Egyszer Volt Hol Nem Volt, Volt Egyszer Egy Sárkány... /befejezett/

18.fejezet-Egy vidám délután

Michael a tó mellett feküdt és a fejét a vízbe hajtotta, Eliot pedig a hátát a sárkány oldalának döntve ült, az ölében Thaniaval. A lány Eliot mellkasára hajtotta a fejét és lehunyt szemmel pihent. Amint kiléptünk a fák közül, Eliot felénk fordult és mosolyogva intett. Gevin a karom alá tolta a fejét és a tenyeremhez dörzsölt az arcát.
Eliot felnevetett.
-Felháborító-mormogott Ren mögöttem és kikerülve engem leült Eliottal szemben.
Mosolyogva sétáltam oda hozzá, eredetileg azzal a tervvel, hogy leülök mellé, de elkapta a derekamat és lehúzott az ölébe, majd belepuszilt a nyakamba.
Gevin a tóhoz sétált és beleivott a vízbe. Thania lassan kinyitotta a szemét és felénk fordult.
-Szia, Cas!-mosolyodott el.
Intettem egyet és megpróbáltam kimászni Ren öléből, de ő nem engedett. Minden próbálkozásom kudarcba fulladt, mikor a hasam köré fonta a karját és visszahúzott engem.
-Ne már!-szóltam rá, de elnevettem a szídás végét.
Naren csak pimasz mosollyal megvonta a vállát, majd a karját a háta mögé rakva kitámasztotta magát és onnan nézett engem. Thania felállt és nagyot nyújtózva elindult felém, hogy kimentsen az ádáz őrző karmaiból. A karját nyújtotta felém és felhúzott álló helyzetbe.
-Ne csináld, Than! Most ezt miért kellett?-sopánkodott Naren-Elrontottad a játékot!
-Játékot?-nevettem fel.-Szóval csak egy játék vagyok?
-Egy elég formás játék!-kacsintott Ren, mire Eliot vihogva elterült a földön. Michael értetlenül nézte a porban fetrengő srácot, aki megállás nélkül röhögött.
Thania szeme, mellettem teljesen kikerekedett.
-Ezek után, hogy hagyhatnám itt?-kérdeztem a barátnőmet.
-Simán!-vágta rá gondolkodás nélkül.
Felnevettem és Naren mellé térdelve megcsókoltam a fiút, aztán Thaniaval elindultunk a tó körül és végül az egyik fa tövében lévő árnyékban foglaltunk helyet.
Törökülésben ültem és a fűszálakkal babráltam, míg Thania a hátán feküdt, kinyújtott lábbal és az eget nézte.
Hosszú percekig teljes csendben voltunk. Nem az a fajta csend volt, amit az ember kínosnak érez, inkább megnyugtató.
A fiúkat figyeltem. Eliot sokáig a hasát fogta és nevetett, amíg Ren magyarázott valamiről. Láthatóan nagyon jól szórakoztak. A két sárkány a srácok mellett feküdt, első ránézésre aludtak, de én hallottam Gevin gondolatait, amelyek minden irányba száguldottak, csak éppen nyugalomba nem vonultak. Ezek hallani valahogy sokkal másabb volt, mint amikor beszélt hozzám. Mintha egy telefonbeszélgetést hallgatnék, kívülállóként. Le mertem volna fogadni, hogy Michael is csak pihen, nem alszik. Ekkor a pillantásom akarva, akaratlanul Renre tévedt. Sosem figyeltem még őt ilyen hosszan, de az is igaz, hogy még annyira boldognak sem láttam még, mint amilyen vidám akkor, ha Eliottal beszélgetnek. Igaz barátok. Ilyen is ritkán létezik. Én már csak tudhatom.
Újra Gevinre néztem és feltűnt, hogy mennyire hasonlítanak Narennel. Viselkedés és minden téren.
-Ugye tudod, hogy ez a kapcsolat két oldalú?-kérdezte Gevin, mire ledermedtem. Ő végighallgatta az egész elméleti elemzésemet róla és Renről. Kis híján elsüllyedtem szégyenemben.
Már majdnem megszólaltam, mikor eszembe jutott, hogy ezt ő valószínűleg nem hallaná, de Thania viszont hülyének nézne. Kénytelen voltam gondolatban üzenni neki. Egyetlen szóra öszpontosítottam.
-Bocs!
-Semmi gond! Vicces volt még végighallgatni is, hogyan lát engem egy külső megfigyelő.-nevetett fel és láttam, hogy Ren megfordul és a sárkányra néz.
A fenébe! Ha Gevin hallott mindent akkor Naren is.
-Valószínűleg-kotyogott bele azonnal a sárkány.
-Az istenit!-káromkodtam hangosan, mire a tó másik oldalán Ren felnevetett.
Azonnal fülig pirultam.
-Tanuld meg elrejteni a gondolataidat, Cas!-szólalt meg Ren mézes-mázos hangja a fejemben.-Félre ne érts! Nem zavar, de vannak néhány dolgok, amik növelik az így is nagy egómat.
A hangjából tisztán ki tudtam venni, hogy mennyire jól szórakozik rajtam.
-Hogy tudom elrejteni?-kérdeztem telepatikus úton.
-Csak próbálj koncentrálni. Képzeld el, hogy egy fal zárja körbe az elmédet, amelyet senki nem tud áttörni...-magyarázta Naren és a hangja elhalt mikor teljesítettem az utasítást.
És ismét nevetés hangzott a tó másik oldaláról.