Sajnálom..

164 10 0
                                    

Mikor felébredtem a telefonom csörgésére Stiles neve villogott a kijelzőn. Kicsit hezitáltam hogy felvegyem-e. De felvettem.  

-Szia Hercegnőm! -mondta édesen. Aztakurva. Most jöttem rá mit csináltam.  -..Szia. -mondtam furcsán.  -Van valami baj? -kérdezte aggódva.  -Nem nincs. Csak hát.. Nem telefon téma. Gyere a kávézóba ott elregélem mit csináltam. -majd lenyomtam.  Idegesen lila hajamba túrtam majd el kezdtem öltözni. Egy fehér trikóra és egy lila rövid nadrágra esett a választásom.  Telefonomat kezembe fogva léptem le a lépcsőről, bele egy üvegszilánkba.  -Azta kurva! -kiáltottam majd leültem a lépcsőre. Lábamból ömlött a vér. Kezdtem aggódni.  -Mi a fenét csináltok?! -kérdeztem a fiúkat. Fiúk alatt Lukast és Hoodyt értem.  Calum éppen söprögetett Luke pedig mosogatott.  -Hé! Itt vagyok ám! -kiáltottam nekik.  -Jézus! Jól vagy? -kérdezte Luke és Calum egyszerre.  -Asszem, de nyugi begyógyul. Adtok zsepit? -kaptam is egy egész csomagot. Letöröltem a vért és kaptam egy tapaszt is. Beragasztottam erre már kettő hiányzó tag is megérkezett. Ash a kádból, Pikachu pedig a szobából.  -Mi történt? -kérdezte álmosan. 

 -Ez a két "idióta" -mutattam idézőjelet a levegőbe és rájuk - eltörtek egy poharat és hát.. beleléptem. Ezért volt a káromkodásom. -néztem Pikachura és Ashre. Meglepődve álltak.  -Na de én megyek. Stilessal beülök egy kávéra megbeszélni a dolgokat. -majd nyomtam egy csókot Mikey puha ajkaira.  -Majd jövök, hívjatok ha valami van! -léptem ki az ajtón. Beléptem még a garázsba a deszkámért és elindultam.  Előbb odaértem mint ő. Így leültem az egyik asztalhoz ami kétszemélyes volt és vártam.  Közben rendeltem magamnak egy capuchino-t. Éppen Jassel irogattam mikor valaki befogta a szemem. Ijedtemben megugrottam. Majd megismertem kezeit. Levette szememről és rám vigyorgott. Még mindig helyes. Leült velem szemben és regélni kezdtem. Elmeséltem neki mindent.  Kicsit szomorú és dühös lett, de megnyugodott.  

-Akkor? Vége? -kérdezte rám emelve tekintetét.  -Igen. Sajnálom-felálltam és megöleltem.  Elköszöntem tőle és vissza deszkáztam. Mi előtt befordultam volna az utcánkba elkanyarodtam Jashez. Tuti otthon van. Mert ma tanítási szünet van.  Leléptem a deszkáról és csengettem. Jas anyukájának a szemeivel találtam szembe magam. 

-Jó napot! Jas itthon van? -kérdeztem.  Finoman végig mért mire pár pillanat múlva már Jas is ott volt mellette.  -Anyaa! Hagyd már! Ő csak Kira! -mondta Jas.  Rám nézett az anyukája és leesett neki. -Jaj! Kira hogy megváltoztál! -majd megölelt.  Beléptem a lakásba ahonnan már a legjobb barátnőm a szobája felé irányított.  -Miért ilyen az anyukád? Nem ilyen volt.   -Hát Lukekal elég csúnyán összevesztem... mert..-és elregélte az egész storyt. -és most nem tudom mi van.   Erre megfogtam e kezét és mindent hátrahagyva elindultunk a fiúkhoz.

-Megjöttünk! -kiáltottam belépve az ajtón.  -Hé ne mond magaddal hoztad azt a... Szia Jasmine! -szólt idegesen az elején majd meglepődve.  -Szia Mikey. -mosolygott rá.  -Hol van Lukas? -kérdeztem a barátom.  -A szobájába. -mutatott az emeletre. Felmentünk én pedig kopogtam.  -Igen? -hallatszott Luke remegő hangja. Wow,megbánta amit tett.  -Jöhetünk? -kérdeztem tőle.  -Ki van még veled Kira? -kérdezte félve.  -Csak én. -nyitott be a barátnőm.  Luke azonnal felült az ágyban és elkezdte törölgetni az arcát.  -Beszélhetünk? -kérdezte Jas.  -Igen, mindent elmondok neked részletesen.  Kira ellenőrzöd hogy hazudok-e?   -Persze. -válaszoltam Hemmonak.  Elmesélt mindent. Hogy miért csalta meg a barátnőmet Arzikával, hogy miért kezdett el dohányozni és ilyesmik. A végen már Jas a földön ült és sírt a karjaimban. Rossz volt neki ezt mind hallani.  -De mind végig rajtad járt az eszem. -fejezte be mondandóját Hemmo.  -Nem.. tudom.. mit.. csi..-ekkor Hemmings felhúzta a földről és egy csókba részesítette. Mikor elváltak Jas már nem sírt sőt virult mint a tök Halloweenkor.

Kiléptem a szobából, és pár lépésre lévő szoba előtt Pikachu állt. Mivel nem vettem észre a mellhasának ütköztem.  -Hé! Jobban is figyelhetthm.. -belém fojtva a szót megcsókolt.  -Szeretlek. -szólaltam mikor elváltunk.  -Én is. -majd egy puszit nyomtam lila  hajába. Be vitt a szobájába és lefektetett az ágyra, mellém bújt és átkarolt. Mosolyogva és kézen fogva aludtunk el, mivel már olyan este tizenegy körül lehetett.

"A Harapás, ajándék"Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt