Az erdő titka(Befejezett)

11.rész

Hope szemszöge:

Száguldok a motorommal az úton.Mellettem csak suhannak el a kocsik.Odaérek egy házhoz,ahol már rég jártam.Hirtelen benyitok az ajtón és mindenki ott van kivéve Őt.

-Hol van?-kérdem idegesen.

-A udvaron.-mondják. 

Kiszáguldok az említett helyre,de amit ott látok,attól földbe gyökerezik a lábam.Daniel és egy ismeretlen szőke csaj ott csókolóznak.Elkezdek szipogni,így rám néznek.Daniel szemében a sajnálatot látom,a lányéban pedig dühöt.

-Hope...Én..-kezdi Daniel.

Én csak legyintek és elrohanok onnan.Sírva.Átverve.Megalázva.Egyedül.

Hirtelen keltem fel.Először azt se tudtam,hogy hol vagyok.Utána leesett,hogy otthon az ágyamban és mellettem szuszog Daniel,aki most felkelt arra,hogy hirtelen felültem.

-Jól vagy?-kérdi félve.-Hajnali 3 óra.-nézi meg a telóját.

-Igen.Csak rosszat álmodtam.-bújok vissza mellé,ő pedig átkarol.

***

Reggel egyedül keltem fel.Lementem a nappaliba ahol nem találok senkit.A konyhában sincs senki,de ahogy megfordulok meglátom a szerelmem,akinek a dereka körül csak egy szál törölköző van csavarva és még vizes a haja.

-Jó reggelt.-mondja vigyorogva.

-Ne..Neked i..is.-mondom dadogva.

Ezen ő csak jobban vigyorog és elmegy mellettem a pulthoz.

-Többiek?-kérdem

-Elmentek.Azt üzenik,hogy sajnálják,de nem tudnak elköszöni mert sietnek.

Én csak bólintok és felülök a pultra.

-Csináljak reggelit?-kérdem

-Öhm.Szerintem a reggelim már tálalva van.-mondja és elém áll.

-Igen?-kérdem incselkedve.

Ő csak bólint és megcsókol.Heves csókolózásba kezdünk,mikor nyílik a bejárati ajtó.Gyorsan leugrok a pultról és megnézem ki az.

-Szia nénikém.-ölelem meg.

-Szia Hope.Hogy vagy?

-Hát visszajöttek az emlékeim.

Először megáll a mozdulatában,utána odajön hozzám és megölel:

-Ez nagyon jó drágám.Örülök.

-Én is.-vigyorgok.-De be kell neked mutatnom valakit.-húzom magam után a konyhába.

-Jó napot.-köszön illedelmesen Daniel.

-Sziaaa.-mondja a nénikém.

-Tudod ő az egyik fiú a barátaim közül akik a kórházban voltak.-mondom

-Igen tudom ki ő.Akkor ti most együtt vagytok?

Mi csak bólintunk a nénikém pedig teljesen kikel magából:

-Nagyon örülök nektek.Végre egy fiú az életedben kincsem.Üdv nálunk Daniel.Bármikor szívesen látunk.

-Köszönöm asszonyom.

-Szólíts nyugodtan csak Karlanak.

Daniel csak bólint.

-Nos mit szólnál hozzá ha bemennénk reggelizni egy kávézóba és utána pedig a parkba?-kérdi Daniel tőlem.