Egyszer Volt Hol Nem Volt, Volt Egyszer Egy Sárkány... /befejezett/

Prológus-Utazás

A busz az iskola előtt várakozott és már csupán egy emberre vártunk. Naren végigrohant a járdán és felugrott a buszra.
-Bocs a késésért!-motyogta és hátravonult.
-Tiszta lúzer!-nevetett fel Brooklyn, a legjobb barátnőm, aki most mellettem ült. Én személy szerint nem bántottam a srácot, de nem is voltam jóban vele. Ígyhát semleges maradtam.
A busz elindult, mire többen is tapsolni és füttyögni kezdtek. Brook elmosolyodott és hátrafordulva beszélgetni kezdett a fiúkkal. Tisztán hallani lehetett a hangján, ahogy flörtöl. Mindig ezt csinálta. A busz kifordult a főútra és a sofőr beletaposott a gázba. Az egész osztály régóta várta már ezt a napot. Kirándulni mentünk három hétre a közeli erdőbe. Ez afféle nyári tábor volt. Minden évben megrendezték a tanárok és az iskolában a legnagyobb átlagot elért osztály mehetett velük. Ebben az évben végre mi nyertünk. Megdolgoztunk az utazásért és minden egyes percét ki fogjuk élvezni. A tájékoztató szerint lesz több túra is, fürdés, kalandpark és még sok más program. Faházakban fogunk lakni, amelyet öt éve építettek ide az iskola pénzéből, melyet a diákok gyűjtöttek. Sok sztorit hallottunk már erről a helyről, de minden évben kicsit mások a programok, és így soha nem unják meg a tanárok sem.
-Lerendeztem mindent-fordult vissza Brooklyn és rám mosolygott-A fiúk átjönnek a mi házunkba este és sztorizgatunk, felelsz vagy merszezünk. Jó buli lesz!-tapsikolt.
Felnevettem.
-Még oda se értünk és te már az estét tervezed?-néztem rá. Brook mosolyogva megvonta a vállát.
-Egyébként négy fiút hívtam át, szóval jól fogunk szórakozni!-jelentette ki. Tudtam, hogy fölösleges lenne megpróbálni kihúzni magamat a program alól, tehát egyszerűen csak belementem.
-Jöhetne még két lány. Úgy izgalmasabb!-ajánlottam, mire a barátnőm szeme felcsillant.
-Rendben, de ne legyenek szebbek nálunk. Legyen mondjuk...-pillantott körbe-Stacie és Cara.
Ezzel felugrott és hátravonult a busz végébe. Elővettem a könyvemet és olvasni kezdtem. Nem jutottam el túl sokáig, ugyanis alig egy perccel késöbb Naren huppant le mellém.
-Te mit csinálsz?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Neked is szia!-mosolygott rám-Ülök.
-De ez a hely foglalt.-utaltam arra, hogy itt más ül.
-Brooklyn elfoglalta a helyemet és mivel úgy tűnik, hogy hosszúra nyúlik a csevej, inkább előre jöttem-magyarázta meg. Bólintottam és visszatértem az olvasáshoz, nem sok sikerrel, Naren ugyanis végig engem figyelt és már kezdtem falra mászni tőle.
-Mi van?-förmedtem rá.
-Hu, Cassie. Nyugi! Nem kell leharapni a fejemet. Legközelebb ha ennyire zavarlak, csak mond és elmegyek! Olyan vagy, mint Brooklyn.-állt fel és mielőtt utánaszólhattam volna, hátra vonult. Hihetetlen hárpiának éreztem magamat, amiért így viselkedtem.
Brooklyn tért vissza és leült mellém.
-Te. Mit csináltál Narennel? A srác tökre kiborult és elüldözött, mielőtt lerendezhettük volna az estét.-mutatott hátra.
-Jesszus! Bocs! Bunkó voltam vele.-kezdtem szabadkozni.
-Ugyan! Végre hagytad, hogy kitörjenek az indulataid és nem tartottad magadban. Ez már haladás! A srác miatt meg ne aggódj. Már megszokta.-legyintett Brook.
-Lehet, hogy igazad van-gondolkodtam el és a vállam felett hátra pillantottam. Naren a barátaival ült és beszélgettek. Lehet, hogy már túllépett rajta, de én nem. Nem szoktam így viselkedni. Amint lehet bocsánatot kérek tőle.