Egy lány élete "BEFEJEZETT"

22.rész.

-Pedig emlékezhetnél sokat beszélgettünk.-mondta Matt.
-Hát meg lehet, hogy beszélgetünk csak nem emlékszem.-mondtam.
-Sebaj majd eszedbe jut.-mondta Nash.
-Igen.
-Réka emlékszel amikor megvigasztaltalak?-kérdezi Matt.
-Várj mikor és miért??-kérdeztem zavarodottan.
-Amikor Dauzat miatt teljesen kivoltál, mert átvert.-felelte Matt.
-Jaahh igen már emlékszem, nem is tudom még a mai napig, hogy hihetem el neki.-mondtam elszomorodva.
-Nekem ne busúlj egy ilyen hülye miatt.-mondta Matt és megölelt. Olyan jó illata van, meg jól esett, hogy megölelt.
-Amúgy mi volt a bajod a reptéren?-kérdezi Nash.
-Ááááhh az hosszú meg nem akarok róla beszélni.-feleltem.
-Okés megértem.
-Fiúk megmutasátok, hogy hol fogunk aludni ma este?-kérdezte Zoé.
-Aha persze gyertek velem.-mutatott Nash.
-Megyünk.-megfogtuk a böröndöket és felmentünk Nash után.
-Itt van az egyik, itt meg a másik. Döntsétek el, hogy ki hol legyen.-mondta és vissza lement.
-Réka, te hol leszel?-kérdi Zo.
-Nekem jó lesz itt.-mondtam.
-Okés. Nekem meg itt.
-Lányok pakoljatok ki és utána gyertek le ebédelni.-Kiabált fel Matt.
-Rendben.-kiabálta vissza Zozy.

*15 perc múlva*
-Kész vagy a kipakolással?-kérdezte Zoé.
-Igen-igen kész vagyok.
-Okés. Akkor most gyere le enni, mert Matt finom ebédet csinált.
-Menj nyugodtan én nem vagyok éhes, meg hangulatom sincs enni.-mondtam halkan.
-Biztos nem jösz.??-kérdezte.
-Biztos.
-Rendben.-mondta és lement. Én meg hanyat döltem az ágyon és gondolkodtam. Mike jutott az eszembe, és elkeztem pityeregni.

*5 perccel később*
Hallom, hogy kopog valaki az ajtón.
-Gyere.
-Mi baj?? Mért nem jösz le kajálni?-fagatózott Matt és leült mellém.
-Nincsen semmi baj.-mondtam és ránéztem könnyes szemmel.
-Csak van valami, akkor nem sirnál. Na gyere ide mond el mibánt.-mondta és magához húzott.
-Pár napja szakitott velem a barátom, és most eszembe jutott.-mondtam és megint elkeztem sirni.
-Jajj ne foglalkozz vele, majd lesz jobb pasid helyette.-monda és letörölte a könnyeket az arcomról.
-Komolyan mondod??-kérdeztem halkan.
-Naná. Szép vagy meg minden, tuti, hogy találsz jobbat is annál a srácnál.
-Nem is vagyok szép.-mondtam és felálltam.
-Miért mondasz ilyet, hiszen nagyon is az vagy.-mondta mosolyogva.
-Köszi, de én nem érzem magam annak, de inkább hadjuk a témát.-mondtam és elő vettem egy papírzsepit.
-Rendben hagyom, de most gyere le enni.-mondta és átkarolta a vállam.
-Hátha ilyen szépen kéred akkor lemegyek.-mondtam elmomosolyodva.
-Igy vagy szép, ha mosolyogsz.
-Köszi.-mosolyodtam el újra. Lementünk a konyhába. Több hangot hallotam mint kellene.
-Matt kik vannak itt??-kérdeztem de közben be is értünk a konyhába.
-Nah végre, hogy lejöttetek.-mondta Nash.
-Nagy nehezen rávettem, hogy lejöjjön.-mondta Matt mosolyogva.
-Igen nehezen de sikerült neki.-feleltem.
-Jajj még be se mutatam a srácokat. Ő itt a drága kis öcsém Hayes.
-Szia Hayes.-ő csak mosolyog közben.
-Én meg Cameron vagyok.
-Szia Cameron.-köszöntem.
-Nah ha már mindenki ismer mindenkit akkor ehetünk?-kérdezte Matt.
-Jaah ehetünk ugyis farkas éhes vagyok.-mondta Cam.
-Te mikor nem.?!-mondta Hayes és mindenki elkezdett nevetni, csak én nem.
-Mi baj??-kérdezte Zoé.
-Nincs semmi.

*10 perccel később*
-Finom volt az ebéd Matt.-mondta Cam és megüttögette a vállát.
-Kösz haver, lányok nektek is ízlett?
-Igen-igen nagyon finom volt.-mondtuk egyszerre Zoéval.
-Réka hiszen te alig ettél.-mondta Nash.
-De ettem, és elég is volt köszönöm.-mondtam, felálltam az asztaltól és felmentem a szobámba. Hallotam közben, hogy amikor eljöttem rólam keztek elbeszélni.

*4,5 órával később*
Arra ébredtem fel, hogy valaki betakart.
-Nem kell betakarni.-mondtam halkan álmos fejjel.
-De! Nehogy megfázz.-mondta Matt és a homlokomra adott egy puszit.
-Ezt miért kaptam??
-Csak, de most aludj reggel korán kell kelni.-mondta.
-Matt!
-Igen?
-Mennyi az idő?-kérdeztem felé fordulva.
-Du. 5 óra, de most aludj vissza rendben??
-Rendben.-mondtam, vissza fordultam behunytam a szemem és vissza aludtam.

*pár órával később*
Arra riadtam fel, hogy valaki van benn a szobába.
-Te ki vagy?-kérdeztem és felültem az ágyba.
-Még mindig Matthew, de te miért nem aszol??-kérdezte és felkapcsolta az éjjeli lámpát.
-Mert már nem vagyok álmos. És te miért nem alszol?
-Most jöttem aludni, csak nem tudom, hogy tudod-e de veled kell aludnom?-mondta mosolyogva.
-Ja, hogy ez a te szobád??-kérdeztem és felálltam az ágyból.
-Igen, de nyugodtam maradhatsz.
-Ha a te ágyad akkor alszom a fotelben.-mondtam kicsit zavarodottam és leültem a fotelbe.
-Jajj hülyéskedsz itt, gyere vissza az ágyba alszol velem.
-De nem lesz féltékeny a barátnőd?
-Milyen barátnőm?
-Miért nincs barátnőd?-kérdeztem meglepődve.
-Nincs, de most gyere ide jó.? -mondta és a párnákat igazitotta meg közben.
-Rendben de biztos, hogy nem baj, ha veled alszok?
-Ha baj lenne akkor miért mondanám, hogy aludj velem?
-Nem tudom.-mondtam és befeküdtem mellé.
-Reggel 11:30-kor indul a gép így kb. 6-7 körül fel kell kelni.-mondta és ő is lefeküdt.
-Rendben akkor majd kelts fel.-mondtam és a fal felé fordultam.
-Okés, jó éjt.-mondta és lecsukta a villanyt.
-Neked is jó éjt.-mondtam és elaludtam.

Folytatódik a köviben