Megcsalva { 5sos fanfiction } BEFEJEZETT

A Boldog befejés!

Sziasztok emberek! Azt szeretném nektek közölni, hogy ezzel a résszel elkezdem írni a második részt. Nem most lesznek a részek, mert én most pénteken elmegyek nyaralni és jövőhét szombatig nem leszek gépnél ezért nem ígérek semmit! Elnézést, hogy nem  augusztus 1-én írtam meg csak olyan szinten nem volt kedvem, hogy így nem sikerült. De a második évad szereplőit még ma megkapjátok! Jó olvasást!

Alex szemszöge

Az oltár elé készülődök apu mellettem állt. Rám néz. 

- Gyönyörű vagy kincsem! - dicsért meg - anyádra emlékeztetsz! 

- Bárcsak itt lenne. - mondtam. Megszólalt a zene. Elindultunk. Luke ott állt kiöltözve. Engem nézett. Olyan boldog voltam. Odaértem, Luke mellé álltam. 

- Olyan gyönyörű vagy! - jelenti ki. 

- Köszönöm. - pirultam el. 

- Most mondjátok el a fogadalmatokat! - jelenti ki a pap. Luke-ra néz. - fiatal úr kezdje! - szólítja. Luke elő veszi a lapját és felolvassa közben néha a szemembe nézett. 

- Alexa Roi James fogadom, hogy örökké melletted leszek amíg csak élek. Szeretni foglak és tisztelni. Ha te nem lennél nem állhatnék itt most, nem lehetne itt a gyermekem Daniel. - szemembe néz. A lapját eldobja. - De a lényeg, hogy nem lennél itt velem! Alexa én téged szeretlek. Te vagy az egyik felem. Én szeretlek! - fejezte be. 

- Most ön jön kisasszony! - mondta a pap. Elővettem a lapomat. 

-  Luke, mikor ideköltöztem akkor nem hittem volna soha, hogy ilyen érzésem lesz. Megláttalak és megismertelek és beléd szerettem. Fájdalmas pillanatokat hagytál bennem mikor veszekedtünk és itt hagytál. Egyedül. Olykor egy űr keletkezet bennem. Amikor teherbe estem Danival akkor már tudtam, hogy isten azt akarja, hogy mi együtt legyünk! Luke, én Alexa James fogadom neked, hogy örökké szeretni és tisztelni foglak amíg a halál el nem választ! - mondtam. 

- Akkor Luke Robert Hemmings akarja, hogy Alexa Roi James a felesége legyen? - kérdezte a pap.

- Örömmel. - mosolygót Luke. 

- És ön Alexa Roi James akarja, hogy Luke Robert Hemmings legyen a férje? - tette fel a kérdést a pap.

- Természetesen. - feleltem. 

- Akkor csókolják meg egymást! - mondta a pap mi meg megcsókoltuk egymást. Kis esküvő volt a család és a barátaink voltak. De én voltam a legboldogabb.