Egy lány élete "BEFEJEZETT"

13.rész

*10 percel később*
Kicsit bealudtam. Arra ébredtem, hogy  csörög a telefonom. "MIKEY".
-Szia mond, mit szeretnél?
-Szia, csak azt akarom mondani, hogy csak olyan 1,5 óra múlva megyek.
-Miért??
-Mert kitaláltam valamit.
-És mi lenne az?!
-Az titok. De mire ott leszek vegyél fel valami csinit.
-De mit akarsz majd csinálni.??
-Majd meg látod.
-Ja jó.
-Hát akkor legyél csinos, nem sokára ott vagyok.
-Rendben.
-De most leteszem, puszi szia.
-Okés szia.
El köszöntem és letettem a telot. Hanyat döltem az ágyamon és azon gondolkodtam, hogy mit akarhat Mike csinálni, hogy csinosan öltözek fel. Mindegy majd kiderül.

*1 óra múlva*
Azon gondolkodtam, hogy lehet el kellene menni zuhanyozni, utána meg gyorsan fel öltözöm, és oda lennt várom Mikot. 10 perces gondolkodás után el indultam.

*15 percel később*
Meg zuhanyosztam gyorsan, utána meg ki válaszottam a ruhámat. Mike azt mondta, hogy valami csinit vegyek fel, igy a választásom egy sőtét piros csőgyatyára, meg egy kék kicsit ki vágott felsőre esett, hozzá fel vettem a kedven cipőm. Most már készen vagyok, és le mentem a nappaliba.

*nem sokkal később*
Amikor leértem pont akkor csengetek.
-Máris megyek.-kiáltottam az ajtó felé. Kinyitottam, és Mike volt előtte.
-Szia.-köszönt és szájon puszilt.
-Szia, gyere beljebb.-mondtam és arrébb álltam.
-Huuuha milyen csini vagy.-mondta és kacsintott egyet.
-Hát köszi, igyekeztem normálisat fel venni.-mondtam és végig mutattam magamon.
-Ez is nagyon jó. Viszont én is hasonloan öltöztem.-mondta mosolyogva. Ő fekete nadrágban és egy fehér pólóban van.
-Te is jól nézel ki.-mondtam el mosolyodva.
-Köszike.-felete és magához húzott.
-Akkor most hova akarsz menni?-kérdeztem.
-Hát azt nem árulom el majd meg látod.-mondta és meg csókolt. A csók végén mélyen a szemembe nézett.
-Szeretlek.-mondta mosolyogva.
-Én is téged.-mondtam és most én csókoltam meg.

*pár percel később*
-Na akkor mehetünk?-kérdezi az ajtót ki nyitva.
-Igen, persze.-feltem és kimendtem első ként. Mike becsukta az ajtót és oda adta a kulcsot.
-Mike, beszéltél Calummal??!!-kérdeztem és meg fogtam a kezét.
-Nem, mert te igen?!
-Nem, de azt tudom, hogy Zoéval van valahol.
-Tényleg és hol?-néz rám kérdően.
-Azt nem tudom nem mondta el Zoé.-feletem a kérdésére.
-És azt tudod hogy miért nem lehetett el érni telefonon azt a "jó gyereket'?-kérdezi mutogatva
-Azért nem lehetet el érni mert ki kapcsolta, hogy ne zavarjuk meg őket.-válaszoltam a kérdésére el mosolyodva.
-Ja értem. De aztért szólhatott volna este igaztán, hogy hova megy.-mondta és egy kicsit feszült lett.
-Nyugi.-mondtam.
-Oké, de néha ugy feltud húzni.-mondta.
-Hát azt el hiszem.-mondtam és ő el mosolyodott közben. Még egy kis ideig sétáltunk meg beszélgettünk.

*15 percel később*
-Itt is lennénk.-mondta és leült a padra.
-De szép hely.-feleltem mosolyogva és leültem mellé.
-Örülök, hogy tetszik.-mondta és közelebb jött hozzám.
-Akkor jó.-mondtam el mosolyodva.
-Kérdezhetek.??-kérdezte a szemembe nézve.
-Nyugodtan.-és bólintottam.
-Milyen velem lenni.??-kérdezi és fel állt a padról, aztán be állt elém.
-Hát néha még fura nekem, hogy veled vagyok. De öszintén én örülök, hogy veled lehetek.-mondtam a végén el mosolyodva.
-Na ezt örömel hallom.-mondta és fel húzott a padról, és magához húzott.
-És merre akarsz még menni így este.-kérdeztem a telomat elővéve, hogy meg nézem az időt közben elengettem.
-Hát hova szeretnél menni.?-kérdezi, közben átkarolt a derekamnál fogva.
-Mivel én még nem annyira ismerem Sydneyt. Szerintem mutass pár helyet.-amikor ki mondtam Mike telefonja meg szólalt.
-Bocsi de ezt fel kell vennem.-mondta és arrébb állt.
-Nem baj.-mondtam neki halkabban.

*pár percel később*
Amikor abba hagyta a telefonálást vissza jött mellém a padhoz.
-Bocsi, hogy eddig tartott.-mondta és leült.
-Nem baj.-mondtam.
-Oké. Ööm holnap lenne kedved el jönni a probánkra.??-kérdezi közben közelebb ült hozzám.
-Lenni lenne, de holnap otthon kell lenem Zoénak segíteni.-feletek a kérdésére le hajtott fejjel.
-Biztos meg engedné, ott legyél nálunk.
-Meg biztos.
-Majd akkor beszélek vele.-mondta mosolyogva. Amikor abba hagyta a mondatát fura zajt hallotam a hátunk mögül.
-Ez mi volt.??-kérdezem ijedten és hozzá bujtam.
-Nem tudom.-monda és hátra néztett.
-Öööm Mike szerintem inkább menjünk valahova máshova.-mondtam és fel áltam.
-Rendben szerintem is.-mondta és elindultunk.
-Merre menjünk??-kérdezi és meg fogjat a kezem és át kulcsolta az ővével.
-Haza?-néztem rá kérdően.
-Ha szeretnéd, ugy sincs inenn messze.
-Akkor menjünk.-mondtam el mosolyodva. Egész úton azon a fura zajon járt az agyam. Közben Mike mondogatott valamit, meg kérdezgetett, de nem figyeltem. Meg áll hirtelen és elém áll.
-Jól vagy?-kérdezi a két vállamat meg fogva.
-Mi?? Ja persze.-mondtak halkan.
-Biztos, most olyan furi vagy.-mondta a szemembe nézve.
-Tuti, de miért vagyok fura.??-kérdem.
-Azért mert olyan fáradtnak tünsz vagy nem is tudom milyennek.-mondta.
-Meg lehet, de most már haza mehetünk.??-kérdezem berekedve.
-Persze. Hozzád vagy hozzám menjünk.??-kérdezi miközben elindultunk.
-Hozzám. Zoé szerintem ugy is Calumnál alszik.
-Oké az lehet, hogy ugy is lesz.-mondta el nevetve magát. Nem sok idő van míg haza érünk. Eközben még beszélgettünk pár dologról Mikeal.

Folytatás a köviben ☺