Elkezdtem mesélni az egész sztorit. Ahogy mondtam a néha néha rá figyeltem hogy érdekli-e egyáltalán. Nem nézett rám csak előre nézett. Semmit nem láttam a szemében. Semmi érzelmet. Semmit. Furcsa volt. De éreztem hogy figyel rám, így folytattam. Amikor befejeztem, az arca megfeszült. Gyorsabban vette a levegőt. Hozzá bújtam,es felnéztem rá, vártam hogy mit szól a történetemhez. Megsímogatta a hátam, majd rám nézett és hozzáfogott a mondandójához.
- elég nehéz most nekem mert régen én is olyan voltam aki csak úgy becsapta a lányokat. Volt olyan nap hogy két randim volt ugyan abban a kávézóban. Elmentem az egyik csajjal, elbeszélgettünk, elkísértem a buszhoz, majd mentem vissza a másik randimra. Elképesztő volt. Én voltam a suli sztárja. Minden lány álma. Tetszett a helyzet. Aztán jött egy lány. Nagyon megtetszett. Gyönyörű barna hosszú haja volt, világoskék csillogó szeme, karcsú teste, hosszú kecses lába.. Oh azok a lábak. És a szája. Olyan igazi csókolnivaló szája volt. Azt akartam hogy az enyém legyen. Ha megláttam egyből jobb kedvem lett. Mindent imádtam amit csinál vagy ami a része volt. Elhívtam randira, de nemet mondott. Többször bepróbálkoztam de mindig visszautasított. Nem értettem. Minden lányt egy csettintésre megkaphattam, de aki igazán kellett azt nem. Igazságtalannak éreztem. Egyik buliba ő is eljött. Kicsit sokat ittam. És nagyon dühös lettem mert elkezdett flörtölni egy sráccal. Velem kellett volna. Nem azzal a senkivel. És hasonlókat gondoltam. Megragadtam a karját és behúztam egy szobába. És elkezdtem kiabálni. Olyanokat mondtam hogy: nem veszed észre hogy amióta megláttalak egy lánnyal sem randiztam, meg hogy : nekem csak te kellesz.. És hasonlók. Kijött a könnyem is. És egyik pillanatról a másikra megcsókolt. Teljesen lesokkoltam. Szépen lassan és szenvedélyesen csókolt - ennél a résznél Danira gondoltam és a csókunkra. Olyan jó volt... - beleszerettem a csokjába.. Az érintésébe. Mindenébe. - itt megremegett és én jobban átöleltem, éreztetni akartam hogy bennem megbízhat. - viszonoztam a csókot. Összejöttünk. Tökéletes pár voltunk. Már egy éve együtt voltunk. Mindent együtt csináltunk. Ahova mentünk ott mi voltunk a "sztárok" - elnevette magát, és a szeme csillogni kezdett. - hírességnek éreztem magam, és amíg velem volt nem kellett semmi más. Csak ő. Egy és fél éve voltunk együtt amikor kaptam egy e-mailt. Amikor megnyitottam éreztem hogy az életem amit eddig csodálatosnak, tökéletesnek hittem hazugság. 20 képet kaptam. Mindegyiken az én csodálatos barátnőm volt minden képen más fiú csókjába feletkezve. Dátum is volt írva. Az összejövetelünk után egy hónappal már megcsalt. Minden hónapban egy újabb fiúval csalt meg. És a képek alá ez volt írva : ne hogy azt hidd hogy csak csókolóztak. Legalul volt egy kép. Egy kép amin éppen egy más pasival szexel. Nekem azt mondta hogy még ez korai. Nem feküdtem le vele. Csak az egy éves évfordulónkon. De az a kép a kapcsolatunk kezdete után három hónappal készült. Rég nem volt szűz. És nekem azt mondogatta hogy ez még korai, nincs erre felkészülve. Teljesen tönkre mentem. Össze zuhantam. Azonnal szakítottam vele. Próbált velem beszélni de én nem akartam őt meghallgatni. Csak elakartam felejteni. Én lettem annak az ellentéte aki régen voltam. Tönkretett egy lány akibe teljesen belezugatm és ő ezt kihasznalta. Meg akartam halni. Depressziós lettem. Többször vagdostam magam. Majd rászoktam a drogra is. Kerültem a sulit. Elszöktem otthonról és az utcán laktam. Viszont kaptam egy hírt hogy az anyukám megbetegedett. Rákos lett. Elmentem a kórházba. Azt mondták hogy 3 hónapja van hátra. 3 hónap. Elvesztegettem a vele töltött időt. Így azonnal megígértem neki hogy végig mellette leszek. Leszokok a drogról és megváltozom. Csak érte. Mindet teljesítettem. Még pontosan 5 hónapig élt aztán a kezem között halt meg. Elvesztettem az egyetlen embert aki a születésemtől kezdve végig szeretett bármit is tettem. De nem zuhanhattam újra össze. Visszamentem a suliba. Az egyik legjobb tanuló vagyok. Azt akarom hogy büszke legyen rám.
Majd minden elcsendesedett. Éppen megakartam szólalni de megelőzött.
-Egy és fél évet fecséreltem egy olyan lányra aki nem érdemelte meg. Tudd hogy mikor kell otthagynod valakit. Különben téged emészt fel a bánat. És ezt nem szabad hagyni.
Nem tudtam megszólalni. Teljesen igaza volt. De úgy éreztem hogy Danival ez a sztori még nincs vége. Lehet hogy le kellett volna zárnom. De nem ment. Valaminek még kell lennie. Nem érhet ez csak így véget. Nem lehet... Nem....
- min gondolkodsz?
-azon akit mondtál. És egyébként.. Részvétem anyukád miatt, biztos nagyon aranyos volt.
- az volt.- amint kimondta elmosolyodott - Mikor megy a buszod? Ránéztem az órámra és rájöttem hogy már csak 10 percem van hogy odaérjek a buszmegállóba és ne késsem le a buszom.
-hűha. Hát 10 perc múlva.
-hűha. Akkor siessünk.
Mindketten felpattantunk és már indultunk is a buszmegállóba. Az út közben nem beszélgettünk. Amikor oda értünk már csak 2 perc volt a busz érkezéséig,es ezt közöltem is Marcival.
Amint ezt kimondtam, bal kezével megfogta a derekam magához húzott, jobb kezével az államat irányította minél közelebb a saját állához és ajkunk összetapatt. Beleremegtem a csókunkba.
