"Emlékezni fogsz rám, bármit is kell tennem érte..."
~Spencer~
Lassan nyitottam ki a szemem mert a lámpák fénye vakítóan égette a szemem. Annak a srácnak a vállán aludtam el. Cameron(?) is elaludt, nem akartam felzavarni ezért ugyanott maradtam csak óvatosan moccantam meg. C egyszer-egyszer megszorította a kezem de nem mondott semmit csak békésen aludt.
-Spencer...mhh...-motyogta álmában.-Zzzzzz...-kezdett bele a horkolásba.
-Cameron!-kacagtam.-Egy kórházban vagyunk, ne horkincálj már!-csikiztem meg az oldalát.
-Naaa....-nyávogta.-Ezt most nagyon visszajapod!-közelebb hajolt és csikizni kezdte a nyakam. A röhögéstől már levegőt is alig kaptam...
-Hagyd már abba!-nevettem.-Ne csikizz!
-Rég nevettél ilyen sokat...-hagyta abba és gyorsan megragadta a csuklóm. Lassan egyre közelebb került hozzám majd amikor már csak 1mm választott el minket visszahúzódott és szomorúan elmosolyodott.
-Cam?-néztem rá.
-Sajnálom.-morogta és kisietett a teremből. Szomorúan néztem utánna, jófej srác csak olyan megviselt...
××××××××××××××××××××××××××××××
Folytatása következik...Hupsz. Sorry, hogy ennyit késtem és, hogy ennyire short lett :(
De hozok egy kis előzetest a következőből:"-Ez a károsodás, ami történt Ms. Hood fejével ez tovább fog terjedni az egész testére, aminek a vége bénulás lesz. Ha rosszabb fázisú lesz a bénulás...akkor maximum 3 éve van még hátra...Sajnálom."
Love my readers :3
nagyvikuc
ESTÁS LEYENDO
|beteges szerelem| - Befejezett💫
RomanceSpencer Hood és David Hood kalandmentesen élik hétköznapjaikat mint egy átlagos testvérpár. Ám egy napon új szomszéd érkezik. Jason Furk, akinek szokásává válik Spencert kukkolni. Ám ez nem elég, úgy látszik Jasonnél is van helyesebb fiú aki nem más...