Halikaa! Kira Cole vagyok. San Francisco-ban élek az apukámmal és a bátyámmal mert anyukám meghalt már 6 éve.. Mindegy ne kezdjük el a részleteit. A bátyám neve Cameron Cole, ő 20 éves egyetemista a "mit tudom én" egyetemen, nem sokat beszélünk mert...
Reggel felkeltem és eszembe jutott valami. Megviccelem Stilest, mert ő is megviccelt a kamu ájulásával. Tárcsáztam.
-Stiles! Segítség kéne! Minél előbb! -majd letettem. Szegényke hogy meg fog ijedni. Mindegy. Megjött. Hallottam hogy kiszáll a Jeep-ből és rohan az ajtóhoz. Idegesen elkezdi ütni. Kinyitom neki.
-Hol van? -Mi hol van? -Az az izé amiért hívtál. -Stiles, nézz rám. Nincs semmi veszély. -Akkor? -nézett rám játszva a sértődöttet. -Csak hiányzott a barátom ennyi. -néztem rá vigyorogva. -Te! Tudod mennyire megijesztettél?! Azt hittem valami nagy baj van! Ne merd még egyszer ezt csinálni velem! -nézett rám dühösen. -Sajnálom. -majd lehajtott fejjel elindultam a konyhába. Stiles utánam jött, miközben csináltam a kávét, ő addig két meleg kezét a derekamon pihentette, és állát a vállamon. -Stiles. -suttogtam. -Igen? -kérdezi. -Csókolj már meg! -fordultam meg, lehajtott fejjel. Erre Stiles felemeli az állam és szenvedélyesen megcsókolt. -Na így már jobb. -néztem rá mosolyogva. Negyed óra múlva elkészültem, erre az outfitre esett a választásom:
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Beültünk a kocsiba majd elhajtottunk a suliba. -Ma edzés lesz ugye tudod? -nézett rám Stiles. -Aham. Megvársz? Eggyel több órám van. -Oké a pályán találkozunk. -majd adott egy csókot és bement a saját termükbe. Már vagy 2 perce megy a matek óra de a tanár sehol. Há hol van ez? Mikor én kések igazolatlan, de ha ő késik semmi. Majd betoppant a matek tanár oldalán egy lánnyal.
-Osztály, új osztálytársatok van! Ő itt, Abby Wals. Segítsetek neki beilleszkedni. -Hé! Szia! -intettem neki mosolyogva. Jó fejnek tűnik. -Szia! -intett vissza. Leült mögém. Mikor el ment mellettem Liam szimatolt egy kicsit. -Na mi az? Vérfarkas? -kérdezem. -Nem tudom. Van benne egy kicsi.
Órák után:
Éppen megyek az öltözők felé mikor azt veszem észre hogy a szembe velem Abby áll. Egy íjjal a kezében. Mi a franc? Vadász? Na nem! Argent nem lehet. A fejemhez nyomta majdnem a nyíl hegyét. Erre én kihúztam a karmaimat és megfogtam a nyakát. -Mi vagy te? -kérdeztem sárgán világító szemekkel. -Mi közöd hozzá. Az a feladatom hogy megöljelek. -Miért? -kérdeztem. -Ez a feladatom és kész. Ne köss belém akkor fájdalom mentes gyors halálod lesz. -nézett egyenesen a szemembe. -Azt nem. Ekkor kivettem a kezéből az íját és eldobtam, a nyakát még most sem engedtem el. -Na most legyen nagy a szád! -néztem rá. Erre előrántott egy tőrt és a nyakamhoz fogta. Ekkor Scott és Liam jelentek meg, ők is az öltözőbe tartottak. -Scott! -szóltam neki. -Kira! Ereszd el! -nézett rám Scott. Én elengedtem de ő még mindig tőrt nyomott a nyakamhoz. -Te is ereszd el őt! -kiáltott Liam Abbyre. Mire Abby megijedt és el vette a tőrt a nyakamtól. -Mi vagy? -kérdezte Liam. -Vadász vagyok. -jelentette ki Abby. -Erre már rá jöttünk. De melyik családhoz tartozol? -Wals. Miért? -Várj! Milyen természetfeletti vagy? -néztem rá. -Fogalmam sincs. -Akkor irány Deaton, majd ő kideríti. -erre megfogtam Abby csuklóját és elkezdtem húzni. Útközben találkoztunk Stilessal. Adtam neki egy gyors csókot majd beültünk a Jeep-be. Az út alatt mindent elmagyaráztam neki. Megjöttünk.
-Deaton! Kéne egy kis segítség! -kiáltottam neki. -Sziasztok! Miben kellenék? -Ki kéne deríteni hogy ő-mutattam Abbyre-micsoda. -Itt maradunk vele, ha bármi van hívunk. -szólt Scott. -Rendben. Várj! Abby milyen a csuklód? Ez nem lehet! -egy Argent. De, Chris az öregek otthonába van már.
Stilessal elhajtottunk az öregek otthonába. A recepcióhoz mentünk kézen fogva Stilessal. -Jó Napot! Chris Argenthez jöttünk. -Miért? -kérdezte a recepciós. -Hogy beszéljünk vele. -A hozzátartozói? -Igen. -Akkor kérem kövessenek. Chris egy hinta székben ült és könyvet olvasott. -Jó Napot! Chris kéne egy kis segítség. -néztem rá. Erre lerakta a könyvet majd rám és Stilesra nézett. -Stiles! Ki ez a lány? -kérdezte. -Ő Kira Cole. Vérfarkas. -Scott az Alfája? -Nem a saját bátya. -Mit akartok. -Kérdezni. Volt Allisonnak unokahúga? -Igen de fiatalon meghalt. -nézett rám. Hazudott. Felgyorsult a szíve. -Abby Argent. Ismerős? -néztem rá. -Igen. Ő az Elfeledett Argent. Ki tagadtuk mert mikor megszületett két DNS állomása volt. Ebből tudtuk hogy a természetfeletti világba tartozik. Örökbe adtuk így lett más a vezeték neve. -felelt őszintén Chris. -Akkor ő egy Kiméria? -Igen. Félig farkas félig vadász. Ekkor megcsörrent a telefonom. Liam az.
-Szia! Megtudtatok valamit?
-Igen! Abby egy Kiméria. Félig farkas, félig ember.
-Rendben köszi mindjárt megyünk Stilessal.
-Szia!
Majd letettük. -Chris köszönjük a segítségét! -majd kezet ráztam vele úgy mint Stiles.
