You Belong With Me (Change 2.) [ M. C. HUN; BEF. ]

7. rész

Sziasztok! :) Megérkezett a hetedik rész is. :) Az a helyzet, hogy mostantól minden második héten vasárnap fognak érkezni a részek, ugyanis van egy másik blogom is, amiben szeretnék haladni. :) Jó olvasást! :*

§*Diana szemszöge*§

Még sosem aludtam eddig ilyen jól. Ez eléggé különös, ha belegondolok este szinte azonnal elszenderedtem, reggel pedig kipihenten keltem fel. Ma nincs munkám, hiszen vasárnap van, és én csak hétköznap dolgozok.

Ma elvileg beszélgethetek a srácokkal, alig várom, hogy hallhassam Michael hangját! Kár, hogy nem láthatom... De ma megmondják, hogy mikor jönnek haza, ez vigasztal engem. Már alig várom, hogy láthassam őket! Nem sokára egy kiadós, számomra délig, számukra (azt hiszem) éjfélig tartó telefonálás következik!

***

Na mi van már? Lassan tíz óra, és még nem hívtak. Csak nincs valami baj? Bele se merek ilyenbe gondolni. Mi van, ha valakit baleset ért? Na jó, ez baromság, arról tudnék , mert a hírfolyamom is tele lenne vele, és ők is szóltak volna. Vagy elfelejtették? Hívjam én őket? Na jól van, inkább majd hívnak, ha lesz kedvük meg idejük. Ha én hívom őket és pont nem érnek rá vagy valami, akkor nem kéne húznom az idejüket.

***

My girlfriend's bitching 'cause I always sleeping... Megszólalt a telefonom! Végre, már dél van, azt hittem sose hívnak. Luke számát jelezte a telefonom, gondolkodás nélkül fogadtam a hívást.

- Haliiiiii!!! Azt hittem, már nem is hívtok! – kiáltottam örömömben.

- Szia, nem is azért hívlak most. – szólt lehangoltan Luke.

- Hát akkor miért?

- Michael miatt...

- Csak nem esett baja?!

- Nem, dehogy...

- Most mit csinál? – vágta közbe. Valamit mondott volna még, de ez van.

- Végre elaludt. Órákig sírt.

- Miért? Mi történt?

- Nem aludt és nem is evett, csak volt, mert nem voltál itt mellette.

- Ez mióta tart?

- Néhány hete...

- És senki nem gondolt arra, hogy felhívjon?

- Sajnálom! Azt hittük, hogy tudjuk kezelni a helyzetet. De nem így lett. Most foglalom majd a repülőjegyedet.

- Oké. Mikor indul a gépem?

- Holnap reggel hatkor. A francokat, ma este nyolckor.

- Rendben. Kb. mikorra érek oda, ahol vagytok?

- New York-ban vagyunk, és szerintem hat-hét óra utazás lesz. De most már le kell tennem. Én következek a sorban. Szia.

- Szia...

Nem tudom, hogy örüljek vagy ne... Örülnöm kéne, hogy láthatom őket, de hat-hét óra repülőút borzasztó sok lesz. Ráadásul sokkolt, amit Luke mondott. Nem aludt? Nem evett? Miattam? És még csak fel se hívtak volna? De most komolyan. Egy SMS olyan fárasztó lett volna? Meg ha most le tudja foglalni a jegyet, akkor néhány héttel ezelőtt nem lehetett volna? Nem értem én őket. Főleg Luke-ot. De már mindegy. Ez így alakult. De legalább újra láthatom őket...