Egy lány élete "BEFEJEZETT"

3.rész

*másnap reggel*
Tegnap nagyon jó volt ott lenni a srácoknál, nagyon élveztem és meg kértek minket, hogy ma is menjünk át. Lehet, hogy át megyünk, de csak miután kipakoltunk a bőröndökből, mert tegnap nem volt idő ezt meg csináljuk.
-Jó reggelt!!- mondom Zoénak
-Neked is, na és milyen volt tegnap Michaelékal lenni??! -kérdi mosolyogva és bele kortyol a kávéjába.
-Hát ez az érzés elmondhatatlan, nagyon jól éreztem magam. Nagyon kedvesek voltak velem ahhoz képest, hogy csak most ismertek meg.-mondom nagy örömökkel.
-Ők mindig ilyenek, ha valakit meg ismernek.
És mikor ezt ki mondta abban a pillanatban valaki csengetett.
-Egy pillanat és megyek!!-el kiabálja magát Zoé.
-Én fel megyek a szobámba öltözni.-mondtam Zoénak és fel szaladtam.

*15 perccel később*
Amikor lemegyek  a nappaliba hallom, hogy Zoé valakikkel beszél. Bemegyek hirtelen meg állok mert látom  hogy a srácok a kanapén ülnek, és pont rólam van szó.
-Sziasztok!!-mondom mosolyogva, de csak Michaelt nézem.
-Szia.-köszöntek vissza.
-Hallottam, hogy rólam beszéltek!!?!.-mondom viccesen.
-Igen, vagyis csak Mike.-mondja Cal és fel áll a kanapéról.
-Héj haver! Ezt most el kellet neked mondani. - vonja kérdőre Calt, és ő is fel áll.
-Fiúk ne veszekedjetek ez miatt engem nem zavar, hogy rólam beszéltek.-mondom és megint Michaelre nézek.
-Ömmh Réka beszélhetnénk a konyhába??-kérdezi Luke. Nem is tudtam válaszolni mert kihúzott a karomnál fogva.
-Hey! Miért hoztál ki ide?? -kérdezem meglepődve.
-Hát azért mert Mike csak rólad beszél tegnap óta.-mondja vidáman.
-Rólam?? Mike pont rólam beszélne??? És miket mondott??-kérdezem nagyon meg lepődve.
-Igen pont rólad, hát azokat mondta, hogy kedves vagy ugyan olyan a stílusod mint neki meg azt, hogy meg kedvelt, csak félt el mondni, hogy erre mit mondanál.-felelte
-Most ez komoly??! Engem kedvel Michael?! Hát szerinted mit mondtam volna rá ?! Amúgy én is kedvelem.mondom el mosolyodva.
-Tényleg te is kedvelsz engem??-jön be Mike a konyhába meg lepődve de közben mosolyog.
-Hát igen, de nem akartam elmondani, mert csak tegnap jöttünk ide.-mondom halkan.
-Luke ki mennél a srácokhoz mert Rékával szeretnék beszélni egy kicsit.-mondja kedvesen
-Persze hogy ki megyek, nyugodtan beszéljetek. És ezzel a lendülettel ki is ment.
-Kösz haver.-mondja Mike
-És miről szeretnél beszélni.??-kérdezi Mike.
-Hát nem is tudom, hogy miről mert kicsit félek hogy mit mondjak.-mondom le hajtott fejjel
-Jajj!-legyint a kezével. Réka nem kell félned, nyugodtan mondhatod vagy kérdezheted amit szertnél.-mosolyog és meg ölel. Én meg vissza ölelem, és jó nagy levegőt veszek. Kintről hallom hogy valaki kiabál.
-Réka, Michael gyertek már ki.!!-ordítja el magát Ash.
-Mindjárt megyünk egy pillanat.-kiáltja vissza Mike.
-Hát akkor menjünk.-és átkarolt a vállamon.
Kimegyünk a többiekhez, ők meg nagyot néznek, mert ugye átkarolva mentünk ki.
-Michael, ti meg már együtt vagytok??!-kérdezi nevetve Zoé.
-Nem dehogy, csak beszélgetünk egy kicsit.-mondom Michaelt elengedve.
-Pedig illenétek egymáshoz.-mondja Cal.
-Réka?!- mondja Mike azzal a rekedtes hangjával, a hátamon a hideg futkos olyankor mikor a nevemet mondja.
-Igen??-mondom halkan
-Őmmh semmi, csak mondni akart valamit de majd legközelebb.-mondja de kicsit zavartan.
-Ja jó akkor majd elmondod.-felelem mosolyogva.

*egy pár perc múlva*
-Lassan menünk kellene.-mondja Luke.
-Ne menjetek még.-mondtam és erre Michael egyből rám néz és láttam, hogy tetszett neki amit az előbb mondtam.
-De Réka, ha ennyire akarod, hogy  ne menjünk, inkább akkor gyere velem öhm izé velünk.-mosolyog és átölel.
-De Zoé akkor hol marad??!
-Maradok itthon, menj nyugodtan velük, érezd jól magad.-mondja mosolyogva.
-Tényleg??!!Nagyon köszönöm.-mondom nagy örömmel és megölelem.

*20 perccel később*
Bent ülünk egy pizzázóban, az egyik oldalamon Calum, a másikon pedig Michael ül. Elkezdenek kérdezősködni. Én meg alig birok válaszol a sok kérdésre.
-Milyen velünk lenni??!-kérdezi Cal és bele harap a pizzájába.
-Nagyon jól érzem magam veletek.-felelem mosolyogva.
-Réka kérsz még valamit, mert akkor rendelünk szívesen.-kérdezi Mike
-Nem kérek semmit köszönöm.-mondom, de közbe véletlenül hozzá érek Michael kezéhez ami az asztalon van.
Folyt. a köviben