Bal egyenes [TAEKOOK]

Búcsú

Sziasztok!

Akik olvassák a könyveimet, azok észre vehették, hogy alig érkezik folytatás a jelenleg íródó két sztorihoz, ennek pedig meg van az oka... Az életem olyan fordulatokat vesz, és annyira sok dolgom lett az elmúlt két évben, hogy nem megy már az írás olyan gyorsan, és sokszor a szabad időmet pihenéssel és a szeretteimmel szeretném inkább tölteni.

Illetve ezeken kívül, én magam is megváltoztam és az írási stílusom is. Gondolom van aki észre vette, hogy a legelső irományaim kriminálisan gázak. Na azokat nagyon fiatalon és iszonyatosan tudatlanként írtam, de büszke voltam rájuk akkor. No meg persze ahogy az évek teltek és lettem egyre jobb a történetek készítésében és az érzelmek leírásában, arra jutottam, hogy pontosan azért nem is fogom letörölni a gáz első sztorikat. Mert szeretném, hogy az emberek lássák, hogy mennyit fejlődtem. Mert nagyon közel állnak hozzám még akkor is, ha borzalmasak. Az életem nehezebb időszakaiban írtam őkét és segítettek jobban érezni magamat. Szóval azért sem volt szívem eltávolítani őket.

Na és kb itt érünk el ahhoz amit mondani szerettem volna... Annak ellenére, hogy az írás és ezeknek a kis kitalált történeteknek a fejlesztgetése nagyon fontos szerepet játszott az önmegvalósításomban, ma már inkább kötelességből teszem, ha posztolok. Nem szerettem én sem a befejezetlen történeteket, hiszen ha tetszik a sztori, hogyan tudnám meg, hogy mi lett volna a folytatás, ha nincsen folytatás? Ezért folytattam eddig a sztorikat az elmúlt évben.. De ha őszinték akarunk lenni, már nem tett boldoggá és már nem voltam büszke rá, hogy milyen "ügyesen" le tudtam írni amit elképzeltem.

Nem hinném, hogy folytatom az írást... De persze ki tudja? Lehet, hogy egy napon elkap a katt és vissza térek. Kétlem, de mivel rólam van szó, nem lehet tudni.

Tudom furcsa, hogy idegeneknek ennyi mindent megosztok a magánéletemről és a gondolataimról, de én ezt egyfajta búcsúnak szánom. Meg persze, ha valaki kérdezni vagy beszélni szeretne, engem mindig meg talál.

Végül pedig tényleg szeretném nagyon megköszönni nektek, hogy olvastátok a történeteimet. Nagyon jól esik, hogy ennyien mellettem voltatok az évek alatt. Barátokat is szereztem az olvasótáborból és hálás vagyok, hogy megoszthattam veletek az érzelmeimet a történeteimen keresztül.

Sziasztok!