The Feelings Are Killing Me.lrh.

8

Senkinek se tetszett, hogy Lukeal töltöttem a napomat. Főleg Rebbecának nem. Egész nap szúrós pilllanatásokat vetett rám. Calum se volt a legkedvesebb velem, amikor kérdezni akartam tőle valmit elintézte egy "aha" val és tovább állt. Szar érzés volt hisz mégis csak ő volt az aki legelőször kiállt mellettem.
-Haza vihetlek? Zökkentett ki Luke mély hangja a gondolat menetemből.
-Nem kell köszi. Apumra várok. Mosolyogtam és lehuppantam a suli előtti padra.
-Megvárom veled! Ült le mellém.
-Nem hinném, hogy örülnél annak amit apa előadna, ha meglátna velem. Nevettem és néztem ahogy feláll, elmosolyodik, nyom egy puszit az arcomra, majd távozik. Éreztem , hogy átváltozok egy paradicsommá. Lehajtottam a fejem és az ujjaimmat kezdtem babrálni. A mosolygással  nem bírtam leállni. Mikor felnéztem Calum sétált ki a suliból. De nem egyedül Rubyval és Lilliennel. Mikor a közelembe értek , felálltam a padról és oda siettem hozzájuk.
-Sziasztok! Mosolyogtam rájuk. Ruby és Lillien vissza mosolygott rám de Calum tudomást se vett rólam. Najó ez már gyerekes.
-Calum beszélhetek veled egy kicsit? Mielőtt válaszolhatott volna bármit is megfogtam a kezét és alrébb húztam.
-Mivan már? Mordult rám elég flegmán.
-Mi bajod lett velem hirtelen? Csakmert tetszik nekem Luke, és mert ma vele voltam nem kéne segfejnek lenned velem! Fakadtam ki már majdnem kiabállva.
-Nekem nincs bajom azzal , hogy neked Luke tetszik. Mentegetőzött mint aki nem tett volna semmi. Aha értem bedobja a szegény legényt aki nem csinált semmit.
-Akkor miért pattintottál le mindig? Húztam fel az egyik szemöldököm, és keresztbe tettem a kezem.
-Sajnálom. Mondta lehajtott fejjel, mint egy kutya akit rajtakaptak miközben a kanapét szedi szét. Átöleltem amire ő hangosan kifújta a levegőt és ő is átölelt.
-Na megyek te kis törpe! Majd beszélünk. Adott egy barackot a fejemre és csatlakozott a lányokhoz. Közben apa és Gabi is megérkezett. A kocsihoz rohantam ahol már folyt a veszekedés.
-Sziasztok! Köszőntem és beültem a hátsó ülésre. Mint aki ott se lett volna. Nem néztek rám, komunikálni se komunikáltak velem. Nem törődve a civakodásukkal, belefeledkeztem a gondolataimba. 2 nap a bálig. A ruhám a szekrényemben lóg én meg még mindig azon töröm az agyam, hogy most tényleg jó ötlet e elmenni. Aztán beugrott , hogy miközben én Luke al voltam és mikor Calum és Ruby belekerült a látó szögembe folyamatosan fogták egymás kezét. Ettől elmosolyodtam és csak arra gondoltam , hogy jöjjenek össze. Azthiszem ők az én "otp" m. Még egy 15 percet mentünk mire elértünk egy bevásárló központhoz.
-Most komolyan meg akarod venni a szeretetünket? Kérdezte flegmán Gabi majd kiszállt a kocsiból amint apa leparkolt.
-Ne törődj vele. Próbáltam apát megnyugtatni, és én is kiszálltam. Gabi ölbe tett kézzel sétált pár méterre előttünk, mint egy sértődött óvodás. Egy smoothie boltnál foglaltunk helyet. Apa nem vett semmit, Gabi nem akart apától semmit, így csak én iszogattam a fura zöld lötyit.
-Gabi kérlek! Én csak jóvá akarom ezt tenni. És nem nem azzal , hogy minden hülyeséget összevásárolok nektek! Mondta apa megbánt tekintettel. Gabi nem szólt semmit, így apa rám nézett segírségre  hivatkozva.
-Gabi. Legalább adj neki egy esélyt. Mondtam két korty között. Gabi megvonta a vállát és kikapta a kezemből a smoothiemat.
Ez már nem érdekelt. Megszoktam, hogy elveszi a cuccaimat így rá hagytam. Apa tekintete köztem és Gabi közt cikázott, miközben én a mellettem elhaladó embereket figyeltem. Olyan boldognak tűntek. Közben mi meg itt veszekszünk egymással.
-Najó nekem ebből elegem van. Nem épp ezzel akarom tölteni a délutánom , hogy titeket hallgassalak. Tanulnom is kéne még ma! Fakadtam ki mert már nagyon unalmas volt azt hallgatni , hogy újra meg újra csak ugyan az a téma.
- Valaki de stréber lett. Forgatta a szemeit Gabi.
- Rendben akkor oldjátok meg együtt. Én haza megyek. Álltam fel nem belegondolva, hogy fél órányira lakunk. 
-Sok sikert! Mosolygott Gabi majd folytatta apával amit én megzavartam. Elég nagy volt ez a bevásárló központ. Először voltam itt, de valhogy sikerült ki keverdtem. Mivel buszmegállót nem találtam se semmi olyat ami elvinne hazáig így elindultam sétálva. Párás volt a levegő és eszméletlenül hideg annak ellenére , hogy még csak Szeptember van.  A kabátom vékony volt és nem is volt rajtam olyan sok ruha réteg. De hogy őszinte legyek fogalmam se volt , hogy merre megyek."Tuti  el fogok keveredni" gondoltam magamban. Dudálás ra lettem figyelmes. Megijedtem mert azt hittem, hogy rossz helyen megyek , de mikor hátranéztem Lillient láttam a kocsiba mosolyogni. Megálltam ő meg mellém húzódott.
-Üllj be! Mosolygott és kinyitotta az ajtót. Beültem hisz legalább elöbb haza jutok és nem fagyok meg.
-Hát te hogy hogy itt? Kérdezte majd elindult újra a kocsival.
-Apa lánya napot akartunk tartani de közben a nővérem és apám összevesztek nekem meg elegem lett belőle. Mondtam és meghúztam a vállam.
-Értem. Ezután már nem sokat beszéltünk. Én az ablakon kifelé néztem ő meg a kormányon dobolt a zene ritmusára ami a rádióban ment. Vártam pedig , hogy kezdje el a " nem kéne Luke al menned a bállra" mondókáját. Bár nem is kellet sokat várnom csak 10 percet és elkezdte.
-Tudom irritáló lehet de én csak téged akarlak védeni! Ne menj el Luke al a bállba. Monda parancsolóan.
-Csak annyit mondj emg , hogy miért? Sose adtál rendes okot csak annyit , hogy mert játszik mindenkivel. Adj egy normális okot.
-Jó. Sóhajtott.  Az összes osztálytársammal megcsalt. Azt is mondják , hogy az angol tanárral is lefeküdt. Majd beállított engem a rossznak, hogy én csaltam őt meg , és,hogy mekkora egy ribanc vagyok. Én csak nem akarom , hogy jobban bántsanak téged. Erre nem mondtam semmit. Nem tudtam mit. Mivan ha ez igaz ? Hisz mégis csak együtt voltak.