|beteges szerelem| - Befejezett💫

1.rész

Június 12. (péntek)
-Amm, Dav. Nézdd!-muttatam az ablak felé. A szomszéd gyerek ott ült és engem (!) nézett.
-Mi a f****?! Ez mit bámul?-röhögött Dav a képembe.- Szerintem át kellenne menned hozzá.
-Álmodban. Én nem fogok egy pedofil gyerek ajtaján besétálni!-jelentettem ki. Dav feje vörösödni kezdett míg ki nem tört belőle a röhögés.-Mi olyan vicces?
-Pedofil? Hányszor mondtam már, hogy tök normális a srác, csak te fújod fel egy ezt a dolgot.- Dav rámnézett, összeborzólta a hajam (huhh, de szeretem...) és kiment a szobámból. Akkor is gyanús nekem ez az alak. Na mindeggy. Odasétáltam az ablakomhoz, de már nem ült ott. Eltűnt. 2 másodperc múlva kopogás hallatszódott az ajtón.
-David!-üvöltöttem torkaszakadtamból.-Hol a francba vagy?-ennek is ilyenkor kell elmennie. A kopógás abbamaradt, ekkor elfordult a kilincs és egy 16-17 éves srác dugta be rajta a fejét.
-Hahooo! Van itthon valaki?
-Megyek.-jelentettem ki. Lassan lesétáltam a lépcsőn és az a gyerek már bennt volt a házban. Mit képzel ez magáról? Csak így besétál a házunkba?
-Hello.-köszönt oda nekem. Szűk felsőt viselt és egy rövidgatyát. Barna haj, kék szem...Basszus Spencer mit csinálsz? Szólalj már meg!
-Csá.-dobtam oda neki. Talán kicsit durvábban mint terveztem, de hatásos volt.-Mi járatban itt?
-Ja, amm gondoltam jó lenne összehaverkodnom az új szomszédaimmal.- te jó ég deszép a mosolya!- Jason Furk vagyok.
-Spencer Hood.-nyújtottam felé a kezem (mint illedelmes szomszéd). Kezetfogtunk. Ekkor Dav lépett mögém és szétszedte a kezünket.
-Elnézést, hogy szétrebbentem a szerelmespárt...-meredtem rám a szemei- De szeretnék Jasonnel pár szót váltani.- Avval Jasont szó szerint elrángatta. Én pedig ottmaradtam az ajtóban. Becsuktam az ajtót, és leültem a tv elé. Ekkor az ajtó kinyílt de nem lépett be senki, nyári szellő csapta meg az arcomat. Odasétáltam az ajtóhoz és ekkor pillantottam meg, hogy Dav a földön fekszik.
-Daviid!-üvöltöttem. Ám ekkor valaki befogta a számat és...