focista. Oké, hogy a helyzet miatt muszáj volt ezt mondania, de jól hallottam? Én? A barátnője? Valószínűleg ezek után egy kicsit elpirultam, na sebaj.
-Örülök a találkozásnak, Mia! De azt hiszem ideje lenne haza menned. - vont vállat, mire nekem is és Judenak is leesett az álla.
-Laura, most azonnal takarodj a lakásomból! - akadt ki Bellingham és az ajtó felé mutatott.
-Nyugi már, szívem! - cseszte le a csaj - Csak biztosra akartam menni, hogy hülye vagy-e. - nevetett gúnyosan
-Miről beszélsz? - értetlenkedett
-Most nézz rá erre a Mirara, vagy mi a neved - legyintett felém Lara, akarom mondani Laura. :)
-Mia - javította ki Jude
-Akkor az, tök mindegy. - vont vállat - De nézz rá! Egy elcseszett ribanc! - borult ki
-Ahj, nem akartam, hogy ezt kelljen csinálnom. - sóhajtott a focista, majd ölébe kapta a lányt. A modellen látható volt a kezdeti öröm, majd hirtelen eltűnt az arcáról az önelégült mosolya, amikor Jude a hálószoba helyett a bejárati ajtó előtt rakta le. Természetesen egyből be is vágta az ajtót előtte.
-Te tényleg hülye vagy! - nevettem, aztán lágyan megcsókoltam a fiút.
-Érted bármit drágám! - puszilta meg a homlokomat.
-Azt a kurva, Laura Celia ül lent a bejárati ajtód előtt. - lépett be döbbenten Vinícius, de egyből meg is torpant, amikor meglátott minket a nappaliban épp csókolózni - Öhm bocs, megzavartam valamit? Csak nyitva volt az ajtó. - nevetett
-Hát te mit csinálsz erre? - fordult csapattársa felé az angol
-Unatkoztam, és jöttem téged, illetve titeket boldogítani - javította ki magát
-Na gyere! - invitáltuk beljebb a brazilt
-Szóval, Laura mit keres itt? - tért a témára Vini miután leültünk
-Az azért kemény! - lepődött meg a sztori hallatán - Amúgy Mia, te kajak gyógytornász vagy? - tért rá egy újabb témára
-Honnan tudsz róla? - döbbentem meg
-Egyik haverom látta, hogy te vagy dr. Lopeznél az új gyógytornász. - magyarázta
-Ooo igen. Jude volt a titkos vendégem, mielőtt munkát kaptam volna. Így kerültünk közel egymáshoz. - avattam be
-Igazi love story! - nevetett

Késő estig hárman voltunk, beszélgettünk. A srácok meséltek, hogy mik történtek edzéseken vagy a meccsek utáni "bulikon", amin ugye eddig még nem voltam. Rengeteget nevettünk.
Madridban azt hiszem otthonra találtam. Olyan emberek vesznek körül, akikkel jól tudom érezni magam és boldog is vagyok.
Este meggyőztem Judeot, hogy ma hagy menjek haza, mert alig voltam a családommal, és nemsokára menne vissza. Amy és apa még marad a munka miatt, de apa egész nap az irodában van, Amyvel meg amikor tudunk együtt vagyunk, ha éppen nem Judedal vagyok.
Elköszöntünk Bellinghamtől, majd Vini haza vitt.

-Mia Brown, ezt nem fogod elhinni! - ugrott Amy a nyakamba
-Mi történt? - kérdeztem lelkesen
-Maradok Madridban. - vigyorgott - Még pár hónapik elhúzódhat ez cucc, amin dolgozunk. Apud visszamegy Tracyékkel, de engem kinevezett az itteni ideiglenes vezetőnek, szóval pár emberrel maradok még. - hadarta
-Ez remek! - örültem meg a hírnek
-És ez az jelenti, hogy Jobebal is tudok találkozni, amíg itt van. - ugrált örömébe
-Tényleg, mesélj mi volt! - ültünk le az ágyamra
-Tracy, story time! - kiabált ki a barátnőm
-Hallgatom. - huppant le mellém a húgom izgatottan.
-Először sétáltunk a parkban, után elmentünk reggelizni. Folyamatosan beszélgettünk, nagyon megtaláltuk a közös hangot. Sokszor megölelt, sőt amikor elköszöntünk egymástól, akkor homlok puszit is kaptam. Holnap este talizunk megint, és majd Jude meccsére is együtt megyünk. - vigyorgott
-Olyan szerencsések vagytok a Bellingham fiúkkal- ölelt át minket Tracy
-Na és veletek mizu, Mia? - bökött oldalba Amy
-Meccsek után elvileg a játékosok együtt szoktak ünnepelni és a barátnőjüket vagy a feleségüket viszik oda. Jude pedig meghívott. Ja, és Laura Celia előtt a barátnőjének hívott. - hadartam
-Ez zseniális! Mehetnek a double date-ek! - visítozott a barátnőm.
Az örömködés után mindenki elvonult a maga szobájába, ami jelen esetben annyival volt másabb, mint legutóbb, hogy Jude nem volt itt, és Amy velem alszik.
Mielőtt elaludnánk, mindkettőnk beszélt a maga Bellinghamével.

miabrown: Élek még, kösz, hogy kérdezed... :(
judebellingham: Nem akartalak zavarni. Megvártam, hogy írj, amikor ráérsz.
miabrown: Hát jó. Lauraról infó?
judebellingham: Írogat, hívogat, de egyikre sem reagálok.
miabrown: Helyes! :)
judebellingham: Nem kell aggódnod senki miatt, nincs az a lány, akiért képes lennék itt hagyni téged. Szeretlek, Mia!
miabrown: Legyen igazad! :)
judebellingham: Holnap reggel a szokásos időben!!! Jó éjszakás kislány!
miabrown: Igenis, kapitány! Jó éjt!

-Mia, te oda meg vissza vagy Judeért! - nevetett - El vagy pirulva és vigyorogsz, mint a tejbe tök. - nos, igen, megfeledkeztem arról a tényről, hogy a legjobb barátnőm mellettem fekszik
-Ahogy te is Jobeért. - böktem oldalba
-Majd a családi ebédeken tali! - kacsintott
-Deal? - nyújtottam felé a kezem
-Deal! - ráztunk kezet

Fura belegondolni, hogy az a lány a családom tagja lehet hivatalosan, aki egyébként 6 éves korom óta mellettem van.

Elég hamar elnyomott minket az álom, szóval a beszélgetést félretettük holnapra.