|beteges szerelem| - Befejezett💫

18.rész

~Cameron~
Meghallgattam Spencer hangpostáját...nem hatott meg. Nem érdekel, leszarom! Most baromira elegem van belőle...és Jasonből is. Rátapostam a fékre és visszafordultam.
-Franc fog Spencerért menni!-mormogtam.-Jason majd ugrik...
Megfordultam az autópálya közepén, és eldöntöttem, hogy elutazom egy időre és kiszellőztetem a fejem. És elfelejtem Spencert. Örökre.

~Spencer~
Nem hiszem el, miért történik mindez velem?! Mit tettem?! Felültem azon a kényelmetlen ágyon, nem tudtam mihez kezdeni. Egy pici szobában. Egyedül. Nem tehettem mást, felhívtam Jasont.
📞
-Open up a champagne! Yeah, it's my house come on...-énekelte(?) a telefonba.-Jahh, boccs. Azt hittem valami jó csaj hív...
-Figyu! Itt ragadtam...
-A hősszerelmesed már elindult...-próbált lerázni.
-Jason! Lehet, hogy terhes vagyok, bazki. Miattad! Ezért Cameron "elhagyott"...-magyaráztam, és gesztikuláltam a telefonba.
-What The Fuck?! (Mi a f*sz?!) Ez jó vicc volt...
-Basszus, ilyen dolgokkal nem viccelődnék...-szeppentem meg.-Fáj a hasam meg minden...
-Bébi, csinálj már egy tesztet...
-Hogyan?! Bevagyok zárva egy 10nm-es szobába...Barbie meg felszívodott...
-Barbie?!
-Ripley...
-Ohh, hát ez nem az én ügyem...Ha terhes lennél...Akkor mindenképp Jaon legyen a neve, ha meg lány akkor Jasona...-röhögött a telefonba, és lerakta.
-Basszátok meg magatokat jó méllyen, hülye Furk ikrek!
Ledobtam a telóm az ágyra és ütni kezdtem az ajtót, aztán az ablakot...semmi. Senki. Sehol.
Alig telt el 5perc, mire beindult a tűzjelző, a falból vízsugáron keresztül víz áramlott felém.
-Ááá! Nem akarok fürödni!-ugrándoztam abba a pici szobába.
-Tényleg?! Pedig jól áll...-mondta egy ismerős hang az ajtó felől...Ő meg, hogy kerül ide?!

Nagyon sajnálom, hogy csak most hozok részt😢 csak TelefonTilalman voltam xD
Nemsokára hozom a kövit❤
Baromira, hepi vagyok a sok olvasó miatt😊
Xxx nagyvikuc