Elhagyatva

5

Másnap, mikor újra lementünk a partra, iszonyatosan izgultam, hogy vajon megint lent lesznek-e a fiúk.
Hiába nézelődtem nem láttam őket. Kicsit elszomorodtam. Nem is tudom mit vártam, hiszen nem is ismertük egymást! Biztos csak nyaralók voltak. Nem igazán rajongok a nyaralókért. Elözönlenek mindent!!!! De akkor miért voltak kedvesek hozzám??? Nem értem őket! Titokban még abban is reménykedtem, hogy talán egy kicsit Máténak is tetszem.

......................................................
Na lám! Kit látnak szemeim??
Csak nem a tegnapi srácokat? Dehogynem! Még hozzá két szőke bombázóval az oldalukon. Rám se hederítenek! Szép kis csürhe mondhatom! Na jó! Ezt vissza kapják! Van egy fiú, akiről tudom, hogy időtlen idők óta szerelmes belém. Tudom, hogy ez nem szép dolog, de nem érdekel!

-Szia! Hogy vagy Tomi?
-Kösz jól. Te?
-Én is köszi. Nincs kedved fürödni? Tök jó a víz!
-De! Menjünk!

Remélem tetszik, viszont lenne egy kérdésem. Inkább romantikus, vagy inkább izgalmas legyen?