☆
Mikor is kezdek el csókolózni? Pláne ilyen intenzíven. Szenvedélyesen, hogy összeért testük minden része. Hyunjin ahol érte, ott simogatta Minho meztelen felsőtestét, mely a nemrég megtörtén fürdés miatt enyhén nedves volt. Erősen markolt csípőjébe, és a három perc hosszú csókot félbeszakítva tért le nyakán, melyről tett, hogy ne maradjon nyomtalanul. Az idősebb kajánul párja hajába túrt, nyakát nyújtogatta még több térért. Hyunjinnak tetszett a látvány, ahogy az idősebb szinte elfolyik alatta, pimaszul el is mosolyodott.
Csókjaival lejjebb tért. Kulcscsontjánál egy darabig megállt, majd ádámcsutkájánál is elidőzött. Aztán mellkasánál. Minho minden percét élvezte — hangos sóhajokat hallatott. Majd mikor hasához, aztán alhasához ért, Minho felkuncogott - Mit csinálsz? - mosolygott még jobban, mire Hyunjin újból fölékerekedett.- Nem tetszik? - somolyog, s nyakába szippant.
- Nem mondtam. - dünnyögi.
Egy utolsót kuncog nyakába, aztán ajkaira hajol. Azonban tovább kényezteti karjával bőrét. Lassan nadrágjába csúsztatja kezét, ezzel az idősebb V-vonalát ingerelve.
Erre már ő is felfigyelt, elvált Hyunjin csókjától, hogy egy pillanatra lefelé nézhessen; teljesen megbabonázta őt a látvány. Sosem gondolta, hogy valaha is fogja magát még jobban alsóbbrendűnek érezni. Sosem tudni mikor lép Hyunjin — mindig fel kell készülnie.
- Baj van? - zökkenti ki őt a gondolatai főszereplője.
- Nem tudom, nem fura ez így?
- Micsoda? - emeli fel szemöldökeit. Még a kezét is kivette.
Egy ideig csak szemeztek. Minho kicsit furán érezte magát, nem volt megszokott ez a felállás.
- Jól nézel ki előttem. Ez egy figyelmeztetés volt.
- Nem fekszem be alád.
- Nem is muszáj alám feküdnöd. Rám is ülhetsz.
- Faszom... - suttogja - Semmi. Folytasd. - csókolja meg ismét.
Minhonak liftezett a gyomra. Talán egyszer haladnia kéne az árral; megtapasztalnia milyen ez a fajta felállás.
A fiatalabb keze lejjebb haladt természetesen, egészen Minho nadrágjáig. Habár egy kicsit megijedt az elején az idősebb, de inkább csak hagyta magát. Sőt még lejjebb húzta Hyunjint magához, nyakát átkarolva. Egyszer csak megérezte magán a fiatapabb tenyerét, melytől borsózni kezdett bőre. A csókban viszont nem állt le. Csak amikor dörzsölni kezdte kellett elszakadnia Hyunjintól, hogy bent ragadt élvezetet kiengedje - Ah... - nyakát hosszasan sóhajtva hajtotta hátra. Ezt kihasználva a kisebb, csókokat hintett rá ismét, különös figyelmet szentelt ádámcsutkájának - Baszkih... - föl kellett nyögnie, mikor Hyunjin keze nadrágjába vándorolt. Mielőtt rámarkolt volna tagjára, ingerelte előtte is kicsit; mutatóujját fel-le húzta gyöngéden oda-odaérintve, olykor makkjára is rásimítva - Úristen... - hirtelen fogott tagjára, s míg a kisebb keze fel-le mozgott, Minho pulzusa az egekbe hatolt - A-ah... - mellkasa mélyen emelkedett fel-le, füle sípolt, és úgy érezte, túl hamar lát csillagokat.