Visszaérve a lakásba, támadásba vettem a fürdőt, és vagy fél óráig áztattam a bőrömet. Jól esett egy kis tusolás, mert a sétálástól nagyon kifáradtam. Nem, nem azért, mert sokat mentünk, hanem azért, mert nagyon tűzött a nap.
Miután kiszálltam a kádból, elemem Zsombihoz, aki éppen Fifázott.
- Ez a játék nem gyerekeknek való? - érdeklődtem tőle, és beleültem a forgós székébe.
- De - biccentett. - Megnyerted a játékot - forgatta meg közben a szemét.
- Tényleg! Szóval mi is a nyereményem? - kérdezgettem.
- Elmondtam. Olyat nem, amit sohasem el - mondta, hogy még mindig felejtsd el a gólokat a játékban.
- És az mikor lesz?
- Majd - hagyta rám.
- Oké - vontam vállat.
- Akarsz játszani? -nyújtott felém egy másik kontrollert.
- Befejeződött? - vontam fel a szemöldököm.
- Ja - biccentett.
- De béna vagyok benne - magyaráztam.
- Majd megtanítalak - legyintett.
- Oké. De én Barcával akarok lenni - határoztam el.
- Felsőlem. Egy Real Barca meccs? - kérdezte.
- Mehet. De mutasd már meg előtte az alapokat - nyafiztam. és mellé ültem. Zsombi közelebb húzódott hozzám, megfogta a két kezemet, és elkezdte mutogatni, melyik gombot kell használni. Ettől a mozdulat sortól valamiért sokkal jobban vert a szívem, és a pulzusom is az egekbe szökött. Mi történik velem?
- Megvagy? - nézett rám.
- Persze - hebegtem. Mi a ................Eddig nem történt velem ilyesmi. Miért ver jobban a szívem? Miért pirosodok el? Miért van ez egyáltalán?
- Csak mert vörös a fejed - nevetett Kisé.
- Rohadt meleg van bent - mentettem meg a menthetőt.
- Biztos - hagyta rám. - Na akkor kezdjük.
Nem kell mondanom, hogy csúnyán kikaptam Zsombortól. Még jó, hogy nem fogadtunk, mert akkor vesztem volna, és nincs kedvem neki egy újabb gameres cuccot venni. Ettünk, majd én bebújtam az ágyamba, és tévéztem. Bekapcsoltam a Veszélyes viharokat, és azt néztem, míg Zsombor be nem jött félmeztelenül.
- Mit keresel itt? - néztem fel a sok párna közül.
- Téged. Mit csinálsz? - érdeklőött, én meg éreztem, hogy megint piros lettem.
- Filmezek. Nem látod?
- De. Jövök én is- felelte, majd behuppant mellém. Túlságosan is közelre. Pár centiméter lehetett az ő, és az én testemtől. El akartam húzódni tőle, de gondolom észrevehette, mert óvatosan megfogat a tarkómat, és a mellkasára húzta a fejem. MI??????????
- Hagyjál már - nyöszörögtem.
- Nem foglak. Soha - mondta, és éreztem, hogy mosolyog.
YOU ARE READING
Gucci /Kisé ff/ Befejezett/
Romance"Bedugtam a fülesemet a fülembe, és elindítottam a szokásos zenémet, amit legtöbbet hallgatok. Kisétől a Gucci -t. Ezt az egy dalt szeretem tőle, de ezt annyira, hogy naponta többször meg tudom hallgatni. Éppen elindult a dal, amikor neki ütköztem e...
