Sandra gyerek volt. Éppen bátyja szobájába rohant, hogy együtt játszanak. Amint benyitott Erichez, hatalmas puskaropogás, majd ajtórúgás. A két gyerek szorosan ölelte egymást, s az évekkel idősebb fiú nyugtatgatni próbálta egymást. A szülők hangosan sikoltoztak. Azt kiabálták, hogy meneküljenek. A fiatal Lehnserr kislány érzelmei kavalkádként kavarogtak. Rettegett. Próbálta ezt leplezni, de könnyei zápor ként öntötték el szemeit. Eric nyugtató szavakat suttogott neki, de ez sem használt... A lány egyre hangosabban és hangosabban kezdett zokogni, s a katonák is így találhattak rájuk. Az idősebbik mutációja segítségével kulcsra zárta az ajtót. Sandra megkönnyebbülten sóhajtott fel, de még mindig folytak könnyei. Amint az ajtón dörömbölés hallatszott, a fiú behúzta testvérét a német ház egyik gyerekszobájának szekrényébe, majd magukra csukta az ajtót. Sandra csöndben, szívszaggatóan zokogott. Hasa, s mellkasa már nagyon fájt, de nem engedhette, hogy egy hang is kijöjjön torkán. A másodperc törtrésze alatt a szekrény ajtajait feltépték a katonák, majd az alig öt éves kislányt ellökték, s kezükbe kaparintották bátyját. Egy darabig a lány futott a fiú után, majd feladta... Meglátta édesapját holtan a padlón... Egy hatalmas vértócsában feküdt... A roppant fiatal kislány még jobban sírni kezdett, s apját próbálta élesztgetni, de sehogy sem sikerült. Épp ebben a pillanatban egy fegyvert szorítottak a gyerek fejéhez, majd elsütötték...
***
Sandra ekkor ébredt fel... Szemeiből könnyei folytak, s szája egyre jobban sajgott. Mindig ezt álmodta... Minden második éjjel... De a valóságban nem lőtték le, álmában mégis meghalt. Sosem értette ezt az álmát, de legrosszabbjai közé tartozott. Az ágyban feküdve, pár hüppögés után takarója szélével letörölte könnycseppjeit, majd telefonjáért nyúlt, mely éjjeli szekrényén, a töltőre dugva hevert. Megnyomta középső gombját, s a képernyő felvillant. Az óra nyolc harmincat mutatott. Pár másodpercig, míg a képernyő el nem sötétült, a vörös rózsa csokrot bámulta, amit háttérnek állított be.
Pár pillanat múlva a nő kellően összeszedte magát, s kibújt meleget és biztonságot nyújtó ágyikójából. Lassan, komótosan battyogott be a szépen csempézett fürdőszobába. Amint belépett, a zuhanyfülke felé lépett. Megengedte a forró vizet, s amíg az kellően felmelegedett, lehámozta magáról pólóját, fehérneműjét, s puha vastag zokniját. Haját lazán vállára lógva hagyta ázni egész testével együtt. Újra és újra átgondolta az eltelt harmincöt évet. Könnyei folyni kezdtek, s lassan a sós cseppek összekeveredtek a zuhanyzóban folyó vízzel.
Körülbelül fél óra áztatás után kászálódott ki a nő, majd rögtön a mosdókagylóhoz lépett. Annak két oldalán beépített, sötét barna színű fából készült szekrény magaslott. Közvetlen a két polc oszlop között, egy mennyezetig érő, hatalmas tükör helyezkedett el. Sandra évek óta a mosdókagylón tárol egy szivacsot, hogyha esetleg bepárásodna a tükör, le tudja azt törölni. Abban a pillanatban sem tett másképp. Miután ezt elvégezte, gondosan megszárította haját, hajsütővassal laza loknikat varázsolt magának, majd arcát kezdte el letisztítani. Pár nap szabadságot vett ki a divatlapnál, így nyugodtan tudott koncentrálni arra, hogy újra formába tudja hozni magát a S.H.I.E.L.D.-nél. A törülközőt magára csavarva lépett be gardróbjába, s edzőcipőt, cicanadrágot, ujjatlan pólót, sportmelltartót abba bele dobált egy sporttáskába. Gondosan felöltözött, de kivételesen a kényelmetlen magassarkú helyett, most egy bakancsot húzott lábára.
Letrappolt a galéria lépcsőjén, egyenesen a bérelt lakás azon részébe, ahol a konyha és nappali volt egybe nyitva. A tökéletes pontossággal elkészített konyha bárpultján egy gyümölcsös tál helyezkedett el, melyről azzal a lendülettel a nő lekapott egy almát. A tv-t bekapcsolva kezdte el azt rágcsálni, közben telefonján villám gyorsan lecsekkolta nem fogadott hívásait, üzeneteit, e-mailjeit. Mikor az almát elfogyasztotta, annak csutkáját a kukába eresztette, s gyorsan kezet mosott. Még egyszer átgondolta, hogy mindent bepakolt-e, majd csodával határos módon, kulcsát elsőre megtalálva kilépett az általa felújított lakásból.
