Hamis egyetértés

6. fejezet

A nyári szünet egy pillanat alatt eltelt Cobalt és Timo számára, így hamarosan ismét az iskolapadban találták magukat.

Azonban mielőtt a tanév a kezdetét vette volna, a beszállítók ismét új elsősöket hoztak Sutiko szigetére.

Cobalt látta, hogy az elsősök mennyire megszeppenten néztek maguk elé, és ezért a lány azonnal megsajnálta őket.

Végül a lánynak nem jutott túl sok ideje az új elsősöket figyelni, ugyanis hamarosan Timo megjelent mellette, és közölte vele, hogy indulniuk kell vacsorázni.

De mielőtt a vacsora véget ért volna, szokatlan dolog történt, ugyanis a három beszállító váratlanul belépett az ebédlőbe.

Amikor ez megtörtént, a levegő azonnal megfagyott, ugyanis a teremben tartózkodók félve összehúzódtak, vagy suttogva kezdtek beszélni a mellettük ülökkel.

Cobalt különös hideget és félelmet érzett a beszállítók közelében, ezért ösztönösen a mellette ülő Timótól kereste a támogatást, ezért óvatosan megfogta a fiú kezét. Timo pedig támogatása jeleként gyengéden megszorította a lány kezét, miközben észrevette, hogy az emberek többsége még a szemkontaktust is igyekszik elkerülni a maszkos beszállítókkal.

A három beszállítót nem zavarta a vidám hangulat tovatűnése, ugyanis ugyanolyan némán haladtak tovább a céljuk felé.

Két perccel később a maszkos alakok felsétáltak az emelkedőre, amit az ételkiadó pult előtt helyzetek el, majd a középen lévő maszkos, köpenyes alak beszélni kezdett:

- Fontos dolgot fogunk most bejelenteni Sutiko sziget lakosainak. Két nap múlva a szigetünk vezére és iskolának igazgatója haza fog érkezni a Messzeségből.

Amikor ezt a diákok, a tanárok és a közelben lévő többi ember meghallotta, azonnal üdvrivalgásban törtek ki.

Cobalt és Timo a többiek reakciójából úgy ítélték meg, ez egy jó hír, ezért elengedték egymás kezét és ők is tapsolni kezdtek.

Az újongás nem tartott sokáig, ugyanis a beszállítók hamarosan ismét csendet kértek a teremben.

Miután az ebédlőben tartózkodó emberek elhalkultak, a középen várakozó beszállító ismét beszélni kezdett:

- Azon a napon nem lesz tanítás, és az igazgató visszatérését egy rendezvénnyel fogjuk megünnepelni. Ezen a rendezvényen szeretett igazgatónk beszédét fogjuk végighallgatni a Messzeségben elért sikereiről.

Erre a kijelentésre újabb tapsvihar tört ki az ebédlőben. Miután a tapsolás abbamaradt, a beszállító tovább folytatta a mondandóját:

- Sutiko szigetének összes lakójától elvárjuk, hogy az ünnepség ideje alatt megfelelően viselkedjenek. Köszöntük a figyelmet!

Ezek után a három beszállító lelépett az emelkedőről, majd kisétáltak az ebédlőből. Miután mind a hárman kellőképpen messzire eltávolodott a terem közeléből, a suttogás újrakezdődött, majd lassanként ismét felerősödött a zaj.

Hamarosan Cobalt és Timo is újra beszélgetni kezdtek.

- Kíváncsi vagyok, milyen ember az igazgató – szólalt meg a fiú.

- Remélem, nem egy olyan visszataszító alak, mint a három beszállító – felelte Cobalt, miközben undorodva megborzongott.

- Hát azt én is remélem – válaszolta Timo. – De legalább aznap tanítási szünet lesz.

Erre a kék szemű lány bólintott, majd ismét csönd ereszkedett rájuk, ugyanis mind a ketten a gondolataikba meredtek.

Vacsora után a két diák elköszönt egymástól, majd elindultak a szobáikba megfürödni és aludni.