Epilógus

3.2K 306 63
                                    

3 hónap múlva..

Még mindig nem hevertem ki a dolgokat. Annyira magányosnak érzem magam. Itt nincs egy barátom sem. Viszont vigasztal a tudat hogy Cat meglátogatott a hétvégén. Elhozott egy levelet amit Michael írt, amit a szüleim nem akartak megmutatni nekem. Két napja vacillálok rajta hogy elolvassam-e. Félek hogy elhagy. Mert számomra nincs vége. Nincs.
Remegő kézzel bontottam fel a levelet s olvasni kezdtem.

„Ariana!

Egy hónapja bámulom ezt a papírt. Őszintén, nem vagyok jó az ilyesmikben de azért megpróbálom. Fogalmam sincs, hogy tudod-e, de a szüleim bedugtak egy úgynevezett pszichiátriára. Ahh, istenem, nem is tudom hogy jó ötlet-e ez a levél, hisz hónapok teltek el. De ezt még muszáj megírnom. Abban a pillanatban amikor megláttalak, tudtam, hogy te kellesz nekem. Igaz, bevallom utólag, hogy felettébb élveztem a zavarodat. Nem is élveztem, inkább tetszett hogy egy ilyen gyönyörű lányból ezt váltom ki. Akkor nem tudtad rólam, vagyis majdnem, milyen problémákkal küszködök. Sőt, igazából soha sem mondtam el mindent, amit kellett volna. Nem a te hibád hogy így alakult, csak is az enyém. Sok fájdalmat hordoztam magamban és sosem mertem szembe nézni velük. Azon vagyok hogy meggyógyuljak bár, nem tudom hogy fogok-e valaha. Amit igazán szeretnék mondani, hogy köszönöm. Köszönöm hogy megmentettél, mert ez így volt. Ha te nem vagy, akkor én már nem lennék. Leginkább azt köszönöm, hogy feltétel nélkül szerettél. Képes voltál bennem meglátni a jót, még akkor is ha nem érdemeltem meg. Mert te voltál minden, amire valaha vágytam. Jobban kellett volna csinálnom ezt az egészet és akkor nem tartanánk itt. De jó ég! Annyira hiányzol! Borzalmasan. Mindenhol ott vagy, Ari! Bárhová nézek, mindenről eszembe jutsz még a legapróbb dolgokról is. A csókod annyira hiányzik mint egy drogosnak az elvonón a heroin. Borzalmasan szenvedek nélküled. Tudom, azt mondtad, sose hagysz el. Én most kénytelen vagyok megtenni. Ne várj rám. Te ennél jobbat érdemelsz. Olyan srácot, aki normális, folyton a kedvedben jár és akivel nincs ennyi probléma. Látod, megmondtam. Bár, ezt a gondolatot hogy valaki hozzád ér úgy, nem tudom elviselni. Muszáj leszek. Azt szeretném ha boldog lennél, és ez valószínű csak úgy történik meg, ha nem vagyok a közeledben. Egyet kérlek ígérj meg! Ne add fel az éneklésről való álmaidat. Az már biztos, hogy egy dolgod tudok....mégpedig, hogy mindig szeretni foglak!

U.I. Életem legszebb másfél hónapját töltöttem veled. Tudom, más azt mondaná, hogy az kevés. Nem kevés! Mindennap együtt voltunk. És boldog vagyok, hogy ezt megélhettem veled. Ez a másfél hónap többet ért az egész vacak életemnél. Ezt hidd el, és gondolj rám úgy mint egy szép elmúlt emlékre.

Kérlek.

Tudom, talán azt gondolod még így is kevés amit elmondtam. Egyszer majd mindent eltudok mondani neked amit szerettem volna.

Mályvacukrot pedig neveld fel helyettem is.

Szeretettel, Michael"

Elsírtam magam. Elhagy, mert azt gondolja ez nekem így jobb lesz. Nekem nem lesz, és megint csak ezt csinálja. Leírja hogy szeret és ellök magától. Úgy látszik tényleg jobb, ha elfogadom ezt a tényt. Vége. "Mi" már nem leszünk. Tudom, borzalmasan nehéz út lesz ez a felejtés, de meg kell tennem. Mindkettőnk érdekében. Azt tudom, hogy hozzáfogható sosem lesz. Mert ő volt minden amit akartam.

Hey drágák!
Nya itt a vége fuss el véle. :(
Szomorú.
Viszont számomra azért mégsem. Ha valaki szeretne második évadot az jelezze! Van hozzá ötletem meg kedvem is. 🙈
Ja és... Annyira köszönöm ezt a sok vote-ot. :3 ti vagytok a legjobbak és az elején nem is gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a valami :D (btw; mégmindignemtartommagamírónak) :D
Szeretlek titekeet.
Xoxo, Ré 💕

𝑨𝒍𝒍 𝑰 𝑾𝒂𝒏𝒕 ☆彡 𝑪𝒍𝒊𝒇𝒇𝒐𝒓𝒅Where stories live. Discover now