You Belong With Me (Change 2.) [ M. C. HUN; BEF. ]

Epilógus

§*Michael szemszöge*§

Harangok kondultak, fekete ruhás gyászoló emberek lepték el a temetőt. Diana Rossberg temetésére jöttek.

Lezajlott már a szertartás, és kiözönlött már a nép. Lerogytam a sír elé. Esküt tettem, hogy soha nem fogom elfelejteni, akármi is történjen. De tudtam, hogy azt akarná, ha itt lenne, hogy lépjek túl rajta minél előbb. Ez nehéz lesz, de ígérem Diana, ígérem, túllépek rajtad... egyszer... Talán...

§*Írói szemszög*§

Michael a sírnál hosszú perceket töltött. Megfogadta magában, hogy megbosszulja halálát. Bár ezt már csak a temető kapujából visszafordulva tervelte ki. Sohasem fog megbocsájtani annak a bizonyos James-nek. Meg akarta először ölni, de eszébe jutott, amit Luke-nak ígért még a kórházban.

Az biztos, hogy soha nem fogja elfelejteni Diana-t, de túl kell lépnie rajta, hiszen több millió lány és fiú várja az újabb dalokat, amiknek örülhetnek, az újabb koncerteket, amikre elmehetnek, és nem egy búval baszott bandára vágynak ezek az emberek. Ezek az emberek arra a bandára vágynak, akiket megszerettek, akikért rajongnak, és ezt Michael is pontosan tudja.

Vajon képes lesz túltenni rajta, vajon képes uralkodni magán, ha meglátja a rendőrségen a „gyilkost"? Vajon képes lesz ezután is szeretni bárkit is?

Ha tudni akarod a választ, tarts velem a harmadik évadban is, a Concealed distress-ben!

Link: https://www.wattpad.com/story/52979349-concealed-distress-m-c-hun (a blogcsoportban megtalálható!)

Mostantól már csak egy szemszög lesz, a Michael szemszöge, a megszokott szokásomat, hogy képet rakok a részekhez, megtartom.

Legyetek jók! xx K