SZERKESZTÉS ALATT // Éjjeli Üzenetek | a.i.

Tizenötödik Beszélgetés

Drog. Amitől mindenki óv téged. Amely ellazít és extázisba lök. A szer, mely elhomályosítja a gondjaid pár órára. Mely nem szab határokat. Elveszted a fejed, és átadod magad a pillanatnak. Tudatodon kívül vagy, és épp ez az, ami sok embert megfog. A külvilág eltaszítása.
-Na, akkor körbeadjuk?-gyujtott meg egy füves cigit Dallas.
-Nekem oké.-rántottam meg a vállam. Nem mutathattam ki hogy rühellem ezt a szert. Épp csak átléptem a barátság zóna határát Dallasnál, nem hátrálok ki. Barátom beleszivott, majd átadta nekem. Vettem egy mély levegőt, és belélegeztem az undorító növényt.
-Ezaz Liv!!-tapsoltak a srácok. Köhögésem visszafojtva adtam oda a jointot Peternek, és így ment körbe kétszer. A második szippantás után már kezdett fájni a fejem, ezért megkértem Dallast hogy menjünk ki egy kicsit.
-Hülye vagy? Most ketdődik a buli!-nyögte ki. Összeszorítottam a szemem, és beleszívtam harmadszor is.

Nem tudom hogy a pia ütött ki, vagy esetleg a fű, de hogy nagyon másnapos vagyok az biztos. Kinyitottam a szemem, és körbenéztem. Riker házában voltam. De hogyan?
-Ó, felkeltél. Tessék Aspirin és egy pohár víz.-nyújtott oda nekem egy bögrét Rik.
-Mi a fasz történt, és hol van Dallas?-tekintetemet belefurtam az övébe, amíg lenyeltem a gyógyszert.
-Az a kis pöcs bedrogozott téged. SMS-eket küldtél, nekem és Ellingtonnak. Értelmetlenek voltak, de helymeghatározás alapján tudtuk mi a helyzet. Ell ismeri azt a kuplejárt, így elmentünk és elhoztunk. Éppen akkor smárolt le majdnem téged a kis Dallasocskád. Ellenkezés nélkül el tudtunk hozni, szerencsédre. Tudod te hogy mi a faszt csináltál??-a végén felemelte a hangját. Dallas be volt nyomva, ezért engedte hogy Ellék elhozzanak.
-Te marha!! Kurva jól éreztem magam!! Miért hiszi mindenki azt hogy 5 éves vagyok és pesztrálni kell 0-24ben? 22 éve élek ezen a kibebaszott bolygón, és végre, amikor megtalálom hogy ki is vagyok valójában, és hogy kihez tartozom, elrángattok tőle! Dallas az életem, és leszarom hogy az a kis fürtös Ashton, vagy te, Rose esetleg Ellington mit gondolnak róla, én szeretem.-keltem ki magamból. Miért nem tudják felfogni?
-Csalódtam benned. Most menj el.-ingatta a fejét Riker. A szeméből szégyen és szomorúság sugárzott. De akkor, abban a pillanatban, mindent leszarva elrohantam. Egészen Dallas házához.