mindig költő, de
sosem a vers,
emberöltőkig nézem
ahogy meredsz
rám a falról,
üveges tekinteted
már belülről
egyre kizsigerel,
üres vagyok és
bágyadt orcám is van,
elhervadok, hisz
vége a majálisnak
-b
majális
mindig költő, de
sosem a vers,
emberöltőkig nézem
ahogy meredsz
rám a falról,
üveges tekinteted
már belülről
egyre kizsigerel,
üres vagyok és
bágyadt orcám is van,
elhervadok, hisz
vége a majálisnak
-b
