3

836 20 5
                                    

Mikor ma délután is lementünk a Dunára találkoztam két irtó helyes sráccal, az egyik folyamatosan engem bámult. Még soha nem láttam öket itt. Na mindegy, gondoltam.

Épp elkezdtem olvasni a könyvemet, mikor odajöttek hozzám. Nem nagyon értettem, hogy mit is akarhatnak tölem ezek. Nem sokára megértettem.
-Hali!
-Mi Máté és Milán vagyunk.-ebből rájöttem, hogy a Milán nevezetű fiú bámult.  Helyes volt,  de a másik sokmal jobban izgatta a fantáziámat.
Sziasztok! Én Katharina vagyok, de barátoknak csak Kati!
-Tehát nekünk is! -villantott egy sexi mosolyt a szöszi Milán.
-Eben azért ne legyél olyan biztos! Amúgy meg mit akartok?
-Röpizni. Mivel egyedül voltál gondoltuk megkérdezzük, hogy lenne-e kedved játszani velünk!?
-Elöször is nem voltam egyedül, mert it volt a könyvem. Másodszor nem nagyon tudok röpizni. Harmadszor pedig, menjünk már, mielött valaki elfoglalja a pályát!-ezzel fölálltam és elindultam, de még hallottam a fiúkat, ahogy összesúgtak: Nem semmi a csaj!

Tudom, hogy rossz let bocsi!!!!!

ElhagyatvaWhere stories live. Discover now