4. fejezet

590 39 0
                                    


~ Alex szemszöge  ~

A kórházban körülbelül 1 hetet voltam bent. Luke többször is bent volt velem a szobában, de nem beszéltünk sokat. A lábamra gipszet kaptam ami nagyon szar, és így nagyon nehéz volt felöltöznöm. Kimentem a kórházból. Anyu ( igen el utazott egészen Skóciából ide hozzám ) ott várt rám a parkolónál. Integettem neki.

- Szia anyu!  - vonszoltam magamat le a lépcsőn.

- Szia drágám! - ölelt meg és segített levinni a holmijaimat. Oda értünk a kocsihoz és beültünk. Hátul a húgom Becca éppen aludt így még nem találkoztunk. Csak később ébredt fel. Aztán kinyílt a szeme. Kicsit kómás volt. Utána meglátott engem, egyből felpattant. 

- Uhh... Alex!!! - kiabált nekem.

- Szia Becca. - mondtam neki.

- Nem vagy boldog.

- Tudom.

~ Luke Szemszöge

Alex már tényleg elfog menni Ausztráliából.  Egész 1 hét alatt bent voltam vele. De mikor újra behozták őt a kórházba ledöbbentem. Hegek és lila foltok vették el az arcát, karját, lábát, szinte mindenét. De mikor a jobb lábán megláttam azt a hatalmas sebet amiből ömlött a vér frászt kaptam. Berakták őt a szobájába ahol volt. De most már kamerákat is raktak be oda. Beültem mellé és őt néztem. Egész végig aludt. Néztem és néztem és arra gondoltam, hogy újra megpróbálhatnánk, de attól félek újra megfogja ezt csinálni.  Egyszer- kétszer felkelt, de akkor sem beszélgettünk sokat. Max. olyanokat,  hogy  " Szia, hogy vagy, jól vagy ". Én Alex előtt egy nappal elmentem a kórházból. Nem rég Michael írt nekem egy SMS-t.

Michael

Szia Luke! Alex nem költözik Skóciába. Itt marad.

Luke

Hogy mit mondtál? Komoly?

Michael 

Ja. Ide költöznek. 

Luke 

Az szuper.

Boldog vagyok most. Van még esély rá, hogy újra elkezdjük amit befejeztünk. Van még isten. Felhívom Alex-et, hogy megkérdezzem ezt. A telefon csörgött.

- Igen? - szólt bele egy hang, de nem Alexé volt hanem az anyjáé.

- Jó napot! Luke vagyok. - szólok bele.

- Alex volt barátja. Gondolom?

- Ő.. Igen.

- Alex most nincs itthon éppen egy ismerőséhez ment. Szia.

- Csó...- és letette a telefont. Milyen ismerős? Kérdeztem magamtól. Átmentem Michael-hez. Az ajtója előtt álltam. Bekopogtam hozzá. Nem Mike nyitotta ki az ajtót hanem Alex. 

- Szia. - köszöntem neki. - bejöhetek?

- Szia. Szerintem igen, gyere. - mondta és beengedett.

~ Alex szemszöge ~   

   Mi a szart keress itt Luke? Mért engedtem be a házba. De azért jó tudni, hogy azt a dezodort használja amit én vettem neki karácsonyra. Luke leült a kanapéra.

- Szóval akkor nem költözöl Skóciába? - kérdezi tőlem. 

- De elköltözök csak majd márciusba. Anyu úgy döntött, hogy most nyaraljuk itt. - mondtam neki.

- Michael nem ezt mondta nekem.

- Mike elmondta ezt neked? - kérdeztem tőle. - úgy megölöm. - dünnyögöm magamba. 

- Alex én még szeretlek. - motyogja magába. Ránézek.

- Én is szeretlek téged. - mondtam neki.

- Tényleg? - kérdezi tőlem.

- Igen... De nem akarok újra járni veled. - megmondtam neki és kimentem az ajtón. Sírtam, mert előjöttek az emlékek amik nagyon fájtak. 

Megcsalva { 5sos fanfiction } BEFEJEZETTМесто, где живут истории. Откройте их для себя