SZERKESZTÉS ALATT // Éjjeli Üzenetek | a.i.

Tizenegyedik Beszélgetés

Elmentek. Nem tudom hogy éltem túl a búcsút, talán az segített hogy fogok még velük beszélni. Talán még az előző este. A csókunk után szinte semmi nem változott, olyan értelemben hogy mindketten hülyültünk és nem is volt kínos mint ahogy elképzeltem. Akárhogy is történt, nem tudtam magam túltenni rajta. Ashton üzenetei az útról sokat segítettek. Egy perc sem telt anélkül hogy ne pittyegjen a telefonom. Tudta, hogyha folyamatosan elvonja a figyelmem a buta szelfikkel és a mégbutább üzenetekkel, nem fogok sokat gondolni arra hogy itthagyott. Anya viszont egész reggel nem szólt hozzám, amit furának tartottam. Az unikornisos pizsimben lesétáltam a konyhába hogy beszéljek vele.
-Anya?-néztem körbe, s mikor megpillantottam a konyhában, odarohantam. Rámnézett, majd visszafordult a teához.
-Anya, miért nem beszélsz velem?-gyűltek könnyek a szemembe.
-Egy kicsit menj el. Ebédre gyere vissza, de most menj el.-fordult ismét hátra, már egy kisebb mosollyal az arcán, amelyből sugárzott hogy tud valamit, amit én nem. Megvontam a vállam, majd belebujtam a dinoszauruszos mamuszomba, tudva hogy a környéken senkit nem érdekel, és ha érdekelné is őket, engem kevésbé.
-Rosékhoz megyek.-nyitottam ki az ajtót.
-Azt ne!-kiabált utánam, amint kimondtam a mondatot.
-Akkor mégis hova menjek?-néztem rá, már egy kisebb mosollyal, tudva hogy nem rossz szándék vezérli.
-A parkba! Igen a parkba!-küldött el otthonról.
A parkhoz érve leültem egy padra, és elővettem a telefonom.
Ash:Yoo Liv!
Mikey:mifaszt keresek én ebben a chatben
Cal:Ash, ne menjünk el?
Luke:nem akarjuk megzavarni a sextinget ;-)
Ash:direkt raktalak be titeket faszfejek
Liv:.........
Cal:.........
Liv:miért Cal a neved a telomban Klum
Klum:amig nem ching chong addig örülök
Luke:remélem én Luke vagyok
Liv:át kell nevezzelek téged is Lucas
Mikey:engem?
Liv:te ok vagy
Ash:es en?
Mikey:fogadok apucikent vagy elmentve
Lucas:nekem ugy van elmentve ash
Mikey:what
Liv:what
Klum:what
Klum:what
Ash: :))))))))))))))
Liv: LASHTON NSJDFJDJDJ
Mikey: ok de Ashton es Liv a legjobb
Klum:tru
Liv:most menok vagytok mert nem hasznaltok ekezetet
Lucas:igen
Ash:elmarad a mai koncert guys
Lucas: ja hallottam
Klum: :))))
Mikey:😏😏😏😏
Liv: van egy plusz napotok Vegasban!!! Nyerjetek sok penzt hogy elvehessem
Liv: es kocsit is vegyetek hogy a kocsikulcsot is elcsorhassam
Klum:LMAO
Ash:Liv
Liv:ash
Ash:vezesd at ezt a kocsit a mcdonalds drive injan
Liv:IMADLAK TITEKET
Ash:<3
Lucas:<3 jajj hogy meg mennyire fogsz minket
Ash:LUCAS
Mikey:ASHTON INKABB NE SZOLJ SEMMIT
Liv:ok cool
Liv:anya ma reggel nem szolt hozzam es elzavart a parkba az unikornisos pizsimben tf
Klum:tf weird
Mikey: es most hol vagy
Liv:a parkban egy padon varjatok egy perc
Egy ismerős házaspár sétált el mellettem, és egyből felismertem őket tegnap estéről.
-Üdv!-integettem nekik, ők pedig, miután felismertek odajöttek hozzám.
-Szia!-köszönt a hölgy, az úr csak intett.
-Még nem tudjuk a neved. Milyen volt a tegnap este?-mosolygott.
-Oliviának hívnak, de a Livet jobban szeretem. Bámulatos. Képzelje, a fiú aki megkérte magát hogy fényképezzen le minket, az este folyamán megcsókolt!-ábrándzoztam.
-Az remek!! És hol van most?-nézett körbe.
-Visszament a turnéra.-biggyesztettem le az alsó ajkam.
-nagyon sajnálom.-szomorodott el a hölgy.
-Maguk hogy vannak? Esetleg meghívhatom önöket egy kávéra?-mosolyogtam illedelmesen.
-Az remek lenne, köszönjük.-felálltam, és hárman elindultunk az egyik közeli kávézó felé.
-nem szeretnék illetlen lenni, de még nemtudom a nevüket..-riadtam meg mikor rádöbbentem hogy nem is ismerem őket.
-Cheryl és George Ratliff.-mosolygott.
-Szóval, Mr. Ratliff, meséljen egy kicsit magáról és a családjáról.-ültem le a kávézóba, egy forró csokival a kezemben.
-Hát, a feleségemmel már majdnem huszonöt éve együtt vagyunk, és van egy fiúnk; Ellington. Hogy őszinte legyek, valahol itt kellene legyen, a parkban leragadt a gintáknál, melyek kihozták belőle a benne rejlő gyereket-nevetett Mr. Ratliff.-Itt is van.-mutatott az ajtó felé, melyen egy barna hajú, kissé borostás srác lépett be. Korombeli lehetett, aminek örülök.
-Hello, anya, apa és..-nézett rám.
-Olivia.-mosolyogtam-Liv röviden.-tettem hozzá.
-Hát Liv, örülök hogy találkoztunk.-lőtt felém egy kisfiús mosolyt.
-Anya, baj lenne ha ma átjönne Riker?-nézett anyukájára a srác.
-Ell, tudod hogy ma dolgunk van.-mosolygott kínosan.-bocsássatok meg egy percre.-hívta félre fiát.
-Szóval, Liv. Mik a terveid a jövőre?-mosolyott Mr. Ratliff.
-maga szerint, egy olyan lánynak aki unikornisos pizsamában mászkál vannak konkrét ötletei?-jegyeztem meg szarkasztikusan, ám a szám elé kaptam, mikor rájöttem, hogy ez nagyon pimasz volt. Mr. Ratliff jóízűen nevetett, én pedig furán néztem rá. A szülők nem szokták érteni a szarkazmusom, sajnos.
-George, mennünk kell.-állapította meg Mrs. Ratliff.-Köszönjük a kávét, Liv.-ölelt meg.
-Bármikor máskor, Mr. ès Mrs. Ratliff.-mosolyogtam.
-Hívj minket Georgenak és Cherylnek.-simogatta meg a vállam Cheryl.
-Rendben. Öröm volt újra találkozni, veled pedig megismerkedni, Ell.-öleltem meg Georgeot és Ellingtont.
Visszamentek az autójukért, vagy visszasétáltak a házukhoz, nemtudom, a lényeg hogy elmentek. Elővettem a telefonom, és láttam hogy anya írt hogy menjek haza. Hezitálás nélkül a házunk felé vettem az irányt. A lehető leggyorsabban hazarohantam, majd mikor beléptem a házba ledöbbentem. Ashton, igen aki elméletben Vegasban van, és az egész bagázs ott volt a nappalinkban. Luke, Calum, Michael, sőt még Rose is ott ácsorgott.
-MEGLEPETES!-kiáltotta el magát egy hang a hátam mögül. Megfordultam és Ellington Ratliff állt velem szemben, egy szőke sráccal.
-Ell!!-öleltem meg.
-Liv, ő itt Riker a barátom, Riker ő itt Liv.-megöleltem Rikert, majd visszafordultam a többiekhez.
-BOLDOG SZÜLINAPOT!-kiáltotta el magát Luke, majd mindenki elkezdte énekelni azt a bizonyos dalt. Anya egy tortával jött ki a konyhából, szorosan mögötte az unokatesóim; Bailee és Phil. Örömkönnyek gyűltek a szememben, és annyit tudtam kinyögni hogy köszönöm. Valószínűleg a nagy örömömben hogy Ashtonnal beszélgettem, elfelejtettem a szülinapom. Végigöleltem mindenkit, s mikor Ashtonhoz értem, akkor esett le, hogy nem is utaztak el.
-Hol a faszban bújkáltatok?-vágtam tarkón.
-Először is; Au. Másodszor; lenn voltunk az alagsori szobában.
-lehetetlen hogy ott eltöltsetek egy éjszakát-csóváltam a fejem, Ashton pedig kihívóan nézett rám. Felemeltem a kezem, védekezésképpen.
-Boldog szülinapot!-vezetett le anya az alagsorba, mindenki szorosan mögöttünk. Benyitott a tárolószobába, mely teljesen át lett alakítva.
-Mi a jó isten?!-sikítottam az örömtől. Mindig is akartam hogy ez legyen a szobám, de apa halála után nem volt férfi aki tudott volna segíteni lehozni a bútorokat. Michael lehuppant az ágyamra, ami miatt megforgattam a fejem.
-Michael, szállj le az ágyamról!-nevettem.
-Azt csiná-itt félbevágtuk.
-Azt csinálsz amit akarsz, mert punk rock vagy-mondtuk kórusban, mire ő ál-duzzogott.
-Gyere, együnk tortát!-ragadta meg a kezem Ash. Felrohantunk a szobámból a kidíszített nappaliba, ahol felvágtam a tortát, és adtam mindenkinek egy szeletet.
-Oké,-törölte meg a kezét Bailee.-Ajándékosztás!-tapsolt. Mindenki odaadta az ajándékát, és árgus szemekkel figyelték ahogy kinyitom őket. Anyától egy gitárt kaptam, Lucas megígérte hogy megtanít majd játszani, ebből kisebb vita alakult ki, mivel Mikey is teljesen oda volt hogy majd ő segít nekem. Végül megegyeztünk hogy Calum majd segít. Michaeltől egy olyan felsőt kaptam, melyre Ashton van rászerkesztve egy szelet pizzaként. Luketól egy 5 Seconds Of Doge felsőt kaptam, melyen a fiúk vannak, és Doge van ráphotoshoppolva a fejükre. Calum is egy felsőt adott amin az állt hogy "I Stan Klum". Elmagyarázta hogy neki olyanja van hogy "I Stan Liv", szóval egyenpolónk van. Baileetől, Rosetól és Emilytől három fekete nadrágot, aminek nagyon örültem. Ell és Riker egy virágcsokrot adtak, amit egyből beleraktam egy vázába.
-Oké, az én ajándékom nem hiszem hogy elnyomja Calumét vagy Michaelét, Lukét főleg nem, de...-nyújott nekem egy borítékot. Óvatosan kinyitottam, és akaratlanul is felröhögtem azon amit benne találtam. Egy csillogós gyémant gyűrű a nevemmel, és egy repjegy, és egy harmadik lap melyen ez állt; te is elszöknél?
-Ashton, én..-kezdtem de félbeszakított.
-Ez egy olyan jegy, hogy bármikor felhasználhatod bárhova, retúr, szóval bármikor haza is jöhetsz. Ha esetleg a turné alatt nagyon hiányoznék, vagy te nekem akkor csak felszállsz egy gépre és eljössz, a világ bármely pontjára. Négy ilyen jegy van, ha esetleg elhoznál valakit, vagy többször szeretnél jönni.-ennél romantikusabb dolgot még soha sem hallottam. Nem tudom hogy mik vagyunk Ashsel de egy valami biztos; nagyon nagyon kedvelem ezt a göndör srácot.
-A gyűrű az én ötletem volt, csak hogy egy kissé humorosabb legyen. A papírt pedig Calum csúsztatta be.-nevetett Luke. Ashtont hezitálás nélkül megöleltem, majd a többieket is. Miután kihátráltam Riker öleléséből, elsírtam magam. Örömkönnyek. Örömkönnyek, mert tudom hogy ilyen remek barátaim vannak, és mert soha nem hagynának cserben. Imádom őket.
-Köszönöm.-suttogtam,majd Ashton lépett hozzám. Erős armajit a derekam köré csavarta, és egy ölelésbe rántott. Lassan mindenki beszállt, így egy hatalmas csoportos ölelés alakult ki. A szeretet amit abban a pillanatban éreztem leírhatatlan mennyiségű volt. A szememet becsukva élveztem ezt a csodás pillanatot.