You Belong With Me (Change 2.) [ M. C. HUN; BEF. ]

13. rész

§*Michael szemszöge*§

Rengeteg készülődés, rengeteg munka, rengeteg akadály, de most végre az oltár elé léphetek. Akarom mondani, léphetnék. Ma lenne az esküvőnk napja. De ehelyett egy kórházban imádkozok Diana és Ashton életéért...

~*VISSZAEMLÉKEZÉS*~

- Haló?

- Szia, Ash?

- Igen?

- Elhozod akkor Diana-t?

- Persze, máris indulunk.

- Már felkelt?

- Aha.

- Oké, akkor gyertek.

Letettem a telefont és hátradőltem a fotelban. Mr. Black már megérkezett. Amint Diana is megérkezik, mindent lefixálunk és már tényleg csak egy karnyújtásnyira leszünk az esküvőtől.

***

Hol lehetnek már? Egyikőjük sem veszi fel a telefont. Megpróbáltam Luke-ot is felhívni, de foglalt volt, Cal úgyszintén.

Ültem és vártam, jobbat nem tudtam volna kitalálni. Egyszer csak megszólalt végre a telefonom. Calum volt az.

- Haló?

- Michael, figyelj. Azonnal gyere a kórházba!

- Mi... Mi történt?

- Gyere ide!

- J-jó. Megyek.

Mr. Black-nek szóltam, hogy felhívom majd. Aztán elindultam a kórházba. Ideges voltam, ki tudja mi történt. Calum meg baszik mondani bármit is, mindegy, majd ott megtudom.

Beértem az épületbe, Calum és Luke is ott voltak a földszinten.

- Miért vagyunk itt? - kérdeztem.

- Ashton és Diana miatt.

- Mi történt?

- Karambol. Mindketten intenzíven vannak.

Lehajtottam a fejem és lerogytam a mellettem levő székre. Mindig én járok rosszul, mindig nekem kell fájnia, ha valami történik, mindig...

~*VISSZAEMLÉKEZÉS VÉGE*~

Most minden olyan zavaros, senki nem tud semmit. Kivéve a karambol három résztvevőjét, de ebből kettő kórházi ágyon fekszik, eszméletlenül, a harmadik, aki egyébként a karambolt okozta, eltűnt. Felhívta a kórházat, nem hagyta meghalni a sebesülteket, de mire a mentő odaért, eltűnt, elmenekült. Amit megtalálják ezt a mocskot, vagy felébred valamelyikkőjük, rögtön kiderül, hogy hogy is volt ez. Csak előbb éljék túl.

Az orvos szerint Ashton-nak nagyobb esélye van, mint Diana-nak, ugyanis Diana-ra esett valami vas vagy mi a jóisten, Ash pedig egy „kisebb" csapódással „megúszta".

Amióta a kórházba kerültek velük vagyok. Calum és Luke felhívtak mindenkit és elmondták a szerencsétlenséget, aztán helyettem is lemondták a foglalásokat. Amint tudtak visszajöttek. Hatalmas veszteség lenne bármelyiküket elveszteni. Utálok várni, várni arra, amire nem akarok, várni arra, hogy vajon életben maradnak e, vagy most elveszítünk egy, vagy - isten őrizzen - kettő jó barátot. Nem beszélve arról, hogy most nem csak két jó barátról van szó. Az egyik legeslegjobb barátomról, és életem szerelméről beszélünk!

- Hé, minden oké? - ült le mellém Luke.

- Nem. Egyáltalán nem. Ashton alig lélegzik, Diana-ról nem is beszélve.

- Minden rendben lesz, megígérem!

- Remélem igazad lesz...

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok! :)

Hát, igen. Bocsi, tényleg nem így akartam, de most ez így alakult. :D Ne haragudjatok! XD

Azért remélem még olvasni fogjátok. :D A következő rész lehet, hogy az utolsó lesz. Lehet, hogy epilógus lesz, lehet, hogy nem, ezt majd még meglátom és meglátjátok! :D