𝑨𝒍𝒍 𝑰 𝑾𝒂𝒏𝒕 ☆彡 𝑪𝒍𝒊𝒇𝒇𝒐𝒓𝒅

20

Michael fölém kerekedett és a nyakamat hintette be finom csókokkal. Egy pillanatra oldalra fordítottam a fejem és láttam az éjjeli szekrényén egy pengét. Leállítottam.

- Mi a baj, kicsim? - kérdezte.

Elszomorodtam.

- Miért.. Miért van penge az éjjeli szekrényeden?

Egyből leszállt rólam és felült az ágyon. Háttal nekem természetesen, hogy kerülhesse a tekintetem.

- Ezt te nem értheted - mondta lesütött szemekkel.

Az ölébe ültem és a szemébe néztem. Kezemmel a borostás arcát cirógattam.

- Nekem bármit elmondhatsz a világon, Michael. Mindig itt leszek neked.

- Ne ígérj olyat, amit nem tartasz be - mondta szomorúan.

- Betartom, de tőled is függ. Ha olyat teszel amivel a lelkemig hatolsz akkor nem tudok mit tenni. De képes vagyok érted bármit feláldozni. Mert szeretlek. Tényleg szeretlek.

Könnyei utat engedtek maguknak és lefolytak az arcán.

- Mit szeretsz ennyire bennem? - kérdezte keserűen.

Rámosolyogtam.

- A szemeidet, azt a huncut mosolyodat. A stílusodat. Természetesen a hajadat. Na meg a tetkódat. A szakadt farmereid amiben mindig látlak. A mély hangodat. Ahogyan nevetsz. Én mindent szeretek benned. Szeretem hogy melletted hevesen ver a szívem. Szeretem érezni azt a bizsergést amikor megcsókolsz vagy megérintesz. - megfogtam a kezét és a szívemre tettem - Ugye érzed? Csak hidd el, hogy van olyan a világon aki tényleg szeret téged tiszta szívéből.

- Nem érdemlem meg hogy ilyeneket mondj.

- Már miért ne érdemelnéd meg? Klassz srác vagy.

- Nem tudom csak..

- Nincs csak. Az vagy, higgy nekem. Szerethető vagy és aranyos. Ha nem így lenne nem lennék veled.

- Miért?

- Hmm?

- Miért tudsz boldoggá tenni egyik pillanatról a másikra?

- Umm, nem is tudom. Mert nem akarlak szomorúnak látni. Ha az vagy én is az leszek. Na de térjünk vissza az eredeti témára. Miért volt az ott?

- Én csak.. Fájdalmat okoztam neked azzal hogy láttad. És.. Én utáltam magam miatta. És fájt az, hogy elveszítettelek. Így..

- Cshh! Ne is folytasd - mondtam s megöleltem szorosan.

Egy ideig ölelkeztünk, majd ránéztem.

- Szeretném, ha megígérnél nekem valamit.

- Mit?

- Ha ilyenre többet még csak nem is gondolnál. És nem akarok több heget látni rajtad.

- Megígérem.

- Komolyan, Michael. Nem kell többet elveszettnek érezned magad. Többet soha. Mindent megteszek annak érdekében hogy boldog legyél velem.

- Szeretlek.

- Én is - mondtam s letöröltem a könnyeit.

Mályva nyávogni kezdett és amint láttam a padlóra pisilt. Elnevettem magam.