Elfelejtett Szerelem

13. Ez van

A matek és az ének nem volt rossz,tesin mi lányok fociztunk, a fiúk már a földön fetrengve nevettek rajtunk, de azért néha biztattak is minket, voltak azért szép gólok. Lilla nénivel megbeszéltük, hogy következő órán olyan gyakorlatokat csinálunk mint amit délutáni tesin szoktunk, mert igen, ma még az is lesz. Akkor majd könnyű dolgunk lesz mivel minden egyes héten ilyeneket csinálunk így nekünk nem lesz valami nagy kihívás, de a fiúknak annál inkább. Na igen, ha már kinevettek minket, akkor nekik is jár a szívatás.

Nyelvtanon írtunk, de mi a lányokkal kimaradtunk a számonkérésből, mivel most csak azok írtak akik rosszak voltak. Ezzel a fiúkra célzok...nem értem, hogy nem fáradnak bele a folyamatos dumálásba. Mondjuk Rúzsnak se állna be a szája, de ő ezt csak órákon kívül műveli leginkább, ezért még nem volt belőle nagy gondja. Csütörtökönként a B épületben szokott lenni a nyelvtan. Most is így volt, mi meg négyen a termekhez felvezető lépcsőre ültünk le, ezzel elfoglalva az egészet, de minket nem nagyon zavart. Néha arrébb mentünk, amúgy meg baromkodtunk vagy épp a nyelvtant mondva fuldokoltunk a nevetéstől. Mikor Ákos 'bá megérkezett gyorsan beszaladtunk előtte és már kezdtük is az órát.

A német Vivien néninél eseménytelenül telt, mint kiderült holnap szódolgozatot fogunk írni...azért jó, hogy előre szólt nem?

Betti nénivel angol órán sokat hülyéskedtünk, ilyenkor az egyik infó teremben szoktunk lenni és mindenki be szokta fordítani a monitort, hogy a tanár lássa a fejét. A fiúk egész idő alatt a monitor mögött bujkáltak.
-Bálint, kérlek told már arrébb a monitort.-néz rá Betti néni az osztálytársunkra.
-És ezen én mit nyerek?-vonja fel a szemöldökét Bálint.
-Ha nem csinálod meg most akkor egy egyest.-vágja rá a tanár.
-De ha én nem akarok egyest?-egyezkedik a fiú, közben már az egész osztály rajta röhög.
-Nem akarás kérdése fiam.-teszi csípőre a kezét Betti néni.
-Na jól van, de csak mert kedves vagyok.-vigyorog a srác, majd befordítja a monitort.
-Köszönöm.-bólint a tanár és körbenéz az osztályban.
-De hova lett Gábor és Levente?-ráncolja a homlokát a tanár.
Mi meg nevetésünket visszafojtva egyre csak vörösödő fejjel ülünk a padokban és hallgatunk.
Miközben a tanárnő Bálinttal foglalkozott addig a két jómadár kikommandózott az ajtón, azt nem tudjuk hova mehettek, de van egy olyan sejtésem, hogy hamarosan megtudjuk. Ekkor még volt 2 perc az órából és hirtelen megszólalt a sulirádió. Na ezért még biztosan kapni fognak....Ha még nem mondtam volna akkor most megemlítem, hogy azért tudták ezt megcsinálni mert ők a sulirádiósok. Meghallottuk Levente hangját :
-Ezt a számot Teleki Bettina tanárnőnek küldenénk, akit nagyon, de nagyon szeretünk.-élte bele magát a szerepébe Levi és megszólalt egy szerelmes dal. Nálunk ekkor szakadt el a cérna és mindenki a padokat vagy épp a padtársát csapkodva kapkodta a levegőt. És Betti néninek elkezdett vörösödni a feje...kiviharzott a teremből és már csak a cipője kopogását hallottuk. Most a fiúknak biztosan egyenes út vezet majd az igazgatói felé...

A hatodik és hetedik óra között 15 perces a szünet így vártuk a fiúkat, hogy mikor jönnek már. Körülbelül 10 perc múlva röhögve, lökdösődve jöttek be a terembe. Mindenki elhallgatott és kérdőn nézett a fiúkra.
-Mit kaptatok érte?- kérdezi őket nevetve Daniel.
-Hááát..-nevet hangosan Gábor.-Semmit.
-Hogy mi?-nézek rájuk értetlenül.-De hát nem az igazgatónál voltatok bent?
-De -szól Levi és már belőle is kitör a nevetés.-Csak ő is viccesnek találta, így nem kaptunk érte semmit.
-A mázlisták.-csodálkozik Tomi.-Ezt nem hiszem el.
-Csak nekik van ilyen nagy mákjuk...-fekszik rá a padra Bálint.
-Most miért?-kérdi Gábor.-Az igazgató tök rendes.
-Lehet benne valami.-gondolkodom és elnevetem magam.-Hiszen akkor sem kaptatok semmit, csak egy kis szidást, mikor kitörtétek az ajtóból a kilincset...
-Húú az nagy volt.-bólogat elismerően Zoli.
-Mit terveztek a következő alkalomra?-néz rájuk kíváncsian Daniel.
-Ez csak a pillanatnyi történésektől függ ember, nem tudom előre eltervezni.-tárja szét a karját Levi, erre Gábor csak helyeslően bólogat.
-Jah, meg a te pillanatnyi elmebajodtól.-sóhajt Nora.
Levi bamba fejjel néz Norara mi meg jól kinevetjük szegényt.
-De ezt ellensúlyozza, hogy helyes vagyok.-szólal meg hirtelen.
-Ha te mondod.-bólint Alexis.
-Na ne már csajok, ki a helyes ha nem én?-néz ránk kérdőn Levi.
Én a számba harapva megakadályozom, hogy merő véletlenségből azt mondjam "Daniel" és gyorsan elnézek a másik irányba. Rúzs elgondolkodik, majd egy idő után megszólal :
-Brooklyn Beckham.-bólint.-Na ő jól néz ki.
-Jó génjei vannak, az egyszer biztos.-vigyorog Nora.-Cameron Dallas sem rossz.
-Szerintem Alex Pettyfer.-mondom egy kis elmélkedés után.
-Lányok, hé, hé!-int le minket hitetlenkedve Peti.-Ez most komoly?
-Selyemfiúk!-puffog Zoli.
-Na jó, akkor te kire célzol?-vonja kérdőre Kitti.
-Mondjuk én.-húzza a száját egy önelégült mosolyra Levi. Kitti csak nevet, majd gyorsan elfordul.
-Egoista.-mondom.
-Stréber.-szól vissza reflexből Levi.
-Most miért...pff.-húzgálom a szemöldököm.
-Ezt meg sem hallottam.-legyint Dávid.. Én meg csak durcásan elfordítom a fejem.
-Te meg tisztára kockás ing-mániás vagy, meg se szólalj.-hát ha pillantással ölni lehetne, akkor Dávid már régen a padlón lenne...Vagy mondjuk a levegőben tudjátok, úgy mint a Star Wars-ban úhhh...milyen jó lenne már...na jó mindegy, nem nyírunk ki senkit.
-Cica, nekem ez a védjegyem.-kacsint. Mire oda pillantok már csak annyit látok, hogy Dávid feje előre csuklik, mert Daniel fejbe vágta...lehet, hogy hiba volt pont az ő padjára leülnie?? De ezt akkor sem értem...miért vágta fejbe?

Én kérdőn nézek Danielre, ő meg csak megvonja a vállát.
-Nem vagy macska.-motyog a padlóra nézve. Én meg csak felhúzott szemöldökkel a lányokra nézek, szintúgy megvonom a vállam és folytatom tovább a beszélgetést.
-Na éééés-kezdi Alexis.-mit terveztek a kirándulásra?
Hirtelen a fiúk elkezdenek forgolódni és mondják az ötleteket.
-Én este tuti bekopogok majd az ofő szobájába.-tervezget Zoli.-aztán futás.-pacsiznak le Daniellel.
-Mivel lesz medence ezért én úgy gondoltam fürdök...sokat-röhög Balázs, mi meg csak forgatjuk a szemünket.-AAnd belökök egy pár lányt.
-Hééé.-fordulunk felé hirtelen.-Ugye csak viccelsz?-néz ránk vigyorogva.
-Úgy nézek én ki?-nevet még mindig.
-Szerintem az ötletek ott fognak eszünkbe jutni leginkább, úgyhogy én nem mondok semmit.-mondja Daniel.
-Ebben van valami.-csillan fel a szemem.-Szóval fel a szívatásra.-kacsintok most én Dávidra.
-Erre én kíváncsi leszek.-néz a szemembe Daniel.-És ki lesz a szerencsés áldozat?-néz rám.
Én csak nézek ki a fejemből, egyből eszembe jut ...a tejszínhab...meg Daniel...a tejszínhab és Daniel..na jóóóó okééé emberek le kellene állnom awwh vitatkozok magammal, mire Peti megszólal :
-Ez csak szerintem félreérthető?-nevet én meg elvörösödök...Nem, nem csak szerinted...
-Hülye.-vágja tarkón Nora én meg hálásan pillantok rá, mire ő csak bólint azzal "a barátnőmet nem égetheti le senki csak én" mosollyal .-Perverz állat.
-Kikérem magamnak.-háborodik fel Peti.-Már saját gondolatai sem lehetnek az embernek?
-Hehe he hehehe.-nevetgél Nora össze-vissza, majd hirtelen Peti felé fordul.-Nem.-mondja komolyan. Nem bírom tovább és elnevetem magam.
-Ez szép volt.-mondom Noranak és összepacsizunk.

Ezután a második angol óra viszonylag nyugodtan telt. A fiúk épp, hogy csak egymásra néztek és már röhögtek is. Emiatt persze pluszházit kaptak.
-Na jó, akkor minden fiú lefordítja a 23.oldalon lévő szöveget és következő órán bemutatjátok.
-ÓÓÓh ne már, tanárnő, muszáj ezt?-néz a tanárra könyörögve Peti.
-Rendben, felőlem a 25.oldalon lévőt is fordíthatjátok.-válaszol a tannő. A fiú behúzza a nyakát és lentebb csúszik a széken.
-Én is így gondoltam.-bólint.
Az óra további részében mindenki kussban van, mert félnek attól, hogy még több házit kapnak., hát jól teszik, a helyükben én is meghúznám magam.

-Csajok, holnap tartunk egy ott alvós bulit?-kérdezem már hazafele menet.
-Persze.-lelkesedik egy ből Nora.
-Aha.-szól Alexis.
-Ez rám is vonatkozik?-kérdezi Rúzs.
-Igen.-bólintok határozattan, mosolyogva és a többiek is egyetértenek velem.
-Hát jó.-mondja Rúzs.-De kinél lesz?
-Nálam most nem tudunk.-húzom el a számat.-Az öcsém haverjai lesznek nálunk.- Ja, igen, ha nem említettem volna, akkor most mondom, hogy van egy öcsém. Tádáám.
-Nem baj, előzőleg amúgy is nálatok voltunk.-mosolyog Alexis.
-Hozzánk jöhettek.-szól Nora.-De azért még megbeszélem anyáékkal. Uuuuh, most aztán jól kibeszélünk majd mindenkit.-csillan fel a szeme.

Sziasztok! Bocsánatot szeretnék kérni, mert eléggé későn hoztam ezt a részt. Nem nagyon volt ihletem. :)
Köszönöm a sok megtekintést és a vote-okat, nagyon sokat jelentenek nekem.
Érdemes folytatnom? Örülnék a kommenteknek! ;)