Egyszer Volt Hol Nem Volt, Volt Egyszer Egy Sárkány... /befejezett/

24.fejezet-Az itélet

A katona bevezetett engem a palotába, amely a város közepén foglalta el a helyét. A beltere hatalmas volt és meg mertem volna esküdni, hogy akár egy sárkány is képes lett volna kényelmesen végigsétálni a folyosókon.
A férfi határozottan sétált végig, majd fel a lépcsőn és megállt egy legalább három méter magas ajtónál, aztán felém fordult.
-A tanács bent vár-nyitott be és intett. Elsétáltam mellette és beléptem a terembe. Négy ember állt velem szemben és engem néztek.
-Öhm...Cassie vagyok-mutatkoztam be.
Owen bólintott.
-Tudjuk. Kérlek mondd el nekünk pontosan, hogy mi és hogyan történt.
És én elmeséltem. Mindent, kivéve a Rennel való romantikus kapcsolatomat. Arról a tanácsnak nem kell tudnia.
Csendben hallgatták végig és csak mikor befejeztem, akkor szólaltak meg.
-Várj egy percet, míg megbeszéjük.
Bólintottam, mire ők megfordultak és beszélgetni kezdtek halkan, hogy én ne halljam. Végül megfordultak és a legidősebb, egy nagyjából hatvan év körüli férfi szólalt meg.
-Egyetlen lehetőség van, hogy megtudjuk, igazat mondasz e.

-Ugye most csak szórakoznak velem?-visítottam lepillantva a szakadékba.
-Nem tehetitek!-kiáltott Ren és megpróbálta kihúzni magát a két őr karjai közül, hogy közelebb juthasson hozzám.-Ez gyilkosság!
-Nem az, ha túléli.-rázta meg a fejét az öreg.-Ha igaz, amit mond, akkor a sárkány megmenti és nem zuhan le, de ha nem, akkor megbünhődik.
-Ti megőrültetek!-kiáltott Thania kicsit hátrébbról. Őt és Eliotot is le kellett fogniuk az őröknek.
-Ha leugrasz, és bizonyítod az igazadat, akkor elismerünk és tisztelni fogunk, de ha visszalépsz, el kell hagynod a várost.
Elképedtem.
Magyarul vagy leugrok vagy távozbom kell innen. Valószínűleg örökre. Na most mihez kezdjek?

*Sajnálom, hogy ez a fejezet ilyen rövidre sikerült, de így hatásos a vége és nagyon remélem, hogy olvassátok majd ezt is.
Már közel a vége.*