Another World

6

Harryvel nem beszéltem az incidens óta, és idegesen bámulom magam a tükörben miközben a huszadik ruhát próbálom a randinkra. Vagy a találkozónkra. Vagy a fogalmam sincs minkre.

Végül egy testhez simuló virágos ruhát választok, bár aggódom, hogy elsőre kicsit sokat mutat. Felteszem a szokásos sminkem és kivasalom a hajam. Mire elkészülök, már csengetnek is. Azonban meglepettségemre nem Dylan áll az ajtóban, hanem Harry. Könnyes tekintettel néz a szemembe.

- Mi történt? – Megyek hozzá akaratlanul is közelebb.

- Louis... Louis barátnője terhes. Ezt már eddig is tudtuk, de ma reggel én kísértem el a kórházba Lou helyett, mert senki nem ért rá. És... szóval... elvetélt. Pedig ők komolyan elgondolkodtak rajta, hogy megtartják. Na, és megígértem Eleanornak, hogy nem szólok egy szót sem, hadd mondja el ő, de mikor elárulta, Louis rájött, hogy én már tudtam és most gyűlöl. Elment valahová kocsival, fogalmunk sincs hol lehet, El pedig teljesen kész van. És most én is. És ne haragudj, valahogy hozzád vezetett az utam – meséli szaggatottan, nekem pedig időbe telik felfogni az átadott információkat.

Szóval Eleanor babát várt. Tehát ezért nem jött a negyedik One Direction tag mostanában sehová.

Ránézek az órára; este fél nyolc. Dylan elvileg félóra múlva érkezik. Ekkor Hazzára sandítok, aki a kanapémon ül tenyerébe temetve arcát. Abban a pillanatban bekattant nálam valami. Hirtelen a konyhába sietek, felveszem a telefonom a pultról és írok egy üzenetet a ma esti programom lemondásáról sűrű bocsánatkérések közepette és felteszek egy teát főni.

- Tessék – nyújtom át a forró italt – megnyugtat valamelyest.

Harry hideg kezei szinte áramütést okoznak az apró ujjaimnak, mikor kezeink összeérnek.

- Kiöltöztél – jegyzi meg – Programod van?

- Nem – hazudom – Ráérek. Beszélj csak.

- Igazából mindent elmondtam – erősíti meg magát egy bólintással – köszönök mindent. Hogy meghallgatsz, hogy próbálsz segíteni, hogy lemondtad az esti terveidet miattam...

- De nekem nincs...

- Gigi... - szakít félbe –, nem vagyok hülye.

Édes félmosolyra húzza száját, én pedig nem tudom levenni róla tekintetem. Sürgősen le kell ezzel állnom.

- Mi lenne, ha akkor ma lefeküdnénk nagyon korán és kipihennénk magunkat? Mindketten – jövök elő az ötlettel.

- Nem baj, hogy itt vagyok?

Hihetetlen. Harry Styles, aki bármikor bárkit és bármit megkaphat, most zavarban van és félénk.

Közlöm vele, hogy hozzám akármikor jöhet és hogy majd alszok én a kanapén. Erre persze azonnal leszidott, hogy erről szó sem lehet, enyém az ágy. Végül is a kanapé kihúzhatós, úgyhogy talán nem lesz neki sem olyan vészes. Megágyazok neki, és míg ő megfürdik én lemosom a sminkem és átöltözök pizsamába.

- Még egyszer köszönök mindent, Gigi. Jó éjszakát, reggel találkozunk – búcsúzik el.

Ahogy befekszem az ágyamba csak forgolódok órákig, annyi minden történt a mai napon, hogy világos, egy ideig így még nem fogok elaludni. Ekkor támadt egy őrült ötletem. Igen, teljesen őrült volt, de azon kaptam magam, hogy elindulok ki a szobámból és a nappali felé veszem az irányt. Talán már nincs is fent.

Leülök a heverő szélére, felemelem a paplant és alábújok. Harry kinyitja a szemeit és száját huncut, vidám mosolyra húzza. Akkor és ott nem érdekelt semmi.